Azonban a félelem és különösen a magasságtól való félelem is kiválthatja ezeket pánikrohamok hogy tömegesen érinti az embert életében és szabadidős tevékenységeiben. Ennek megfelelően a magasságtól való félelem kóros lehet.
Mi a félelem a magasságtól?
A legtöbb ember számára az, hogy nagy magasságban tartózkodik, furcsa érzést kelt. A felhőkarcoló ablakán keresztüli kilátás vagy az olyan nevezetességek megmászása, mint a párizsi Eiffel-torony, összefüggésben van a magasság tiszteletével, egy bizonyos veleszületett óvatosság arra késztet bennünket, embereket, hogy körültekintően viselkedjünk, hogy ne veszélyeztessük az életünket. A magasságtól való félelem nem határozható meg centiméterben vagy méterben, ami takaró problémákat okoz a szorongásban szenvedők számára. Inkább a magasságtól való félelem egyéni. Míg egy ember számára a harmadik emeletről nyílik kilátás hasi fájdalom és szorongás, egy másik már egyenesen szenvedhet pánikrohamok létrán mászva. A magasságtól félő emberek általában pánikba esnek, hogy a földre eshetnek, és a helyzet feletti kontroll nyilvánvaló elvesztése kényelmetlenné teszi őket. A szerkezeti biztonsági óvintézkedésekbe vetett bizalom - például korlátok vagy vastag ablaküvegek - hirtelen csökken, és az illető félelme kegyében érzi magát.
Okok
A magasságtól való félelem okai változatosak lehetnek. Leggyakrabban az ok a traumás tapasztalatokban rejlik a korábbi történelemben, például gyermekkor, vagy egyszerűen csak a magasságtól való félelemben, mint egy ismeretlen eseményben, mert az ember még soha nem találkozott nagy magassággal. Az új helyzet annyira felkavarhatja az aggódó, bizonytalan embereket, hogy emiatt a magasságtól való félelem alakul ki bennük.
Tünetek, panaszok és jelek
A magasságtól való félelem a szorongás és a pánik ismételt epizódjain keresztül érezteti hatását. A tünetek a magassághoz kapcsolódó helyzetekben fordulnak elő. Míg a szenvedők csak nagy magasságokban tapasztalnak szorongást (például egy felhőkarcolóból egyenesen lefelé néznek), mások még a hidak vagy egy átlagos lépcsőházban. Néhány szenvedő számára a magasságtól való félelem olyan súlyos, hogy nem tudnak létrán vagy széken állni. A félelem érzése mellett szorongás és nyugtalanság is előfordulhat. Ezenkívül a speciális fóbiákat gyakran fizikailag észrevehető tünetek kísérik. Ezek közé tartoznak a karok vagy lábak bizsergése, izzadás, szédülés. Hányinger, légszomj, hiperventilláció, és gyors szívverés. A fóbikusok feszültséget tapasztalhatnak a mellkas vagy nagyon tudatában legyen a szívverésüknek. Ez gyakran azt a benyomást kelti, hogy a szív szokatlanul hangosan ver. A magasságtól való félelem tünetei emlékeztethetnek az a szív támadás. Ezért fontos kizárni azokat az orvosi okokat, amelyek megmagyarázhatják a tüneteket. Egyéb tünetek jelentkezhetnek az ismételt szorongási rohamokra reagálva. Tipikus az olyan helyzetek elkerülése, amelyekben a szorongás előfordulhat. Sok szenvedő szégyelli szorongását, mert alaptalannak vagy eltúlzottnak ismeri el.
Diagnózis és lefolyás
A magasságtól való félelem tünetei ugyanolyan külön-külön fejeződnek ki, de alapvetően egybeesnek más neurózisok, ill. szorongási rendellenességek, például klausztrofóbia (félelem a zárt terektől), tériszony (klausztrofóbia), vagy arachnofóbia (félelem a pókoktól). A magasság enyhe növekedésével, például amikor egy lépcsőn másznak fel egy nagyon magas emeletre, megjelennek az első idegi tünetek, mint például izzadás, nehéz lélegző, pulzusnövekedés (tachycardia) és / vagy belső nyugtalanság. Lehetnek olyanok is hasi fájdalom or fejfájás, szédülés vagy hasonló pszichoszomatikus jelenségek. Minél nagyobb lesz az akut fenyegetés érzése, annál erőszakosabban kezd kifejeződni a szorongás. A stresszes helyzet képes vezet egyenesen a síró rohamokhoz és a visító rohamokhoz, az agresszív viselkedéshez, de a rövid távon bekövetkező ájuláshoz is.
