A tükörmozgás a főemlősökben passzívan megfigyelt cselekvések megjelenítésére szolgáló orvosi kifejezés agy. Ez az idegsejtek reprezentációja tükörneuronokon keresztül történik. Feltehetően a tükörrendszer játszik szerepet az utánzás és az empátia összefüggéseiben.
Mik a tükörmozgások?
A tükörneuronok a agy. Aktiválódnak egy esemény passzív megfigyelése során, ugyanazokat a tevékenységmintákat mutatva, mintha a megfigyelő maga végezné a megfigyelt tevékenységet. A tükörneuronok a agy. Aktiválódnak egy folyamat passzív megfigyelése során, és ugyanazok a tevékenységi minták mutatkoznak, mintha a megfigyelő maga végezné a megfigyelt tevékenységet. Az akcióval kapcsolatos hangok mellett a tükörneuronok ugyanazt az aktivitást mutatják a megfigyelt motoros aktivitásra is, mint akkor, ha a megfigyelt akciót valóban végrehajtják. Az orvostudomány 1992-es kezdeti leírása óta feltételezi a tükörneuronális részvételt az utánzás és az empátia viselkedési mintáiban. A tükörrendszer megfelel Brodmann 44. területének, és az olasz Giacomo Rizzolatti fedezte fel. Úgy tűnik, hogy a cselekvések felismerése és utánzása közvetlenül kapcsolódik a területhez. Noha a tükörneuronok létezése az emberekben mára megerősítést nyert, az idegsejtek célját még nem tisztázták alaposan. A tükörneuronok mellett az emberek rendelkeznek tükörellenes idegsejtekkel, amelyek aktivitási mintázatai különböznek a megfigyelés és a cselekvés önmegvalósítása során. 2008-ban a kutatók tükörrendszeri agyi aktivitást figyeltek meg, amely meggyőző bizonyítékot szolgáltat a motoros és szomatoszenzoros kéreg cselekvési részvételére és a kapcsolódó tükörrendszer aktiválására. Ez a bizonyíték tükörmozgásként is ismert. A tükörmozgások tehát passzívan megfigyelt mozgásokból származnak, amelyek az ember tükörrendszerén belül vannak.
Funkció és feladat
Az emberek képesek mások szándékait utánozni és puszta megfigyelés útján megérteni azokat. A kutatócsoportok a 2000-es években koordinálták a „Tükör” kutatási projektet, és megvizsgálták a tükörrendszer szerveződését, amely erőteljesen részt vesz az emberi kognitív funkciókban. A kutatócsoport megvizsgálta a motoros kéreg helyét utánzott és passzívan megfigyelt akciókban. Az agyrész érintettségét a 14C-dezoxi-glükóz eljárás tisztázta, amely képi ábrázolást adott az összes agyi aktivitásról. Az eljárás azon a tényen alapul, hogy a szőlőcukor az elfogyasztott és az energetikai anyagcsere legalább bizonyos mértékben tükrözi az agyi régiók funkcionális aktivitását. A tükörrendszer részvétele a megfigyelt akciókban sokkal korábban megfigyelhető volt a majmoknál. A majmok azt nézték, hogy az emberek megragadnak egy tárgyat, vagy maguk végzik a tevékenységet. Az utánzás és a megfigyelés egyaránt magában foglalta a motoros és az elsődleges szomatoszenzoros kéreg megfelelő területeinek aktiválását. Mindkét régió részt vesz a tükörrendszerben. A majmok tehát hasonló neurológiai aktivitási mintákat mutattak a megfigyelés és a művelet végrehajtása során. Így a majmok motoros kéregében megfigyelt cselekvések ábrázolásának bizonyítékát biztonságosnak tekintették. A Tükör projekt kutatócsoportja feltételezte, hogy a mozgás részleteit a tükörrendszeren belüli neurológiai ábrázolás formájában tárolja. Úgy tűnik, hogy a tükörmozgás lehetővé teszi a majmok számára, hogy jobban megértsék a megfigyelt mozgás szándékait. A főemlősök tükörneuronjai már közvetlenül a mozgás tényleges észlelése előtt aktívak. Az agy tehát nyilvánvalóan nagyjából megtervezi a várható eseményeket, és stimulálja a kapcsolódó régiókat. Ily módon az emberi agy feltehetően a váratlan és a jövő előrejelzését is biztosítja. A motoros szimuláció nemcsak más emberek, hanem mozgó pontok vagy gépek megfigyelésére is vonatkozik. A testmozgások megfigyeléséhez szükséges tükörmozgások mellett valószínűleg vannak érzelmi mozgások megfigyelésére szolgáló tükörmozgások is. A kutatók ma legalábbis a tükörrendszer relevanciájáról spekulálnak a passzívan megfigyelt érzelmi mozgások és empátia szempontjából. Az érzelmi tükörneuronok létét még nem tekintik bizonyítottnak, de a motoros tükörneuronok és az empátia közötti kapcsolatot lehetőségként tárgyalják.
Betegségek és rendellenességek
A tükörrendszer betegségei és betegségei még nem ismertek, mivel az ezzel kapcsolatos kutatások még mindig gyerekcipőben járnak. Feltehetően azonban a különböző neurológiai betegségminták hatással lehetnek a tükörneuronokra. Például, gyulladás a tükör neuronális idegszövetének kialakulása, amint az autoimmun betegségben előfordul sclerosis multiplex, elképzelhető lenne. A tükörneuronális elváltozások ugyanolyan elképzelhető összefüggései a Brodmann 44-es régiójában található daganatok vagy agyvérzés. Függetlenül attól, hogy utánzás vagy empátia panaszok alakulnak-e ki a tükörneuronális elváltozások után, továbbra is a kutatás tárgya. Az emberek tükörrendszerével és tükörmozgásával kapcsolatos kutatások kivételesek voltak. Leginkább az agysebészet összefüggésében végeztek kutatásokat, amelyek egyébként nem kezelhetők epilepszia. Abban az esetben epilepszia, mélységi elektródákat ültettek át a betegek megfelelő régióiba, hogy pontosan lokalizálják a gócokat. Az elektródákat további tudományos mérésekhez használták a betegek beleegyezése után, és ezáltal hozzájárultak a tükörmozgás eredményeihez. Emberben a makákók tükörneuron területeinek ismert neuronjait nem vizsgálták, mivel epilepszia ritkán találhatók ezeken a területeken. Más területeken végzett mérések hasznosak voltak a helyi mérésére terjesztés tükörneuronok, amelyek az embereknél nem feltétlenül felelnek meg a makákók között elosztott területeknek. Kis számú tükörneuron legalább ily módon kimutatható volt. Mivel azonban a vizsgálat résztvevői kizárólag neurológiai betegségben szenvedők voltak, az egyetemes összefüggések továbbra is ellentmondásosak. A kritikusok azt is állítják, hogy a tükörneuronok nem játszhatnak elkövető szerepet a cselekvés megértésében, mert nem intelligens ágensek. Összetett dolgok, mint mások szándékai, szerintük a legalább ilyen összetett hálózatokban való képviseletre támaszkodnak.
