Tüdőembólia

Tüdőinfarktus, tüdőembólia, tüdőembólia; tüdőartéria embólia, tüdő

A tüdőembólia okai

Tüdő embólia - egy thrombus okozza vér komponensek), amely rendszerint beszivárog a tüdőbe hajók a test nagy forgalmától és megmozgatja őket. A trombus kialakulásának kockázata nem minden egyénnél azonos - sok más betegséghez hasonlóan vannak speciális kockázati tényezők és védő tényezők, amelyek elősegítik vagy megakadályozzák a trombus kialakulását. A tüdőt okozó trombák nagy része embólia a lábak mélyvénáiban keletkeznek.

Itt alakulnak ki a trombák, például hosszú inaktivitás esetén (lásd: Trombózis a láb). Az a tény, hogy valaki hosszú ideig nem mozog, bekövetkezhet egy baleset során, amelynek során a lábakon és a lábakon törések és sérülések vannak, ami azt jelenti, hogy a betegnek sokáig kell feküdnie az ágyban. További kockázati tényező a térd, csípő és egyéb protézisekben rejlik ízületek, mivel a hajók itt sem kerülhető el.

A trombók könnyebben kialakulhatnak a károsodáskor. Ráadásul a betegek gyakran nem tudnak teljes mértékben mozogni a protézisek után - ezért a műtét egyik célja, hogy a műtött betegeket a lehető leggyorsabban talpra állítsák, hogy minimalizálják az ágyban töltött időt és ezáltal a trombus kialakulásának kockázatát. A ízületek, a kockázat bármilyen művelet után általában megnő.

A kockázati tényezők másik csoportja a genetikai patológiák (a gének természetellenes kifejeződése), pl. A V faktor Leiden mutációja. Fokozott a tüdő kockázata is embólia alatt terhesség. A fogamzásgátló tablettákat használó fiatal lányoknak és nőknek is nagyobb a kialakulásuk kockázata trombózis és így a tüdőembólia.

Ha vannak egyéb hormonális vagy anyagcserezavarok, akkor meg kell jegyezni, hogy ez elősegíti a trombus kialakulását is. Dohányzó és a elhízottság mivel a tüdőembólia kockázati tényezőit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy másik nagyon releváns kockázati tényező a lábak immobilizálása hosszú utak során.

A probléma itt az, hogy a vér már nem kering megfelelően, ezért felhalmozódik a lábakban (pangás). Ha tudja, hogy hosszú utat tervez (pl. Légi utazás), akkor ajánlatos, hogy egyszerre egyszer, különösképpen más kockázati tényezőkkel (a fent leírtak szerint) rendelkező betegek heparin injekciót a háziorvosa adta be. Ez csökkenteni fogja vér alvadás a következő napokban, és ezáltal a trombus kialakulásának kockázata.

Ha vannak ismert esetek trombózis és a tüdőembólia a családban, orvoshoz kell fordulni annak meghatározása érdekében, hogy a betegnek milyen mértékű kockázati tényezője van, és megelőző intézkedéseket kell-e tenni. Ha a hormonális vagy az anyagcserében más zavarok vannak egyensúly, akkor meg kell jegyezni, hogy a trombus kialakulását itt is előnyben részesítik. Dohányzó és a elhízottság mivel a tüdőembólia kockázati tényezőit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Egy másik nagyon releváns kockázati tényező a lábak immobilizálása hosszú utak során. A probléma itt az, hogy a vér már nem kering megfelelően, ezért felhalmozódik a lábakban (pangás). Ha tudja, hogy hosszú utat tervez (pl. Légi utazás), akkor ajánlatos, hogy egyszerre egyszer, különösképpen más kockázati tényezőkkel (a fent leírtak szerint) rendelkező betegek számára heparin injekciót a háziorvosa adta be.

Ez csökkenti a következő napok véralvadását és ezáltal a trombus kialakulásának kockázatát. Ha ismertek a trombózis és a tüdőembólia esetei a családban, orvoshoz kell fordulni annak megállapításához, hogy a betegnek milyen mértékben vannak kockázati tényezői, és meg kell-e tenni profilaktikus intézkedéseket. A tüdőembólia kiindulópontja a legtöbb esetben az alsó trombózisa láb ér trombózis (lábvénás trombózis, kb.

60%) vagy kismedencei vénás trombózis (kb. 30%). A trombózis kialakulásának korai szakaszában a trombus instabil és elszakadhat a ér fal.

