Tüdőgyulladás: szövődmények

A következők a legfontosabb betegségek vagy szövődmények, amelyekhez hozzájárulhat a tüdőgyulladás (tüdőgyulladás):

Légzőrendszer (J00-J99)

  • Akut légzési elégtelenség („Vírus okozta légzési elégtelenség”); letalitás (a betegségben szenvedők teljes számához kapcsolódó halálozás) legfeljebb 50%.
  • Tüdőtályog (genny felhalmozódása a tüdőben) - a köpet (köpet) rothadt és véres
  • Tüdő-fibrózis (kötőszöveti a tüdő átalakítása) - krónikus interstitialis eredetű lehet tüdőgyulladás.
  • Mellhártyagyulladás (mellhártyagyulladás).
  • Pleuraempyem (a genny a mellhártya üregében).
  • Mellkasi folyadékgyülem (folyadék a lap két lapja között kiáltott/tüdő és a kiáltott), parapneumonicus („a tüdő körül”).
  • Tüdőgyulladás, krónikus
  • légmell - a. Összeomlása tüdő amelyet a zsigeri közötti levegő felhalmozódása okoz kiáltott (tüdő mellhártya) és a parietális mellhártya (mellkas mellhártya).
  • Légzési elégtelenség (a tüdő gázcseréjének zavara).
    • Légzőszervi parciális elégtelenség: artériás hipoxémia a parciális nyomás csökkenésével oxigén 65-70 Hgmm küszöb alatt, normál értéktől csökkentettig szén dioxid.
    • A légzés globális elégtelensége: itt van a légzési parciális elégtelenség mellett a hypercapnia (a növekedés) szén dioxid parciális nyomás> 45 Hgmm).
  • Egyéb szepszis („vérmérgezés”

Szív- és érrendszer (I00-I99)

  • Apoplexia * (stroke)
  • Endocarditis (a szív agyhártyagyulladása)
  • Szív kudarc (szívelégtelenség) - a CAP 11.9% -ában (közösségben szerzett tüdőgyulladás) betegeknél és a kontrollok 7.4% -ánál
  • Szív- és érrendszeri betegségek (koszorúér szív betegség/a koszorúér-betegség, apoplexia /ütés) - a kockázat 6-szorosára nőtt az első évben; 2.47 és 2.12 szorzóval a második és a harmadik évben; ≥ 5 év: 1.87-szeresére nőtt
  • A koszorúér-betegség* (CAD; koszorúér-betegség).
  • Miokardiális infarktus * (szívroham)
  • Pericarditis (a szívburok gyulladása)
  • Hirtelen szívhalál (PHT) - a kockázat relatív növekedése a CAP-ban szenvedő betegeknél:
    • <65 éves kor: 1.98-szoros.
    • > 65 éves kor: 1.55-szeres
  • Jobb szív meghibásodás (RHV) az utóterhelés növekedése miatt.

Fertőző és parazita betegségek (A00-B99).

  • Szepszis (vér mérgezés; invazív pneumococcus betegségben).

A mozgásszervi rendszer és kötőszöveti (M00-M99).

Psziché - idegrendszer (F00-F99; G00-G99)

Tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi eredmények, másutt nem osztályozva (R00-R99).

  • Szisztémás gyulladásos válasz szindróma [SIRS] - életveszélyes akut sérülés a tüdőben; gyakran azzal multiorganikus kudarc.

* 30 nappal a kórházi felvétel után 4.07-szer nagyobb kockázat; 90 nap elteltével 2.94-szer nagyobb kockázat; 9-10 év után pedig 1.86-szorosára nőtt a kockázat

Az intenzív orvosi kezelés szükségességének kockázata a közösségben szerzett tüdőgyulladás esetén

A KAP súlyos lefolyása, azaz akut vészhelyzet és azonnali intenzívebb kezelés a ellenőrzés vagy intenzív osztályon. Ezt a következő kritériumok határozzák meg:

  • Minden olyan beteg, akinek> 2 kisebb kritériuma van (lásd alább) vagy.
  • Fő kritériummal (= invazív szellőzés vagy szisztémás hipotenzió vazopresszorral terápia).

Kisebb kritériumok:

Prediktív tényezők

  • Megnövekedett mortalitás (halálozási arány) cukorbetegeknél (2.47-szeres halálozási arány; 1-es típusú cukorbetegség ötször-hatszoros halálozási arány, mindkét típusú 2-es típusú cukorbetegek 20% -kal magasabb halálozási arány)
  • A kórházba történő belépéskor a légzési arány (norm: 12-18 / perc) a kórházi halálozás független kockázati tényezője a közösségben szerzett tüdőgyulladás. A csökkent és a megnövekedett légzési arány a felvételkor jelentősen megnövekedett kórházi halálozással jár. Egyéb független kockázati tényezők magába foglalja az életkort, az ápolási vagy rehabilitációs intézetből való bejutást, a krónikus ágyfekvést, a dezorientációt, a pulzus amplitúdóját és a szisztolés vér nyomás.