Stroke: Jellemzők, diagnózis, tanfolyam

A halálokok statisztikájában a stroke a harmadik helyen áll a nyugati iparosodott országokban szív betegség és rosszindulatú daganatos betegség. Körülbelül egy tizedik nyugati ország lakója hirtelen meghal ütésE statisztikák szerint a betegség kockázata az életkor előrehaladtával jelentősen növekszik. Az élet hetedik évtizedében ütés a halál második leggyakoribb oka. A férfiak és a nők nagyjából azonos arányban érintettek.

Átmeneti iszkémiás támadás és PRIND.

Az agyban fellépő akut keringési zavarok mértékétől és időtartamától függően sokféle tünet jelentkezhet, zökkenőmentes átmenetekkel az átmeneti, röpke tünetek és az egész életen át tartó, tartós neurológiai hiányosságok között:

  • Csak rövid ideig tartó panaszok következtében a keringési rendellenesség az agyban, az egyik a átmeneti iszkémiás támadás (TIA), amely egy „őrnagy” előhírnöke lehet ütés.
  • A következő szintet a tünetek intenzitása és időtartama tekintetében az úgynevezett PRIND (hosszan tartó reverzibilis ischaemiás neurológiai hiány) adná, amelyben a hiányok órákig vagy néha napokig is tarthatnak, de aztán teljesen visszafejlődnek.
  • A következők helyrehozhatatlan károsodása agy A neurológiai károsodás általában az élet hátralévő részében fennáll.

A stroke jelei

A. Komplex felépítésének és funkciójának megfelelően agy, akut keringési rendellenességek a tünetek sokféle kombinációját mutathatja be, az érintett területtől függően. A meghibásodás egyes tüneteinek megértése szempontjából fontos, hogy az afferens és efferens idegrostok, amelyek összekapcsolják a agy az agy alsó részén található „periféria” keresztre, az agytörzs. Ennek megfelelően a bal agyfélteke felelős a test jobb oldaláért és fordítva. A test jobb felének hirtelen megbénulása, mint az egyik lehetséges tünet, következésképpen az agy bal felének akut keringési zavarát jelzi. Még bonyolultabb tünetek következnek be az agytörzs szintjén bekövetkező akut keringési zavarokból, mivel a test mindkét fele és a vezérlőközpontok számára is számos vezetőszál található itt közvetlen közelében, és ezek egyidejűleg is befolyásolhatók. Tipikus tünetek, amikor az agytörzs részt vesz a stroke eseményben:

  • Nyakszirt fájdalma
  • Kettős látás
  • A szemgolyó megrándulása
  • A kéz vagy az ujjak érzékszervi zavarai
  • Bizonytalanság és beszédzavarok

Az elzáródás területétől függő tünetek

Az agy anatómiájának és szervezeti felépítésének ismerete alapján a tapasztalt orvos következtetéseket vonhat le az akut stroke-ban szenvedő beteg tünetképéből az érintett érintett agyterületről, de nem a tényleges kiváltó okról. Alapvetően ebben a rövid áttekintő cikkben messze nem minden lehetséges tünetminta és tünetkombináció mutatható be stroke-ban. Íme csak néhány fontos ér elzáródásának tünete az agy egyes régióiban:

  • A középső agyi artéria, a középső agyi artéria érelzáródása (a vaszkuláris stroke kb. 80 százaléka): bénulás és érzékszervi zavarok a test ellenkező oldalán, a kéz ujjai és az arca között a legnyilvánvalóbbak; egyes esetekben a látás elvesztése az arc másik oldalán is
  • A hátsó agyi artéria, a hátsó agyi artéria érelzáródása (a vaszkuláris stroke kb. 10 százaléka): látásvesztés az ellentétes látómezőben, tudatzavarok, érzékszervi zavarok a test másik oldalán
  • Ér okklúzió az elülső agyi ütőér, elülső agyi artéria (az érrendszeri eredetű stroke kb. 5 százaléka): az ellenkező oldalon lévő hemiplegia láb több, mint a kar
  • Ér okklúzió a számos közül agytörzs hajók (Az összes érütés 20 százaléka, legfeljebb 50 százaléka mikrovaszkuláris károsodás esetén): Látászavarok, motoros rendellenességek, érzékszervi zavarok, amelyek a test mindkét felét különböző módon érinthetik; ezen kívül az occipitalis fájdalomkettős látás, izomrángás a szemgolyó, a járás bizonytalansága, beszédzavarok és súlyos esetekben a tudat elhomályosulása.

Diagnosztika stroke esetén

A stroke diagnózisa az új neurológiai hiány hirtelen megjelenésének tipikus képéből származik. Ha a tünetek csak enyheek, mint például a kéz új érzékszervi zavara vagy hirtelen kettős látás, lehetséges klinikai képeket is fel kell tüntetni. A végső bizonyíték a keringési rendellenesség az agyban számítógépes tomográfiával vagy mágneses rezonancia képalkotás az koponya. Ez a vizsgálati eljárás részletesebben tisztázhatja az agy károsodásának okát és helyét is. A stroke utáni további diagnosztikai információkat az agy ultrahangvizsgálata biztosítja hajók, a teljes agy képalkotása keringés kontraszt injekcióval, ha szükséges, a szív a lehetséges forrásokhoz embóliaés vér a véralvadási rendellenességek vizsgálata.

Stroke: prognózis

Miután a stroke új neurológiai hiányokkal telt el, a károsodás spontán visszafejlődésének mértéke természetesen a legnagyobb érdeklődésre számot tart. Bár a teljes helyreállítás elképzelhető egyedi esetekben, a nagy stroke-ok eseteinek többségében többé-kevésbé kifejezett tartós hibákra kell számítani. Mivel számos egyedi tényező játszik nagy szerepet a betegség további lefolyásában, az előrejelzéseket egyes esetekben nagyon nehéz megfogalmazni. Elvileg azonban a súlyos stroke-oknál is jelentkező akut funkcionális hiányok néhány hét vagy hónap alatt részben visszaszorulhatnak. Döntő jelentőségű egy ilyen stroke-ban az, hogy más, még ép agyterületek milyen mértékben léphetnek be és vehetik át az elpusztult agyszövet funkcióját.