Ez a letépett darab, amelyet orvosilag embolusnak hívnak, most visszaugrik a szív a véráramon keresztül és onnan a tüdőbe pumpálják. Ott a hajók ismét összehúzódik, és az embólia elzárja az eret és a mögötte lévő tüdővéráramot. A jelenlegi vélemény szerint repülő növeli annak kockázatát láb ér trombózis és tüdőembólia.

Ennek oka egyrészt a hosszabb ülési helyzet, másrészt az alacsonyabb légnyomás kissé növeli a véralvadást. Minél hosszabb a repülés, annál nagyobb a trombózis kialakulásának kockázata. Különösen azoknak az embereknek kell gondoskodniuk arról, hogy rendszeresen felálljanak repülés közben, és többféle gyakorlattal aktiválják a lábizmokat, különösen azoknak, akiknek már többszörös állapotuk van, és így a trombózis kockázata fokozott. Kompressziós harisnya és a kompressziós kötések is nagyban csökkentik a lábvénák trombózisának és a tüdőembólia kockázatát repülés közben.

A műtét növeli a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kockázatát. Ennek kockázata elsősorban a művelet hosszától és az azt követő mozgáskorlátozástól függ. A kockázat csökkentése érdekében heparin általában egy műtét előtt és után adják be infúzió vagy hasi injekció formájában.

Rövid műveletek után, a mozgás későbbi korlátozása nélkül, a tüdőembólia ritka. Nagyobb műtétek és az operáció után az ágyból való felkelés tilalma után a lábvénák trombózisai és a tüdőembólia viszonylag gyakoriak a heparin beadása ellenére. Általában azonban a súlyos tüdőembólia diagnosztizálása és kezelése megfelelő időben megtörténik a klinikán való tartózkodás és a jó ellenőrzés, így a másodlagos károsodás ritka.

Kemoterápiás kezelés növelheti a tüdőembólia és a lábvénák trombózisának kockázatát azáltal, hogy növeli a vér hajlamát a trombózis kialakulására. Ez azonban nagymértékben függ az alkalmazott gyógyszerektől. Például, kemoterápiás kezelés A lenalidomidot vagy talidomidot tartalmazó gyógyszerek általában jelentősen megnövelik a kockázatot, ezért mindig heparinnal történő kezeléssel kell kiegészíteni.

Más gyógyszerek azonban alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a trombózis kockázatát. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mögöttes rák általában növeli a tüdőembólia kockázatát is, és ennek megfelelően a kemoterápiás szernek nem feltétlenül kell a tüdőembólia oka lenni. Akik a tablettát használják fogamzásgátlás tudnia kell, hogy a legtöbb tabletta növeli a trombózis, és ezáltal a tüdőembólia kockázatát.

A tablettákban használt hatóanyagok ösztrogének és progesztinek. A kombinációs készítményeket leggyakrabban Németországban írják fel. A trombózis kockázata gyógyszerenként változó, a felhasznált hatóanyagok adagjától és a tablettában található progesztintől függően.

A magas ösztrogéndózisú kombinált készítmények és a 3. vagy 4. generációs progesztinek akár ötszörösére is növelhetik a kockázatot, míg a csak progesztint tartalmazó készítmények alig befolyásolják a trombózis kockázatát. Más kockázati tényezőkkel kombinálva, mint pl dohányzás, a trombózis kockázata még jobban megnőhet. A dohányzás nemcsak növeli a különféle kockázatok kockázatát tüdő betegségek, de jelentősen növeli a trombózis kockázatát is.

Ez jelentősen megnöveli a dohányosok tüdőembóliájának valószínűségét is. Ennek oka, hogy a dohányzás megváltoztatja a vér összetételét és áramlási tulajdonságait, valamint érkárosodást okoz. Különösen a tabletta egyidejű bevétele jelentősen megnöveli a tüdőembólia és a lábvénák trombózisának kockázatát, ezért kerülni kell a kettő egyikét.

