Horner-szindróma

Tüneti komplex

A Horner-szindróma a betegség három meghatározott tünetén keresztül nyilvánul meg (tünet triád). A betegség ezen jelei a következők: Ezt a szemtünetet a test felső felének zavart izzadása kíséri. A Horner-szindróma nem önálló betegség, hanem csak egy betegség tünete (jele).

Azonban bizonyos idegek mutasson bizonyos károkat. Ez a károsodás a test különböző helyein lokalizálható, és kóros folyamatok egész sora okozhatja. Horner triádjának veleszületett formája is ismert.

Pupilla szűkület (miózis),
A felső szemhéj leesése (ptosis) és
Süllyedő a szem hátsó része a szemüregbe (enophthalmos).

A tanítvány az érintett oldalon kisebb, mint a szemközti oldalon, a szemhéj kissé lóg le, és csak kissé emelhetõ fel. Amíg a tanítvány általában a szűkülettel reagál a fényre, a Horner-szindrómában szenvedő (miotikus) pupilla normálisan a fénnyel való szűkülettel reagál, de lassabban tágul, és csak sötétedéskor fejeződik be hiányosan. A radiális izomsejtek bénulása írisz (Musculus dilatator pupillae) felelős a tanítvány.

A felső bénulása szemhéj az izom (musculus tarsalis) a felső szemhéj megereszkedéséhez vezet (=ptosis). A szem entoftmusa azt jelenti, hogy a szemek visszasüllyednek a pályára, míg a zavart verejtékváladékot sérült idegrostok okozzák, amelyek szabályozzák a verejték felszabadulását a test területén. Az egyenetlen verejtékváladék jól látható a bőrön.

A radiális izomsejtek bénulása írisz (Muskulus dilatator pupillae) felelős ezért a pupilla összehúzódásáért. A felső bénulása szemhéj az izom (musculus tarsalis) a felső szemhéj megereszkedéséhez vezet (=ptosis). A szem entoftmusa azt jelenti, hogy a szemek visszasüllyednek a pályára, míg a zavart verejtékváladékot sérült idegrostok okozzák, amelyek szabályozzák a verejték felszabadulását a test területén.

Az egyenetlen verejtékváladék jól látható a bőrön. Kokain szemcsepp a tanulón és annak hiányán diák dilatáció a szimpatikus szem határszál elváltozásának bizonyítékai idegek. Az ezt követő amfetamin beadása szemcsepp tovább szűkítheti a kár helyét.

A szemész majd a klinikai tünetek alapján konzultál a diagnózissal. Ezután megvizsgálják a kár helyét és okát. Ha a Horner-szindróma egyéb jeleivel jár agytörzs diszfunkció, például: egyértelműen meg kell határozni a károsodás helyét.

Keringési rendellenesség feltételezhető, ha a tünetek nagyon gyorsan kialakultak. A mágneses rezonancia képalkotás fej daganatos betegség vagy keringési rendellenesség kizárása javasolt. Ultrahang vizsgálatai szív és a nyaki hajók és egy hosszú távú EKG képes észlelni szívritmus zavar.

Ha a Horner-szindróma jeleivel jár syringomyelia (a gerincvelő) és ezért van fájdalom vagy a karok bénulása és csökkent fájdalomérzet, feltételezhető, hogy az idegrostok is érintettek ott. Syringomyelia a nyaki gerinc MRI-jén nyilvánvalóvá válna. Ha a Horner-szindróma baleset után következik be, és az egyik karban bénulás és / vagy érzésvesztés tapasztalható, akkor feltételezzük, hogy a kar idegfonata károsodik.

Ezen lehetséges egyidejű tünetek miatt az orvos döntést hoz a további vizsgálatokról

Hemiplegia,
Dupla képek,
Nyelési vagy beszédzavarok,

A tüneti Horner-szindróma nem kezelhető. Az okok kezelésével azonban Horner triádjának jelei csökkenhetnek. Ha azonban az idegrendszer teljes megszakadása van, akkor a tünetek teljes helyreállítása nem érhető el.

A pupilla tágulását, valamint a szem szemhéj résszélességét és a test felső felének verejtéktermelését szabályozó idegrostok az úgynevezett szimpatikusak közé tartoznak. idegrendszer, amely az autonóm idegrendszer része. A Csillag elzáródása idegdúc szintén Horner-szindrómához vezet. A szálak ismét előkerülnek a gerincvelő a nyolcadik nyaki úton ideggyökér és alkotják az első mellkasi ideggyökeret a test egyik oldalán. A nyaki zsinórnak nevezett idegfonaton keresztül az idegrostok tovább folytatják a belső nyaki artéria (Arteria carotis interna) és kövesse ezt ér villáiban a középső agyfossán át a szemig.

A bonyolult és hosszú folyamatból következik idegek hogy a Horner-szindróma elméletileg egy kóros folyamat révén kialakulhat egészen a agy szeme a szemnek. Az idegrendszer a agy a szárat keringési rendellenesség károsíthatja, általában az érzékenységi rendellenességekkel és a koponyaideg hiányával járó Wallenberg-szindrómával összefüggésben, vagy ritkán daganattal. Kóros üregképződés (syringomyelia) a nyaki csontvelőben károsíthatja az ott lévő idegrostokat.

A rák a felső csúcsa tüdő (pancoastumor) gyakran károsítja magát a határszálat. Ugyanakkor egy úgynevezett plexus elváltozás, azaz a nyaki gerinc területén a karideg plexusának sérülése (pl. Motorkerékpárbalesetben) szintén Horner-szindróma kialakulásához vezethet.

Ezenkívül a középső agyfossa gyulladásos változásai vagy daganatai károsíthatják az idegrostokat. A szálak ismét előkerülnek a gerincvelő a nyolcadik nyaki úton ideggyökér és a test egyik oldalán képezik az első mellideggyökeret. A nyaki határszálnak nevezett idegfonaton keresztül az idegrostok tovább mozognak a belső felé nyaki artéria (Arteria carotis interna) és kövesse ezt ér villáiban a középső agyfossán át a szemig.

Az idegek ebből a bonyolult és hosszú folyamatából következik, hogy a Horner-szindróma elméletileg kóros folyamat révén kialakulhat egészen a agy szeme a szemnek. Az agytörzs idegcsatornáját károsíthatja a keringési rendellenesség, általában a Wallenberg-szindróma összefüggésében, amely érzékenységi rendellenességekkel és koponyaideghiánnyal, vagy ritkán daganattal jár. A méhnyakvelőben kialakuló patológiás üregképződés (syringomyelia) károsíthatja az ott található idegrostokat.

Ezenkívül a középső agyfossa gyulladásos változásai vagy daganatai károsíthatják az idegrostokat. Főleg a szemtünetek károsítják az érintett személyt. Pontosan a pupilla reflexének zavara jelentősen korlátozza a szem érzékelési képességét.

A szemhéj megereszkedése szintén szűkíti a látómezőt (a szem látható területe), és rontja a háromdimenziós látást. Fontos megjegyezni azt is, hogy a Horner-szindróma pszichológiailag is nagyon megterhelő a betegek számára, mert arckifejezésük és arckifejezésük megváltozik.