Tályog kenőcs antibiotikumokkal Rosszindulatú tályog

Tályog kenőcs antibiotikumokkal

An tályog különböző mértékben kezelhető antibiotikumok, amelyet orvosnak kell előírnia. Nagy, erősen tokozott tályogokban sok sejt a immunrendszer gyűljön össze a kapszula körül, mint a test gyulladásos reakciója, és próbáljon küzdeni a gyulladás ellen. Antibiotikumok amelyek a gyulladás helyére jutnak a vér gyakran nem jutnak át ezen a membránon, és nem tudnak behatolni a baktériumok.

Ennek ellenére a antibiotikumok és a tályog először kenőcsöket próbálnak ki. Az antibiotikumos terápiát különösen akkor alkalmazzák, amikor a tályog kinyílt vagy spontán megnyílt. A baktériumok ezután átterjedhet a szövetbe, de a véráramon keresztül távoli régiókba is.

Fennáll annak a kockázata, hogy a baktériumok másutt telepedik le, és új gyulladást vagy akár tályog kialakulását idézi elő. Ezenkívül az átvitt baktériumok megtámadhatják a szerveket és globális gyulladáshoz vezethetnek. Ebben az esetben a vérmérgezésről beszélünk. Ezután az antibiotikumot korán kell beadni. A legjobb esetben az antibiotikum intravénásan kerül beadásra, majd gyorsan eljut a véráramba és a gyulladás helyére.

OP tályog esetén

A tályog működése a leghatékonyabb módszer annak teljes eltávolítására. A tályog körül ugyanis mindig kapszula képződik, amelybe az antibiotikumok nehezen tudnak behatolni és közvetlenül hatni. A kórokozó, amely szintén a kapszula belsejében található, csak korlátozott mértékben támadható meg ilyen módon.

Ezért a legjobb a tályog kinyitása. Steril körülmények között kilyukasztják. Azt is mondják, hogy a tályog „fel van osztva”.

Ha a tályog felszínes, akkor először helyi érzéstelenítőt alkalmaznak. A mély, kedvezőtlenül elhelyezkedő tályogokat általános érzéstelenítéssel kezelik. A tályog kinyitásához a bőrt szikével rétegenként vágják át.

Vízelvezetés kerül bevezetésre, amelyen keresztül a genny elfolyhat. Ideális esetben a környező területek nincsenek szennyezve a kórokozóval. Ez megakadályozza a megismétlődés valószínűségét.

Hátrány azonban, hogy a vérzés gyakrabban fordulhat elő, ami viszont elősegíti az új fertőzéseket. Ezután a gyulladt szövetet eltávolítják, és a sebet megtisztítják. Ennek során öblítőfolyadékkal mossák ki, amelynek célja a seb további fertőtlenítése.

A sebet utólag nem varrják, vagyis „nyíltan kezelik”, ami megakadályozza a megmaradt kórokozók újratapcsolt állapotát. Ezenkívül a fennmaradó sebet rendszeresen meg kell tisztítani, és a kötést is rendszeresen cserélni kell. A beillesztése vérlemezkék, az antibiotikumokat hordozó szivacsok vagy láncok támogathatják a gyógyulás folyamatát a további folyamat során.

Az ezt követő ellenőrzéseket kudarc nélkül kell elvégezni. Ha fejlesztenie kellene a láz vagy súlyos fájdalom a következő vizsgálatig haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mivel ezek lehetnek az első jelei vér mérgezés. Ha genny az ágyneműre vagy a ruházatra került, meg kell mosni.

Általában egy ilyen hasított tályog csak néhány percig tart. A tályogot soha nem szabad önmagában kilyukasztani, mivel a nem steril körülmények között a csíraátadás kockázata túl magas. Legrosszabb esetben ez ahhoz vezethet vér mérgezés (szepszis).