Ha abbahagyja a dohányzást, a trombózis kockázata hetek vagy hónapok után normalizálódik. Mivel a tüdőembólia oka a legtöbb esetben a láb trombózisa (ritkán levegő, zsír vagy idegen test), a tüdőembólia és a trombózis kockázati tényezői egyformán érvényesek:

• Műtétek (különösen a műcsípőízület és a mesterséges térdízület)
• Túlsúly
• Dohányzó
• Nem (nők> férfiak)
• Mozgáshiány (távolsági repülések = turistaosztály szindróma))
• Szülés
• Visszér (varikózis)
• Vérbetegségek (leukémia)
• Szívbetegségek (különösen pitvarfibrilláció)
• Gyógyszerek (különösen orális fogamzásgátlók („tabletta”))
• Daganatos betegségek (pl. prosztatarák vagy hasnyálmirigyrák)
• Örökletes betegségek Az APC rezisztencia („V faktor Leiden mutáció”) a leggyakoribb örökletes betegség, amely a trombózis kockázatával jár. A trombózis kockázata 7-100-szor nagyobb (az öröklődés függvényében).

  Az antithrombin III hiány (AT III) elsősorban a fiatalabb betegeket érinti S-fehérje hiány* Ha ezeket az antikoaguláns faktorokat egy veleszületett hiány csökkenti, akkor a trombózis már serdülőkorban is előfordulhat. A hiperhomociszteinémia a homocisztein lebontásának örökletes rendezetlen képessége a vérben jelentősen megnövekedett homociszteinszint mellett. A következmények között szerepel a trombózis fokozott kockázata.

  Az összes fent említett örökletes betegség vérvizsgálattal diagnosztizálható.

• Az APC rezisztencia („V faktor Leiden mutáció”) a leggyakoribb örökletes betegség, amely a trombózis kockázatával jár. A trombózis kockázata 7-100-szor nagyobb (az öröklődés függvényében).
• Az antithrombin III hiány (AT III) túlnyomórészt a fiatalabb betegeket érinti
• Protein C és Protein S - hiány * Ha ezeket az antikoaguláns faktorokat egy veleszületett hiány csökkenti, akkor a trombózis már serdülőkorban is előfordulhat.
• A hiperhomociszteinémia a homocisztein örökletes rendezetlen bontása, a vérben jelentősen megnövekedett homociszteinszinttel. A következmények között szerepel a trombózis fokozott kockázata.

  Az összes fent említett örökletes betegség vérvizsgálattal diagnosztizálható.

• Máj a koagulációs faktorok zavart képződésével járó betegségek (pl. májcirrózis)
• Az APC rezisztencia („V faktor Leiden mutáció”) a leggyakoribb örökletes betegség, amely a trombózis kockázatával jár. A trombózis kockázata 7-100-szor nagyobb (az öröklődés függvényében).
• Az antithrombin III hiány (AT III) túlnyomórészt a fiatalabb betegeket érinti
• Protein C és Protein S - hiány * Ha ezeket az antikoaguláns faktorokat egy veleszületett hiány csökkenti, akkor a trombózis már serdülőkorban is előfordulhat.
• A hiperhomociszteinémia a homocisztein örökletes rendezetlen bontása, a vérben jelentősen megnövekedett homociszteinszinttel. A következmények között szerepel a trombózis fokozott kockázata.

  Az összes fent említett örökletes betegség vérvizsgálattal diagnosztizálható.

A tüdőembólia általában trombusból ered (vérrög) a láb mélyvénájában található. Mielőtt ez a trombus teljesen leválna, és akut életveszélyes tüdőembóliát okoz, a kisebb vérrögök általában elszakadnak a trombustól. Apró embóliákat okoznak a tüdőben, amelyeket ezért nagyon ritkán észlelnek.

Az olyan tünetek, mint a csökkent testtűrés, a légszomj, a köhögés és a szédülés már előfordulhatnak a kis embólia esetén, ezért ezeket komolyan kell venni. Ha a trombus teljesen leválik, általában egy nagy tüdőéret zár le. Ez hirtelenhez vezet mellkasi fájdalom és légszomj.

Ezenkívül az érintett személy szenvedhet a sokk, amelyet nagyban kifejez fokozott pulzus mérték. Ebben az esetben azonnali orvosi segítségre van szükség. Gyorsan megkezdett terápia alatt is lehetséges, hogy a tüdőembólia is károsítja a szív.

A tüdőerek elzáródása miatt az szív rendkívül magas nyomás ellen kell pumpálnia. Az oxigén gyakori hiánya miatt azonban nem képes erre, és dekompenzálhat (nem tudja elvégezni a szükséges kiegészítő munkát). Ez a dekompenzáció, amely általában a szív jobb felében megy végbe, tartós szívelégtelenséget (szívelégtelenséget) okozhat, ami a megnövekedett halálozási arányhoz kapcsolódik.