Szövődmények
A magasságtól való félelem általában nem vezet bármilyen szövődmény vagy veszélyes Egészség körülmények. A várható élettartamot ez nem korlátozza feltétel. A magasságtól való félelem azonban negatív hatással lehet az érintett személy pszichéjére, sok beteget alacsonyabbrendűségi komplexusoktól és alacsonyabb önértékeléstől szenvedhet. Különösen gyermekeknél a magasságtól való félelem képes vezet a társadalmi kirekesztettségig, a kötekedésig vagy a zaklatásig. A beteg életminősége jelentősen romlik ilyen helyzetekben. Szükség esetén bizonyos tevékenységek vagy munkák nem lehetségesek a beteg számára, és repülő repülőgépen is befolyásolhatja a magasságtól való félelem. Ez viszonylag nagy korlátozásokat eredményez a mindennapi életben. Ha azonban a beteg nem megy nagy magasságba, nincs további komplikáció. A magasságtól való félelem általában abban nyilvánul meg lélegző nehézségek és megnövekedett szív mérték. Az érintett személy eszméletét is elveszítheti, és zuhanás során esetleg megsérülhet. A magasságtól való félelem közvetlen kezelése nem lehetséges, bár a tünetek terápiákkal korlátozhatók. Emiatt további szövődmények nem fordulnak elő a folyamat során.
Mikor kell orvoshoz menni?
Azonnal konzultálni kell egy orvossal, amint az érintett észreveszi, hogy természetellenes szorongása van. Ha a szorongás következtében érzelmi szorongás lép fel, vagy életváltozások következnek be, ajánlott orvoshoz látogatni. Izzadás esetén nagy magasságú helyeken, szívdobogás ill magas vérnyomás, ellenőrző látogatás szükséges orvoshoz vagy terapeutához. Fejfájás, emésztési zavarokat vagy könnyes viselkedést kell vizsgálni. Ha van belső bizonytalanság, akkor erős tapasztalata van feszültség vagy fokozott ingerlékenység esetén orvoshoz kell fordulni. Ha a szorongás intenzitása növekszik, vagy ha más helyzetekben új szorongásos állapotok alakulnak ki, akkor a Egészség feltétel szükséges. Ha a mindennapi feladatokat már nem lehet a szokásos módon elvégezni, ha elvonási magatartás alakul ki, vagy ha az illető már nem hagyja el saját otthonát, akkor a tüneteket orvosával kell megbeszélni. Ha az érintett személy magas magasságú belső tapasztalata miatt gyógyszereket vagy függőséget okozó anyagokat fogyaszt, akkor orvoshoz kell fordulnia. Riasztó, ha az illető a félelem miatt nem tud munkába menni, vagy ha pánikrohamok előfordul. Ezekben az esetekben a lehető leghamarabb orvosi segítséget kell kérni. Ha az alacsonyabb és alacsonyabb magasságokban folyamatosan felmerül a magasságtól való félelem, akkor orvostól vagy terapeutától kell kérni tanácsot, valamint támogatást.
Kezelés és terápia
A szorongásos betegeket vagy a magasságtól félő személyeket semmiképpen sem szabad arra kényszeríteni, hogy szembenézzenek félelmükkel, hacsak nem képzett szakemberek, akik kifejezetten a félelem helyzetét teszik a terápia. A legtöbb esetben az egyetlen kiút a magasságtól való félelemtől az terápia, pszichológiai intézkedések segíthet a „beteg” embernek megszabadulni az őt korlátozó félelemtől. A magasságtól való félelem alapvető pillérei terápia vagy általában a szorongásos neurózisok kezelése egyrészt annak kiderítése, hogy a félelem honnan ered, és hogy a múlt történetében történt-e olyan konkrét esemény, amely kiváltotta a félelmet. Másodszor, a szorongást ezután lépésről lépésre kell megközelíteni, a terapeuta kísérve az aggódó embert a szorongásba. Először szakaszosan próbálják meg növelni azt a szintet, amellyel a terápiás személynek foglalkoznia kell. Esetleg a terapeuta szembesíti a pácienst egy létrával, és finoman kiváltja és reflektál arra, hogy mi történik a beteg kezdeti szorongásában. A terapeuta ezt általában lassan növeli, amíg a kívánt eredmény meg nem történik. A konfrontációs terápia ezen megközelítése része a klasszikus pszichológiai modellnek, amelyet a viselkedéspszichológiai terápiás megközelítésekben alkalmaznak. Természetesen számos más modell is létezik. Hipnózis, akupunktúra vagy egyéb alkalmazásai hagyományos kínai orvoslás nagyon népszerűek. Homeopátia hosszú távú javulást ígér a helyes gyógymódok alkalmazása esetén is. Megint mások esküsznek intézkedések mint például jóga or elmélkedés az öntudat növelésére. Mindenekelőtt fontos, hogy a szorongásos beteg megállapítsa, hogy segítséget akar fogadni. A beteg megfelelősége (együttműködési hajlandóság) nélkül a magasságtól való félelem nem lehetséges. Csak a beteg tudja megtudni, hogy melyik terápiaforma a legalkalmasabb. A betegnek sokféle megközelítést kell kipróbálnia, és intézkedések amíg el nem dönt, hogy segíteni lehet rajta. Nem minden magasságtól való félelem igényel terápiát. Sokan élnek vele, és nem érzik úgy, hogy jelentősen érintenék. Ha azonban a félelem rontja az életminőséget, és maga a személy tehernek érzékeli, akkor mindenképpen tanácsos a kezelés.
