Tünetek és másodlagos betegségek
A megnövekedett testtömeg gyakran a következő tünetekhez és másodlagos betegségekhez vezet: Alvási apnoe szindróma: éjszakai szünetek lélegző 10 másodpercnél hosszabb, nappali kísérettel fáradtság és alvásrohamok a nap folyamán visszafolyás betegség: refluxja gyomorsav a nyelőcsőbe a nyelőcsőből a gyomor A mozgásszervi rendszer károsodása: arthrosis (kopás és kopás) ízületek), különösen a csípőben és a térdben, gerincbetegségek (pl. csúszott lemezek), köszvény Szív-és érrendszeri betegségek Elhízottság növeli a kialakulás kockázatát magas vérnyomás (artériás hipertónia), érelmeszesedés (artériák meszesedése) legfeljebb szív rohamok vagy agyi infarktus és érrendszeri okklúzió vagy a lábak (kirakatbetegség) vagy a szem változásai (a retina elváltozása a retina változásai miatt). Anyagcserezavarok: Az elhízott betegek gyakrabban szenvednek cukorbetegség mellitus (cukorbetegség) az összes diabéteszes másodlagos betegséggel (krónikus vese károsodás, krónikus idegkárosodás, sebgyógyulás rendellenességek stb.). Vér Az elhízott embereknél is gyakran emelkedik a lipidszint, ez pedig befolyásolja bizonyos másodlagos betegségek kockázatát.
Mentális rendellenességek: Az agy hajók károsíthatja a túlzott testtömeg is, ami bizonyos formákhoz vezethet demencia. Emellett mentális betegségek, mint pl depresszió, gyakrabban fordulnak elő. Ha elhízottság (különösen a megnövekedett hasi zsír), magas vérnyomás, a megnövekedett vérzsírértékek és a zavart cukoranyagcsere együttesen fordul elő, ezt nevezzük metabolikus szindróma.
Ez a kombináció a szív- és érrendszeri betegségek rendkívül magas kockázatához vezet. - alvási apnoe szindróma: 10 másodpercnél hosszabb éjszakai légzési szünetek, amelyek nappali fáradtsággal és napközbeni alvási rohamokkal társulnak
- Reflux betegség: a gyomorsav refluxja a nyelőcsőbe a nyelőcsőből a gyomorba való átmenetnél bekövetkező csökkent záródás miatt
- A mozgásszervi rendszer károsodása: arthrosis (kopás és kopás) ízületek), különösen a csípőben és a térdben, gerincbetegségek (pl. megcsúszott lemezek), köszvény
- Szív-és érrendszeri betegségek: Elhízottság növeli a kialakulás kockázatát magas vérnyomás (artériás hipertónia), érelmeszesedés (artériák meszesedése) legfeljebb szív roham vagy agyi infarktus és érrendszeri okklúzió vagy a lábak (ablaktáblázat) vagy a szem változásai (a retina elváltozása a retina változásai miatt) - Anyagcserezavarok: Az elhízott betegek gyakrabban szenvednek cukorbetegség mellitus (cukorbetegség) az összes diabéteszes másodlagos betegséggel (krónikus vese károsodás, krónikus idegkárosodás, sebgyógyulás rendellenességek stb.).
Vér Az elhízott embereknél is gyakran emelkedik a lipidszint, ez pedig befolyásolja bizonyos másodlagos betegségek kockázatát. - Mentális rendellenességek: Az agy hajók károsíthatja a túlzott testtömeg is, ami bizonyos formákhoz vezethet demencia. Emellett mentális betegségek, mint pl depresszió, gyakrabban fordulnak elő.
Diagnózis
Az elhízás diagnosztizálására gyakran akkor kerül sor, amikor a beteg kontrollra jelentkezik a háziorvosnál vagy szakorvosnál, vagy egyéb tünetek miatt. Erre a célra elegendő meghatározni a beteg magasságát és súlyát. A hasi átmérő mérése is ajánlott.
Ha elhízást diagnosztizálnak, további vizsgálatokat kell követni a másodlagos betegségek korai felismerése és kezelése érdekében. A diagnózisnak alkalmat kell adnia arra is, hogy konzultáljon arról, hogy a beteg hogyan csökkentheti súlyát, vagy milyen egyéb terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre. Bármely terápia célja mindig a fogyás.
