Tüdő szcintigráfia a nukleáris orvoslás vizsgálati módszere. Lehetővé teszi a tüdő funkcionális vizsgálatát. A problémától függően szellőző szcintigráfia, tüdő perfúzió szcintigráfia, vagy kombinált ventilációs-perfúziós szcintigráfiát végeznek. A tüdő tényleges funkciója a gázcsere, amely három lépésben történik: Szellőzés, diffúzió és perfúzió.
- Perfúzió: vér a tüdőbe áramlás a vasa publica-n keresztül történik (a testből vénás vért tartalmazó kis áramkör, amelyet oxigénellátás / oxigénellátás céljából a tüdőbe szállítanak) és a vasa privata-n keresztül (hajók a tüdőben honos, amely ellátja tüdő szövet; gyulladás vagy daganatok is ezeken az ereken keresztül jutnak el). Perfúzió szcintigráfia radioaktívan jelölt részecskéket használ, amelyek 15-40 µm-es mérete valamivel nagyobb, mint a pulmonalis kapillárisok átmérője (kb. 8 µm). Intravénás alkalmazásra (igazgatás be a ér) részecskék száma becslések szerint körülbelül minden 1,000-nél blokkolódik hajszálcsöves. Radiofarmakonok (radioaktív szerek) a 99mTc-MAA (makro-aggregált) albumin részecskék). A perfúziós szcintigráfia különösen jól alkalmazható egy intrapulmonalis jobbról balra történő sönt képalkotására (a keringés az tüdő amelyben oxigéntelenített vér a vénás végtagjától keringés közvetlenül a keringés artériás végtagjába kerül).
- Szellőzés: a szellőzés a gázcserét írja le légutak és az által felismerhető belélegzés radioaktív nemesgázok vagy radioaktív aeroszolok Manapság ez utóbbi módszert alkalmazzák, általában 99mTc-százalékát grafiton elpárologtatva és adva belélegzés hogy a levegőben lévő részecskék eljussanak az alveolusokba, ahol számszerűsíthetők. Szellőztetési szcintigráfia A 99mTc aeroszollal végzett kezelést általában perfúziós szcintigráfia követi 99mTc-MAA-val. Ezt a módszert különösen V. a. (feltételezett) akut tromboembólia (trombus (vér alvadék) vezet embólia, azaz részleges vagy teljes okklúzió Egy véredény a tüdő).
- Diffúzió: a diffúzió számszerűsítése nehezebb, és általában az alveolusokból származó folyékony (folyadék) részecskék újrafelszívódásának rögzítésével történik (tüdő alveolusok) és terminális bronchiolusok (a tüdő reszorptív clearance-e a hörgők terminális kis ágaiban). A megnövekedett alveoláris permeabilitással járó betegségminták közé tartoznak tüdőgyulladás, allergiás alveolitis, sugárzásos tüdőgyulladás (szinonima; besugárzási tüdőgyulladás; ez egy interstitialis tüdőgyulladás (tüdőgyulladás, amely befolyásolja az interstitiumot, azaz a keskeny kötőszöveti a tüdő). azaz a keskeny réteg kötőszöveti az alveolusok és a vér között hajók), amely nagykötet besugárzás radiatio-ban (sugárkezelés) akut vagy krónikus mellékhatásként) stb.
Ezenkívül a tüdő öntisztító mechanizmusokkal rendelkezik, mint például a makrofágaktivitás vagy a nyálka és a behatolt részecskék nyálkahártya-transzportja a hörgőkből. Ez a mukociliáris clearance szcintigráfiával is kimutatható, bár klinikai alkalmazása ma meglehetősen korlátozott. Mindkét szellőző szcintigráfia és a tüdő perfúziós szcintigráfiát mutatjuk be alább.
