Tünetek | Rekesz szindróma (lodge szindróma)

Tünetek

A rekesz szindrómát néha súlyos jellemzi égő fájdalom, a lágyrész duzzanata, az izmok markáns megkeményedése az érintett mélységben és a passzív mozgás során fellépő fájdalom, amelyet a hiánya okoz vér az izmok ellátása. Ezeket a kezdeti tüneteket hamarosan érzékeny és motoros hiány követi az érintett területen. Megfigyelhető az is, hogy a dobozok felett a bőr feszes és visszaverődik. A lábon lévő impulzusok azonban többnyire megmaradnak, és nem jelentenek biztos jelet a rekesz szindróma ellen. A köröm nyomáspróba a veszélyeztetettség jeleként hajszálcsöves vér az áramlás szintén nem érvényes mutató.

Diagnostics

A fent leírt szembetűnő tünetek mellett a diagnózis felállításának döntő eszköze a nyomásmérés a szövetben. Itt érzékelőket helyeznek a feltűnő szövetbe, és megmérik a nyomást. Ez megtehető egyszer vagy folyamatosan.

A normál nyomás egy egészséges rekeszben kevesebb, mint 5 Hgmm, de egy manifeszt rekesz szindrómában 30-40 Hgmm-re nő. A döntő tényező itt a szövet perfúziós nyomása, amely az artériás középnyomásból és a veszélyeztetett rekesz nyomásából adódik. Ha a perfúziós nyomás 30 Hgmm alá esik, akkor az izom valószínűleg meghal az elégtelenség miatt vér kínálat.

Ha felmerül a rekesz szindróma fennállásának gyanúja, akkor az izomrost belsejében uralkodó nyomás mérhető egy speciális eszközzel, amely kívülről behelyezett szondával rendelkezik (kamrán belüli nyomásmérés). Vagy egyetlen, vagy folyamatos mérés végezhető a betegség lefolyásának nyomon követésére. Nincsenek azonban egyértelmű határok, amelyek igazolják a műtét melletti vagy ellenes döntést. Végül a kezelőorvos egyénileg dönt a klinikai értékelés és az összes rendelkezésre álló megállapítás alapján, hogy van-e kezelésre szoruló rekesz-szindróma. A nyomásmérés csak segédeszközként szolgál, és megkülönbözteti a klinikai képeket, amelyek a tünetek (például gyulladás vagy trombózis).