A szédülés nagyon kellemetlen az érintett személyek számára. Minden a tiédben fej forog, néha alig tudsz lábra állni. A mindennapi feladatok nagy megterheléssé válnak.
Ha a szédülés tartósan fennáll, mindenképpen orvosi vizsgálatot kell végezni a szerves okok tisztázása érdekében. Sok esetben azonban nem találhatók közvetlen okok. A feszültség gyakran a szédülés oka. Ha minden más lehetséges ok orvosilag kizárható, külön vizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy az érintett személy feszültség okozta szédülésben szenved-e.
A feszültség miatti szédülés okai
feszültségek általában fájdalmas vagy kellemetlen keményedések az izmokban. A mai társadalomban elterjedt testmozgás hiánya miatt, amelyet a túlnyomórészt ülő tevékenység kedvez, feszültségek elterjedtek. Különösen a nyak és a vállizmokat, valamint a hát izmait gyakran érinti a feszültség.
Az ok a feszültségek gyakran ördögi kör. A fizikai inaktivitás és a mentális feszültség egyaránt izomhoz vezet görcsök. Ez okoz fájdalom, aminek következtében az érintett személy még kevesebbet mozog, helytelen testtartást tanúsít, és így még nagyobb feszültséget okoz.
A test izmainak vannak bizonyos érzékelői, amelyek megadják a agy visszajelzés arról, hogy a megfelelő testrész hogyan helyezkedik el az űrben (ún proprioception). Ezért például csukott szemmel is tudjuk, hogy karunk egyenesen lefelé lóg-e, vagy felfelé nyújtódik, anélkül, hogy látnánk. Ha feszültség van az izomban, ezek a receptorok megnyomódhatnak vagy összenyomódhatnak.
Visszajelzés a agy ezáltal megváltozik, és az agy már nem kap koherens mozgásinformációt. Ez aztán szédülés érzéséhez vezet. Különösen, ha a test több részén egyidejűleg feszültség lép fel, a agy összezavarodik.
Kifejezett szédülés lehet az eredménye. A szédüléshez vezető feszültségek elsősorban a nyak és a nyaki izmok, a szemizmok, valamint a váll és a hát felső részének izmai. A szédülés különösen fontos a nyak izmok, mivel itt fontos vér hajók vezet az agyhoz, az gerinc artéria.
A kimondott feszültség az izmok hatalmas nyomásnövekedését okozza, ami szintén befolyásolhatja a hajók. Ha ezeket kevésbé szállítják vér, az agy vérellátásának egy része hiányzik, ami viszont szédülést is eredményezhet. A hátsó rész feszültsége szédüléshez vezethet.
Különösen, ha a hát felső része érintett, a váll és nyaki izmok gyakran feszül is. Ez megzavarhatja a vér hajók futás a nyakon az agy felé, ami viszont az agy vérellátásának enyhe csökkenéséhez vezethet. Ez magyarázhatja a szédülést.
A mai széles körű mozgáshiány miatt sok ember hátizmai fejletlenek, így a rossz testtartás és feszültség gyorsan kialakulhat. Ezt az izmok megerősítésével lehet megakadályozni. A nyaki gerinc (nyaki gerinc) izmainak feszültsége a szédülés egyik leggyakoribb oka.
A mai társadalomban a nyaki izomzatot különösen gyakran befolyásolja a feszültség és a rossz testtartás. A megkeményedés a szövetben a nyomás növekedéséhez vezet, amely hatással lehet az erekre, az artéria gerincére, amelyek a csontcsatornában a nyaki csigolyák mentén futnak. Ez megzavarhatja az agy érzékeny vérellátását, amely szédülésként nyilvánulhat meg.
Erősítés, mozgás és nyújtás a nyak, a váll és a hátsó izmok megakadályozhatják a feszültséget. A stressz sok embernél fájdalmas feszültséghez vezet, ami szédüléshez is vezethet. A nyak és a váll izmait különösen gyakran érinti a feszültség.
Mentális feszültség esetén az ember hajlamos a fülek felé húzni a vállakat. Ott egy idő után megkeményednek, és állandó feszültség alakul ki bennük. A nap folyamán mindig ügyeljen arra, hogy laza legyen a válla.
Ha meg szeretné tudni, milyen érzés, amikor a válla laza, először teljes erejével a füléhez húzhatja, majd hagyhatja, hogy újra lazán lehulljanak. Ha ezt egymás után többször teszi, akkor jó kikapcsolódás gyakorlat. Sajnos a stresszt nem lehet mindig elkerülni a mindennapi életben. Ezért a stressz okozta feszültségek nem ritkák.
Ezért annál is fontosabb megbizonyosodni arról, hogy a mentális stresszhelyzetek megfelelő kompenzációt eredményeznek-e. Különösen sport közben a mentális stressz nagyon jól csökkenthető. A mozgás ellazítja és erősíti az izmokat, és megakadályozza a feszültséget. Különösen az olyan sportok, mint jóga nagyon jók csökkenti a stresszt és javítja a testérzetet.
