Tüdőrák prognózis

A diagnózis rák sok beteget szembesít az élet és a túlélés kérdésével. A kérdés: "meddig maradok még?" az érintettek többségének körme alatt nagyon gyorsan megég, mivel a diagnózis „rák”Továbbra is a biztos halálhoz kapcsolódik.

Manapság azonban csak néhány típus rák jelent bizonyos túlélést. A diagnózisos tumor elsősorban egy új szövetképződést jelent. Ez lehet jóindulatú vagy rosszindulatú, és elvileg az emberi test bármely sejtje degenerálódhat.

A jóindulatú daganatok nem számítanak ráknak. Amit köznyelven „ráknak” neveznek, azok a rosszindulatú daganatok. A karcinómák olyan daganatok, amelyek a szövet legfelső sejtrétegéből származnak.

Tüdő a rák ma is nagyon súlyos daganatos betegség. Az összes diagnosztizált daganat 25% -a a tüdő. A férfiaknál tüdő a rák a leggyakoribb halálok, és a prognózist általában rossznak tartják.

15 év után a diagnosztizált betegek 15% -a tüdőrák még élnek. Bár mindez nagyon durván hangzik, a tüdőrák nem lehet egyszerűen számként kifejezni. Számos tényező játszik szerepet a túlélés valószínűségében, és lehetetlenné teszi a pontos előrejelzéseket minden beteg számára.

Éppen ezért a betegeket nem szabad elriasztani a számoktól, mivel ezek általában átlagos értékek, és nem alkalmazhatók közvetlenül saját egyéni tanfolyamukra. A túlélés valószínűségének növelésében messze a legfontosabb tényező a korai felismerés és a betegségek megelőzése. A megelőzés legfontosabb intézkedése tüdőrák nem dohányozni, mivel a tüdőrákos esetek 85% -a ennek köszönhető dohányzás.

A korai felismerésnél fontos felismerni a figyelmeztető jeleket (pl. Több hétig tartó köhögés, a dohányosok hirtelen súlyosbodása) köhögés vagy nem szándékos fogyás stb.), és korán forduljon orvoshoz e lehetséges jelek tisztázása érdekében. Ha tüdőrákot diagnosztizálnak, a következő pontokat lehet felhasználni a túlélés valószínűségének hozzávetőleges becsléséhez.

A tüdő különböző típusú sejtekből áll, amelyek mindegyikének megvan a maga funkciója, és amelyek együttesen alkotják a funkcionális tüdőt. A sejtek mindegyikéből kialakulhat daganat. A tüdőben 4 fajta daganat létezik: Ezeket az egyes típusokat két csoportba sorolják, amelyeket a kórházakban szokásosan osztályoznak.

Különbséget tesznek kissejtes hörgőkarcinómák (zabsejtes karcinómák; az összes eset 15% -a) és a nem kissejtes hörgőkarcinómák (az esetek 85% -a) között. Ebbe a csoportba tartoznak a mirigysejtes karcinómák, a zabsejtes karcinómák és a nagysejtes karcinómák (más néven nagysejtes karcinómák). A túlélési arány általában nem kissejtes daganatoknál magasabb, mint a kissejtes daganatok esetében.

  • Mirigysejtes daganatok (= adenokarcinómák)
  • Fedősejt-daganatok (= laphámsejtes karcinóma; a laphám a legfelső béléssejt-réteg)
  • Zabsejt tumorok (hormon felszabadító sejtekből származnak) és
  • Nagy sejtes karcinómák. Ez utóbbi nem rendelhető hozzá egy adott sejttípushoz, mint a daganat eredetéhez.