Az ok a túlsúly először mindig tisztázni kell, hogy megtaláljuk az adott beteg számára a legésszerűbb terápiás módszert. Ezért először részletesen elemezni kell az étkezési szokásokat és a mozgásmintákat, el kell végezni bizonyos előzetes vizsgálatokat a betegség egyéb okaival kapcsolatban, és meg kell határozni a terápia céljait. Egyes szakmai társaságok szerint az elhízás mértékétől függően ajánlott a testtömeg 5-30% -kal történő csökkentését.
A terápia mindig magában foglal egy állandó változást diéta és gyakorolni, gyakran együtt pszichoterápia és mindezt mindig az élettárssal vagy a családdal együtt. Fogyás diéta (csökkentő étrend): a testtömeg csak akkor csökken, ha az elfogyasztott energia nagyobb, mint az étellel felvett energia. Legalább 500 kcal-mal kevesebbet kell enni, mint amit elfogyasztottak.
Ezenkívül elegendő mennyiségű italt kell fogyasztania, és legalább fél órás testmozgást kell végeznie legalább heti 3 alkalommal. Fontos az is, hogy állandó és fenntartható változást hozzunk létre diéta és mozgásminták a megelőzés érdekében a jo-jo effektus. Itt a diéta alatt a túl alacsony kalóriabevitel az úgynevezett éhségcsere anyagcseréjéhez vezet, ami viszont súlygyarapodáshoz vezethet.
Súlycsökkentő gyógyszerek: A súlycsökkentés gyógyszeres kezelési lehetőségei 3 anyagcsoportot tartalmaznak: étvágycsökkentők, duzzanatellenes szerek és zsírblokerek. Az étvágycsökkentők célja az éhségérzet elnyomása, és ezáltal az ételbevitel lelassítása. Ezek azonban nagyon ellentmondásosak, mivel nem specifikus hatásuk az egész testben azt jelenti, hogy más rendszerekben is beavatkoznak (pl. vér nyomásszabályozás) és így súlyos mellékhatásokat okozhat.
Ezért étvágycsökkentők alkalmazása előtt mindig orvoshoz kell fordulni. Duzzadó anyagok, pl. Cellulózzal vagy kollagén, elterjedt a gyomor-bél traktus területén, és így csökkenti az étel bevitelének mennyiségét. Lehetséges mellékhatás bélelzáródás, ezért elengedhetetlen annak biztosítása, hogy elegendő folyadék felszívódjon.
A zsírblokkolók gátolják a zsírok felszívódását az ételtől, ezért emésztetlenül válnak ki zsíros széklet formájában. Probléma a zsírban oldódó felszívódásának hiánya vitaminok A, D, E és K, amelyeket aztán gyógyszerekkel kell helyettesíteni. - Fogyókúrás étrend (csökkentő étrend): A testtömeg csak akkor csökken, ha az elfogyasztott energia nagyobb, mint az étellel felvett energia.
Legalább 500 kcal-mal kevesebbet kell enni, mint amit elfogyasztottak. Ezenkívül elegendő mennyiségű italt kell fogyasztania, és legalább fél órás testmozgást kell végeznie legalább heti 3 alkalommal. Fontos az étrend és a testmozgás állandó és fenntartható megváltoztatása a megelőzés érdekében a jo-jo effektus.
Itt a diéta alatt a túl alacsony kalóriabevitel az úgynevezett éhségcsere anyagcseréjéhez vezet, ami viszont súlygyarapodáshoz vezethet. - Súlycsökkentő gyógyszerek: A súlycsökkentés gyógyszeres lehetőségei 3 anyagcsoportot tartalmaznak: étvágycsökkentők, duzzanatellenes szerek és zsírblokkolók. Az étvágycsökkentők célja az éhségérzet elnyomása, és ezáltal az ételbevitel lelassítása.
Ezek azonban nagyon ellentmondásosak, mivel nem specifikus hatásuk az egész testben azt jelenti, hogy más rendszerekben is beavatkoznak (pl. vérnyomás szabályozás) és így súlyos mellékhatásokat okozhat. Ezért étvágycsökkentők alkalmazása előtt mindig orvoshoz kell fordulni. Duzzadó anyagok, pl. Cellulózzal vagy kollagén, elterjedt a gyomor-bél traktus területén, és így csökkenti az étel bevitelének mennyiségét.
Lehetséges mellékhatás bélelzáródás, ezért elengedhetetlen annak biztosítása, hogy elegendő folyadék felszívódjon. A zsírblokkolók gátolják a zsírok felszívódását az ételtől, ezért emésztetlenül válnak ki zsíros széklet formájában. Probléma a zsírban oldódó felszívódásának hiánya vitaminok A, D, E és K, amelyeket aztán gyógyszerekkel kell helyettesíteni.
