Tünetek | Emberi paraziták

Tünetek

A paraziták a test szinte minden régióját megfertőzhetik. Megjelenhetnek a véráramban, megtelepedhetnek az izmokban vagy megtámadhatják a szerveket. Még a agy hatással lehet.

Gyakran a tünetek nem kapcsolódnak közvetlenül a parazitafertőzéshez, mert nagyon nem specifikusak. A tünetek általában valamivel a parazitafertőzés után jelentkeznek. Attól függően, hogy a parazita hol telepedett le, sokféle tünet jelentkezhet.

A szervekben gyulladás léphet fel, amely akár krónikussá is válhat, és a immunrendszer, amely károsíthatja a szervet. Mivel a paraziták emberrel táplálkoznak, az érintett ember általában tápanyaghiányban szenved. Ezenkívül a paraziták toxikus anyagcsere termékeket választanak ki, amelyek megterhelhetik az emésztőrendszert, ill immunrendszer.

  • Bélfertőzés: Ha a belet például férgek fertőzik meg, ez gyakran ahhoz vezet puffadás, székrekedés vagy hasmenés.
  • Bőrfertőzés: itt gyakran jelentkezik bőrpír és viszketés
  • Légzőszervi fertőzés: lehetséges tünetek köhögés vagy légszomj
  • Húgyúti fertőzés: itt inkontinencia fordulhat elő
  • CNS-fertőzés: itt rohamok vagy tudatzavarok léphetnek fel

Diagnózis

Mivel a legtöbb parazita megtámadja a beleket, a diagnózist gyakran székletmintával állapítják meg. Rendszerint székletmintát vizsgálnak, ha parazita fertőzés gyanúja merül fel. Az értelmes eredmény elérése érdekében ezt több napon keresztül kell végrehajtani. De a parazitákat a vér teszt. Itt különleges antitestek paraziták ellen fertőzés esetén kimutatható. A tetvek (fej tetvek vagy rákok), amelyek szintén paraziták, a diagnózis általában tekintet diagnózisként állítható be (lásd: Piros foltok a fejbőrön).

Hol fordulhatnak elő paraziták a testben?

A paraziták a test nagyon különböző helyein telepedhetnek meg. Az érintett régió a parazita nemzetségétől függően változik. Ha paraziták fertőzöttek, gyakran kimutathatók a székletben, ill vér.

Sok más mellett megtalálhatóak például:

  • A belekben
  • A bőr alatt
  • Az agyban
  • A székben
  • A vérben

A bélben megtelepedő paraziták elsősorban férgek (bélfoltok, galandférgek, fonálférgek, gömbférgek, pinwormok stb.). Szinte minden második ember kiköt paraziták a belekben, de gyakran ez a fertőzés észrevétlen marad, mert nem okoz tüneteket. A paraziták szennyezett étellel vagy ivóvízzel könnyen bejuthatnak a belekbe.

Különösen a nyers hús révén gyakran terjednek. A paraziták rovarok, háziállatok vagy más emberek (például nemi közösülés révén) révén is bejuthatnak a belekbe. A paraziták, amelyek a bőrön keresztül jutnak be az emberi testbe, a véráramon keresztül elérhetik a beleket és ott megtelepedhetnek.

Néhány parazita behatolhat a falba vastagbél és belép a véráramba. Ez lehetővé teszi számukra, hogy elterjedjenek az egész testben. A belekben a parazitafertőzés főleg olyan tünetekhez vezet, mint pl puffadás, székrekedés vagy hasmenés.

Annak érdekében, hogy észlelni lehessen paraziták a belekben, általában székletvizsgálatot végeznek. Gyakran azonban a parazitafertőzés ellenére sem lehet parazitákat kimutatni, mivel ezek a bél nyálka rétegében vagy az úgynevezett diverticulákban (kidudorodásokban) vannak elrejtve, és így nem jutnak a székletbe. A székletet több napon keresztül meg kell vizsgálni, hogy érdemi eredményt kapjunk.