Megelőzés
Alig van valamilyen megelőző intézkedés a magasságtól való félelem ellen, azonban valamilyen megelőzésre már fiatalon sor kerülhet, ha a szülők megszokják gyermeküket a magasságban, és megmutatják, hogy megfelelő biztonsági óvintézkedéseket tettek. Ha ezeket betartják, akkor a magasság általában nem veszélyes.
Utógondozás
Ha a magasságtól való félelmet sikeresen legyőztük, például megfelelő terápiával vagy más módszerrel, fontos, hogy mindig továbbra is dolgozzunk rajta, és ne fogadjuk el azt a hozzáállást, hogy ezt a félelmet nem kaphatja meg újra. A magasságtól való félelem teljes legyőzése gyakran átmeneti. Gyakran a magasságtól való félelem egy kis maradványa életre marad, még akkor is, ha a nemrégiben befejezett terápia vagy módszer után nem tűnik valószínűnek. Ha viszont a mindennapi élet fokozatosan folytatódik, anélkül, hogy különös figyelmet fordítanánk a félelemre, és a magasságtól való félelmet nem ellensúlyozzuk kellőképpen, akkor az ismét növekedhet. Ha új kísérletet tesznek a nagy magasságban lévő területek és helyzetek elkerülésére, további terápiára van szükség. Az idő, a pénz és az energia pazarlásának megakadályozása érdekében fontos, hogy ezt a fejlődést már a kezdetek kezdetén észleljük. Ahhoz, hogy időben észrevegyük a kezdetet, rendszeresen kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor a kezelés előtt félelmet éreztek. Ha ismét hasonló érzéseket lehet észlelni, mint a gyógyulási eljárás előtti időben, akkor a magasságtól való félelem ellen ismételten aktívan küzdeni kell. Ha azonban a félelmet továbbra sem érezzük, akkor hosszabb időközönként meg lehet tenni a helyzeteket a félelem visszatérésének ellenőrzésére.
Ezt teheti meg maga is
A szenvedők sok esetben növekvő elkerülési magatartást tanúsítanak a magasságtól való félelemmel. Ez általában alattomos módon növekszik egy hosszabb időtartam alatt. Tudományosan azonban sokszor bebizonyosodott, hogy hasznos szembenézni a félelemmel. Ezt meg lehet tenni különböző módon, kognitív módon és fizikailag is. A bizonytalanság elkerülése érdekében együttműködésre van szükség terapeutával vagy pszichológussal. Ez lehetővé teszi, hogy az aggódó személy pozitív tapasztalatokat szerezzen és új információkat szerezzen. A merész gonosz helyzeteket elvileg kerülni kell, mivel ezek a szorongás megerősödéséhez vezethetnek. futás vagy a magas helyzetben maradás túl korai megszakítása a már meglévő félelem megerősödéséhez is vezet. Ezért meg kell várni azt a pillanatot, amikor rájön, hogy a félelem, a megszokás, a megszokás, majd kikapcsolódás előfordul. A keringés összeomlása vagy eszméletvesztés kockázata fiziológiai okokból nem fordul elő ezekben a helyzetekben. Annak érdekében, hogy ne legyen egyedül, az érintett megkérheti valakit, akiben bízik, hogy látogasson el vele olyan helyzetekbe, amelyek szorongást váltanak ki számára. Ehhez elegendő meglátogatni egy sokemeletes épületet vagy egy ház biztonságos tetejét. A mindennapi élet helyzeteit úgy kell felkeresni, hogy reális utalás legyen az érintett személy életmódjára.
