Orbáncfű vagy valerian - Mi a különbség?
Mindkét Orbáncfű és a macskagyökér a természetben előforduló gyógyszerek, amelyeket különféle idegi és pszichés rendellenességek esetén alkalmaznak. Macskagyökér főleg nyugtatóként és alvási segédeszközként használják. Vény nélkül kapható a gyógyszertárakban.
A macskagyökér a kínált készítményeket gyakran kiegészítik komló, balzsam vagy galagonya. Ennek ellenére a valeriannak általában csak gyenge hatása van az alvászavarok kezelésében. Valerian is engedélyezett kezelésére szorongási rendellenességek.
Ezek előfordulhatnak enyhe és mérsékelt depressziókban is, amelyeket kezelnek Orbáncfű. Emiatt, Orbáncfű enyhe depresszióban gyakran valeriannal kombinálják, hogy ellene hatást fejtsen ki depresszió valamint szorongás és alvászavarok. Különösen a terápia elején a valeriannal végzett nagy dózisú kezelés gyors szorongásoldó és lazító hatást mutat, míg a orbáncfű hatása legalább két hétig késik.
Üzem leírása
Az orbáncfű egyenes, elágazó, 20–100 cm magas, kétélű, vöröses bevonatú szárú növény, amely a felső részén lágyszárúan növekszik. A fény ellenében az orbáncfű ovális levelei halvány folyékony illóolajokat tartalmaznak, amelyek fekete pontokként jelennek meg. A kis pöttyök azt a benyomást keltik, hogy a növény perforált.
Az aranysárga, aszimmetrikus virágok ötszögűek és körülbelül 2 cm átmérőjűek. Számos hosszú porzójuk miatt szembetűnőek. A porzó viszont kúpcsoportot alkot. Az orbáncfű virágzási ideje június közepétől kezdődik.
Az orbáncfű mint gyógyszer története
Szent Iván napján, június 24-én az orbáncfű számos kertben bőségesen virágzik. Ha a virágokat leszedi és ledarálja, a vér-vörös nedv jelenik meg, amelyről sok legendát mesélnek. A piros szín állítólag a vér Krisztus.
Van olyan történet is, hogy az orbáncfű a vér Keresztelő Jánosról, akit lefejeztek. 2000 évvel ezelőtt Görögország és Róma ősi orvosai orbáncfűt használtak orvosságként. A középkorban is nagyra értékelték.
1525 körül a neves orvos és természettudós Paracelsus (1493–1541) lelkesen írt az orbáncfűről, mint gyógynövényről. Csak az idegerősítő és antidepresszáns hatást fedeztek fel. Csak a harmincas évek óta kezdtek az emberek ismét emlékezni a gyógynövényre az ortodox orvoslás kapcsán. Az orbáncfűt a virágzás időszakában gyűjtik össze gyógyszerek előállítására.
A kiváló minőség eléréséhez jó termesztési feltételeknek kell rendelkezésre állniuk. A hely és az éghajlati viszonyok, valamint a talajviszonyok meghatározóak az orbáncfű jó minősége szempontjából. A növényeknek magas hatóanyag-tartalommal kell rendelkezniük.
Az extraháláshoz használt orbáncfű kiváló minőségű növényi anyag. A vadon termő gyógynövényekhez képest (ördög karom), könnyebben és jobb minőségben nyerhető ki. Az egyik orbáncfűből csak a virág horizontját takarja, a növény felső 20 cm-jéből, amely szárakból, levelekből és virágokból áll.
Kíméletes eljárás során a gyógynövényeket szárítják, és tesztelik összetevőik és hatóanyagaik szempontjából. Szárítják, összetörik és összekeverik metanol-víz keverékkel (alkohol). Ily módon kapjuk meg a végső kivonatot.
Az orbáncfű következő készítményei továbbra is lehetségesek:
- Johanniskraut tea: 2 púpozott teáskanál szárított káposzta 1⁄4 liter forrásban lévő vízzel leöntjük, az egyik 5 percig húzódik, majd leszűrődik. Naponta kétszer-háromszor egy csésze. Ha több héten át gyógyírként alkalmazzák, a beteget nem szabad napsugárzásnak, nagy magasságú napnak vagy szoláriumnak kitenni, mert Hypericum fényérzékenyé teszi a bőrt.
A legtöbb esetben a tea túl kicsi adagot tartalmaz, így a hatás általában nem jelentkezik.
- Orbáncfű olaj: 150 g friss virágot mozsárban összetörünk és 1⁄2 l olívaolajra öntjük. Helyezze jól lezárt edénybe (tejüveg) napsütés alatt.
Naponta egyszer rázza fel. A tartalom élénkpiros színt kap. Körülbelül 3 hét elteltével szűrje át egy vászonruhán, és nyomja össze. Hűvös és zárt helyen, korlátozott eltarthatósági idővel tárolandó.