Ezenkívül a vér teszt segítségével megállapítható, hogy antitestek bizonyos paraziták ellen kialakultak. Ha egy személy parazitákkal fertőzött, fontos, hogy szigorúan figyeljen a higiéniára. Különösen alapos kézmosást kell betartani WC-vel és háziállatokkal való játék után.

A háziállatokat rendszeresen ellenőrizni kell paraziták jelenlétére is. A belekben lévő férgek féregellenes termékekkel kezelhetők. A béltisztító program gyakran segít a paraziták a belekben.

Ez nemcsak a beleket tisztítja, hanem erősíti a immunrendszer és csökkenti az új parazita támadás kockázatát. A paraziták megfertőzhetik a test különböző részeit. Ide tartoznak a szemek.

Az egyik az Onchorcerca szálféreg volvulus, amely Afrikában és Dél-Amerika néhány országában fordul elő. A vízben megtalálható fekete legyek közvetítik, ezért nevezik a betegséget folyónak vakság. A fertőzés után a paraziták a kötőszöveti a bőr a szemig.

Gyakran az érintettek több mint egy évig tünetmentesek maradnak. Az első jelek ilyenkor gyakrabban viszketnek, amely fokozódik, végül dermatitissé, azaz a bőr gyulladásává alakul. Az egyes paraziták halála a bőrben gyulladásos reakciót okoz.

A fonálféreg a szemébe kerülve keratitist okoz, későbbi hegesedéssel. Ezenkívül megtámadják a szemideget és az idegrostok elpusztulnak. Összességében ezek a változások oda vezetnek vakság az érintett személy.

A statisztikák szerint ez a második leggyakoribb fertőzéssel összefüggő ok vakság a világban. A parazita gyógyszeres kezeléssel könnyen kiküszöbölhető, de a fertőzést gyakran csak késői szakaszban észlelik, például amikor a látás már romlik és visszafordíthatatlan károsodás lépett fel. A orr paraziták is befolyásolhatják.

A Leishmania nemzetségből származó parazita megtámadja a orr, hanem a száj vagy torok, ami a fertőző betegség leishmaniasisát okozza. A fekélyek kialakulhatnak, és az érintett betegek fokozódnak orrvérzés és nehéz orr lélegző. A gyulladásos folyamatok károsíthatják a orrsövény, ezért szükséges a gyógyszeres terápia.

Egy másik parazita, a Naegleria fowleri pedig a orr mint egy bejárat hoz agy, ahol óriási károkat okozhat. A parazita mindkét típusa főként Afrika vagy Amerika meleg és nedves régióiban fordul elő máj a különböző paraziták népszerű szerve. Paraziták a máj általában trópusi területeken való tartózkodás után következnek be.

A schistosomák például vízben élnek, és a bőrön keresztül fúródva érhetik el gazdájukat. A testben először petét raknak a bél ereibe, amelyeket aztán a máj a portálon keresztül ér, ahol májkárosodást okoznak. A Fasciola hepatica májbogár orális úton jut be a szervezetbe.

Miután a lárvák megtelepítik a májat, legfeljebb 3 cm nagyságú flukákká fejlődnek. Ezek oda vezethetnek májgyulladás, májcirrhosis és a hasnyálmirigy. A Paragonimus westermani tüdőféreg elsősorban Délkelet-Ázsiában terjedt el, és ahogy a neve is sugallja, megtámadja a tüdőt.

Édesvízzel jut az emberekbe rákok és rákfélék, ezért a nyers kagylók fogyasztása bizonyos kockázattal jár és fertőzéshez vezethet. Miután a férgek elérték a patkóbél, behatolnak a bélfalba és a diafragma amíg a tüdőbe nem érnek. Ott a paraziták beburkolják magukat, és elkezdik petéiket rakni.

Az érintettek szenvednek tüdő paragonimiasis, amely nem specifikus tüneteket okoz, mint pl hidegrázás, láz és a hasmenés. A betegség előrehaladtával a vért ismételten köptetik. A fenti részben már említett skisztoszómák is támadhatják a hólyag, ahol beültetik magukat az erekbe.

