Az elemeket sterilizálóban sterilizálják. Orvosi területen elsősorban a sebészeti műszereket sterilizálják a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében. Fizikai sterilizáció hővel, sugárzással vagy gőzzel történik.
Mi az a sterilizáló?
Az orvosi területen sterilizáció általában fizikai sterilizáló autoklávokban játszódik le, amelyek gőzt használnak. A mikroorganizmusok elpusztítása nyomás helyett melegítéssel történhet. Az orvosi sterilizátorokat a sterilitáshoz használják, azaz sterilizáció. A sterilizátor megszabadítja a DNS-fragmensek kezelt felületeit, vírusok és bármilyen stádiumú mikroorganizmusok, beleértve a spóráikat is. A sterilizátorok általában fizikai sterilizátorok. A vegyi sterilizátorok mérgező gázokkal működnek, és magas követelményeket támasztanak a biztonsági óvintézkedésekkel szemben. Ezért alig használják őket. Orvosi területen a sterilizálás általában gőzzel működtetett autoklávok fizikailag sterilizálásakor történik. A mikroorganizmusokat nyomás helyett melegítéssel lehet elpusztítani. Az orvosi szektor mellett olyan területek, mint a biotechnológia vagy az élelmiszeripar is támaszkodnak a sterilizálókra. Míg a sebészeti műszereket és más műszereket elsősorban az orvosi szektorban sterilizálják, addig az üvegárukat például a biotechnológiai szektorban sterilizálják. A világ első gőzsterilizálóját M. Lautenschläger találta ki a 19. század végén. Ez a találmány nagyszerű lépés volt az orvosi sterilitás szempontjából. A 19. századig kevés steril munkát végeztek az orvostudományban. A sterilizátor találmánya így csökkentette a fertőzés kockázatát, vérmérgezésés az orvosi kezelések következtében bekövetkezett halál.
Formák, típusok és fajták
Az orvosi sterilizátorok általában gőzsterilizátorok. Ezek nyomás alatt vannak hajók amelyek gázzáróak lehetnek és amelyekben különféle anyagokat hőkezelésnek lehet alávetni pozitív nyomású környezetben. Leggyakrabban a sterilizálást vákuum eljárással kezdeményezik. Ebben a folyamatban a tartályt többször üresen pumpálják, és gőz áramlik be. A gravitációs folyamatban viszont a gőzsterilizátorban lévő levegőt telített gőz kiszorítja. Az orvosi gőzsterilizálás 121 Celsius fokos hőmérsékleten és annak egy nyomáson történik bár. A sterilizálandó anyagokat legalább 20 percig ezeknek a körülményeknek tesszük ki. A gőzsterilizálóktól meg kell különböztetni a meleg levegős sterilizátorokat, amelyek könnyebben kezelhetők. Száraz hővel működnek, legfeljebb 250 Celsius-fokos hőmérsékleten. A sterilizálási idő ezekben az eszközökben legalább 30 perc. A sugársterilizátorokat ma is használják, és UV-sugarakkal, elektronbombázással vagy béta- és gammasugarakkal működnek.
Felépítés és működési mód
A gőzsterilizátorok a Papin fazékjához hasonlóan készülnek. Ez a szorosan lezárt edény utat nyitott a modern gyorsfőző számára a 17. században. A hermetikusan zárt autoklávokban a levegőt teljesen gőz váltja fel, és a szerves sejteket nagy nyomáson elpusztítják. Általában ez feltétel a szivattyúzás és a beáramlás váltakozó szakaszai révén érhető el. Vagyis a levegőt darabonként kiszivattyúzzák, és a gőzt darabonként engedik be. A berendezés belsejében legalább 120 Celsius-fokos hő szabadul fel többszörös túlnyomás mellett bár, és egy abszolút víz gőzzel telített légkör van jelen. A vákuum létrehozásához szükséges időtartamot fűtési időnek is nevezik. Ezt a folyamatot követi az egyensúlyi periódus, amelyet arra használnak, hogy meghatározzák a sterilizálandó elem belsejében a szükséges hőmérsékleteket. Ezt az időszakot egy expozíciós idő követi, amely alatt a csíra zajlik. A hűtési idő alatt a sterilizált áruk lehűlnek és kiszellőztetik őket. A gőzsterilizálás tehát nedves állapotban történő melegítéssel működik. A hőlégsterilizátorokban viszont a sterilizálás mozgó és száraz forró levegőn keresztül történik, amely a sterilizálandó tárgy körül áramlik, és így lángra lobbantja. A hőlégsterilizálás olyan magas hőmérsékleten működik, hogy abszolút alkalmatlan a papírra és a textíliákra. A sugársterilizálás során viszont az ionizáló sugarak elpusztítják a nukleinsavak mikrobiális sejtekből. Minden sterilizátor egy gázzáró, lezárt formára támaszkodik.
Orvosi és egészségügyi előnyök
I. Semmelweis óta az orvosi közösség sejtette, hogy a szigorú higiénia intézkedések valószínűleg csökkentik a sebészeti beavatkozások és más orvosi kezelések során bekövetkezett haláleseteket. Addig az orvosok kevésbé tartották fontosnak a higiéniát, és például fekete kabátokban működtek, amelyeket nem kellett mosni minden egyes műtét után. A műszerek és a műtéti terület tisztítása szintén nem volt túl gyakori abban az időben. Ebben a tekintetben áttörést ért el J. Lister. A karbolt tisztítószerként használta a kéz, az orvosi műszerek és a műtéti területek számára. Ily módon sikerült alacsony csíra alatti atmoszférát kialakítani, és ezzel csökkenteni a fertőzés kockázatát. Amint a mikroszkópot felhasználták, az orvostudomány elismerte a patogén létezését csíra. Az aszepszis az orvosi eljárások és műszerek követelményeként jött létre. A műszerek tisztítása fertőtlenítéssé és végül sterilizálássá vált. Olyan találmányok születtek, mint a steril gumikesztyű. A sterilizálás követelményében különbözik a fertőtlenítéstől. A sterilizálás célja a 100% -os sterilitás elérése. Noha ez a teljes sterilitás még mindig nem garantálható a praxisokban vagy a kórházakban, a reprodukálható mikroorganizmusok sterilizálás utáni maradéktartalma tízszer kisebb, mint önmagában a fertőtlenítés után. Az orvosi és Egészség a sterilizálók előnyei ennek megfelelően magasak. Az orvosi sterilizátorok alapvető vásárlást jelentenek a nyugati világ gyógyintézetei számára napjainkban, mivel a műtéti műszerek és egyéb műszerek sterilitásának hiánya az aszepszis megállapításai szerint a betegek életének hanyag és felelőtlen alkalmazását jelentené.
