Szívfélelem szindróma | A stressz miatt megbotlik a szív

Szívfélelem szindróma

Szív a stressz miatti botlás az úgynevezett szív szorongásos szindróma jele is lehet, amely leggyakrabban olyan középkorú férfiakat érint, akik szoros ismerősi vagy rokoni körükben ismerik az organikus szívbetegségben szenvedőket. A szív a közeli ember betegsége állandó stressz eseményként (stresszként) hat az érintettre, és a beteg ellenállásának hiánya miatt pánikbetegséget vált ki, amely támadásokban és rohamokban jelentkezik. Annak ellenére, hogy teljesen egészséges szív, a betegek súlyos szorongási rohamokat tapasztalnak, a meredek emelkedéssel vér nyomás, szédülés, izzadás és mellkasi fájdalom. A szívbotlás is része lehet ezeknek a tüneteknek, amelyek nagyon hasonlítanak a szívroham. A szív szorongásos szindróma a pszichoszomatikus rendellenességek egyike: Az egészséges szív ellenére a beteg súlyos tüneteket tapasztal egy szívbetegségben, amelyet kizárólag az attól való félelem vált ki.

Tünetek

Szív dadogás abban az érzésben fejeződik ki, hogy a szív hirtelen megáll, ami csak egy rövid pillanatig tart, és nem zavarja jelentősen a szívritmust. A stressz miatti szívbotlás esetén ezek közül a megszakítások közül sokan gyakran úgy vannak összefűzve, hogy az érintett személy egyértelműen szabálytalan szívverést érzékeljen. A szívbotlás mellett a pulzus is érezhető a mellkas és a nyak.

A botladozó szív kísérheti mellkasi fájdalom, szédülés és szorongás. Mindezeket a tüneteket azonban nem szerves szívbetegségek okozzák, hanem csak a stressz reakció szívre gyakorolt ​​hatásaival magyarázhatók. A stressz a szívbotlás egyik fő oka.

Gyakran meglehetősen ártalmatlan ok áll a szívbotlás mögött, de azért is van ok, ha orvoshoz kell fordulni. Az egyik az, amikor lélegző nehézségek jelentkeznek a szívdadogás mellett. Ebben az esetben a légszomj annak a jele, hogy a szív pumpálóképességét olyan mértékben korlátozza a botlás és a stressz, hogy nem elég vér eléri a tüdőt és a test többi részét.

Ennek eredményeként a vér már nem teljesen telített oxigénnel, ami további stresszt vált ki a szervezetben és fokozott munkához vezet lélegző. Szubjektíven a légszomj érzése alakul ki. Lehetséges, hogy a szívcsomókban fellépő légszomjat nemcsak a stressz okozza, hanem más okok is, például elektrolit eltolódás vagy szerkezeti problémák. Ezért légzési nehézség esetén mindig a kardiológushoz kell fordulni a vérérték meghatározásához, írjon EKG-t edzéssel vagy anélkül, vagy végezzen ultrahang a szív.

Ezután szükség lehet a terápia megkezdésére, például antiaritmiás gyógyszerekkel. Ha a szív egészségesnek bizonyul, a légszomj is meglehetősen ártalmatlan. Valószínűleg a légszomjat a stressz és a szív botlásának, valamint az ebből adódó szorongásnak keveréke okozza. Ennek ellenére továbbra is fennáll a botladozó szív gyógyszeres kezelésének lehetősége.