Az ott rakott peték erős immunreakciót váltanak ki a szervezetből. A szövet hólyag fal elpusztul és hegesedik, ami gyakran vérzést okoz. Erre utal az érintettek vizeletében található vér.

A húgyutak súlyos pusztulása végül okozza inkontinencia. Ez a klinikai kép néven ismert hólyag bilharzia és a leggyakoribb parazita betegség után malária. Néhány parazita a bőrön keresztül jut be a testbe a bőr felső rétegeibe fúrva és ott megtelepedve.

Ilyen a helyzet rüh, például. Ezt a betegséget az atkák okozzák, amelyek alagutakat ásnak a bőrben. Főleg a puha, vékony és nedves bőrfelületeket érinti, például az ujjak közötti tereket vagy a nemi szerveket (lásd: Ekcéma a nemi szervek területén).

A viszketés nagyon súlyos, és általában éjszaka fordul elő. Az atkák testkontaktuson vagy a ruhaneműn keresztül továbbíthatók. Az atkákat speciális krémek alkalmazásával kezeljük.

Vannak úgynevezett házi poratkák is. Néhány ember allergiás ezekre az atkákra. Ezek atkák az ágyban ne okozzon a bőrkiütés, ellentétben az okozó atkákkal rüh.

Az úgynevezett „bőrvakond” az emberek bőre alá települ. Ezek a horogféreg lárvái, amelyeket kutyák vagy macskák közvetíthetnek az emberek számára. Az emberek nem alkalmasak gazdára a lárvák számára.

Ennek ellenére folyosókat ásnak az emberi bőr alá, súlyos viszketést és bőrpírt okozva. Néha hólyagosodnak a bőrön is. A lárvákat bizonyos krémek alkalmazásával lehet elpusztítani.

Ha légyvarlóval fertőzik meg, a légyecskék petéiket a nyálkahártyára vagy a sebváladékba rakják. A lárvák kikelnek a petékből és behatolnak a bőrbe. Fájdalmas csomók jelennek meg a bőr alatt.

A véráramon keresztül a paraziták is behatolhatnak a agy. Az emberek több mint fele antitestek a Toxoplasma gondii parazita ellen (toxoplazmózis), amelyeket a toxoplazmózis kórokozóval való korábbi érintkezés okoz. A parazita macskaszékleten vagy nyers húson keresztül terjedhet az emberre.

A Toxoplasma gondii befolyásolja a hormontermelést dopamin az agyban. Ez kihat az emberi mozgásokra és viselkedésre. A fertőzés hosszan tartó észlelhető influenza-szerű tünetek.

Megvitatják, hogy a kórokozó esetleg szerepet játszik-e olyan betegségekben, mint pl skizofrénia, Parkinson-kór vagy ADHD. Ha a beteg olyan tünetekre panaszkodik, mint pl hasmenés, székrekedés or puffadás és eredetileg nem találnak okot, a széklet parazitákat kereshet. A bél paraziták általi fertőzése okozhatja ezeket a nem specifikus panaszokat.

Az értelmes eredmény elérése érdekében a székletet több napon át vizsgálják, mivel egyes férgeket a kezdeti szakaszban nem lehet közvetlenül kimutatni. Ha parazitákat találunk a székletben, megfelelő terápiát kell kezdeni a bélparaziták (gyakran férgek) leküzdésére. . Különféle gyógyszerek alkalmasak erre a célra. Ezenkívül a bélrehabilitáció az egyik módja a normális egészséges állapot helyreállításának bélflóra.

Ha a paraziták a véráramban vannak, a paraziták elleni antitestek általában megtalálhatók a vérvizsgálat. Ezt akkor hajtják végre, ha parazitafertőzés gyanúja esetén a székletmintában nem találhatók paraziták. Ezen felül, ha malária gyanúsítható, a vérvizsgálat mert parazitákat kell végrehajtani. Ha a paraziták a véráramban vannak, akkor az emberi test szinte bármely szervéhez eljuthatnak, és ott károsodást okozhatnak.