Csak az ép szaruhártya garantálja a felhőtlen látást. Óriási fénytörő erejével nagy jelentősége van a látás szempontjából. A szaruhártya különös figyelmet igényel, mert különféle veszélyeivel közvetlenül ki van téve a környezetnek.
Mi a szem szaruhártyája?
A szaruhártya (latinul: cornea) a sclerával együtt a külső része bőr a szem. A szemgolyót szinte teljesen beborítja az átlátszatlan sclera, kivéve az elülső részt, amelyet az átlátszó, domborúbb szaruhártya foglal el. A görbület miatt a beeső fénysugarak fókuszálódnak, mielőtt elérnék a lencsét. A szaruhártya átmérője körülbelül 13 milliméter, a közepén lévő vastagság körülbelül fél milliméter. Nincsenek vér hajók ott, hogy akadályozza a látást. A tápanyagok ellátása a vizes környezeten keresztül történik: a vizes humor és a könnyfolyadék révén. A szaruhártya és a sclera találkozásának régióját limbusnak (latinul: él) nevezzük. A szaruhártya mögött a tanítvány és a írisz (Latinul írisz).
Anatómia és felépítés
A szaruhártya öt rétegből áll. A felszínen egy többrétegű lapos hámszövet: egy sejtréteg lapos, összekapcsolt sejtekkel, amelyek egymáshoz közel helyezkednek el, mint a térkövek. A vastagság a tizede a szaruhártya vastagságának. A hámszövet körülbelül hétnaponta képes megújulni. Az utolsó réteg a hámszövet szomszédos az alapmembránnal, amely beolvad az úgynevezett Bowman-membránba. Bowman membránja szilárd és sejt nélküli réteg, amely stabilitást biztosít. Nem tudja megújulni. A sztróma közvetlenül csatlakozik a Bowman membránhoz. A sztróma a kötőszöveti-szerű szerkezet és a szaruhártya teljes vastagságának 90 százalékát teszi ki. Szerkezeti fehérjék (kollagének) felelősek azért erő és alakja. A 78 százalék víz tartalma és különleges elrendezése kollagén egységek biztosítják a szaruhártya átlátszóságát. A kollagén a sztrómában eltérő összetételű szálak a szomszédos bazális membrán részét képezik. Descemet membránjának hívják, és kis vastagsága ellenére nagyon ellenálló. A szem elülső kamrája, az egyrétegű szaruhártya felé endothelium belsőleg követi az ötödik réteget képviselve.
Funkció és feladatok
Átláthatósága miatt a szaruhártya fontos feladatot tud ellátni: a fénysugarak akadálytalan átjutását a retinába. Ugyanakkor védő funkcióval is rendelkezik. Egyfajta szélvédőként szolgál a szem számára, és így gátat szab a káros külső behatásoknak, mint például az idegen testek és csíra. Kisebb hibák esetén a felső rétegek képesek újra helyrehozni őket a sejtek gyorsan újratenyésztésével, megakadályozva ezzel a szem fertőzését. Ami a veszélyes UV sugárzás napfényben a szaruhártya szűrőként működik. A vizuális folyamat legfontosabb tulajdonsága az a képesség, hogy pontosan megtörik a beeső fényt úgy, hogy az a lencsén keresztül kötegelve érje el a retinát. Erős görbülete miatt a szaruhártya hozzájárul a vizuális rendszer teljes fénytörési kétharmadához. Ez az összesen 40 dioptriából kb. 65-nek felel meg. A mértékegység dioptria az optikai rendszerek törési teljesítményének (még: törésmutatójának) jelzésére szolgál. A töréshatást a vizes humor támogatja, amely a szaruhártya és a lencse között helyezkedik el. A szem működése összehasonlítható a fényképezőgépével. A szaruhártya és a lencse fénytörő közegként funkcionál, mint a lencserendszer a kamerában, a írisz mint a diafragma, és a retina megfelel a filmnek.
Betegségek és rendellenességek
Az egyik leggyakoribb látászavarok a szaruhártyát érintő szaruhártya szemtengelyferdülés, más néven asztigmatizmus. Az érintetteknél a szaruhártya szabálytalan alakú vagy különböző mértékben ívelt. Ennek eredményeként a beeső fénysugarak nem koncentrálódnak egy pontra, így a képek torznak tűnnek. Ez a látászavar gyakran veleszületett és gyakran együtt fordul elő rövidlátás vagy távollátás. A szaruhártya betegségei lehetnek gyulladásos és nem gyulladásos jellegűek, vagy sérülések okozhatják. A ritkán előforduló nem gyulladásos rendellenességek alakváltozásokon alapulnak vezet a funkcionális korlátozásokhoz. A keratoconusban a szaruhártya közepén kúp alakú deformáció alakul ki, ami elvékonyodik és elszakad. A szaruhártya okai gyulladás (Latinul: keratitis) fertőzések lehetnek baktériumok or vírusok, kiszárad a szaruhártyából (például túl ritkán villog) vagy idegen testek. A szaruhártya károsodott kórokozók kifejlődhet a szaruhártya fekély (Latinul: Ulcus corneae). Általában csak a legfelső rétegeket érinti ez fekély. Ha hegyes testek átszúrják a szaruhártyát, a sérülés mellett fertőzéseket is okozhatnak. Vegyszerekkel, például lúgokkal és savak súlyos hatásuk miatt különösen veszélyesek. Kötőszöveti hegek formája az érintett területeken és hajók kihajt a szaruhártyába, rontva a látást. Szaruhártya-homályosságot eredményezhet. A szaruhártya-köd másik oka a szaruhártya duzzanata, amelynek eredményeként víz visszatartás. Előfordulhatnak a gyulladás vagy a szaruhártya fekélyesedése.
