Sinus tachycardia

üreg tachycardia - köznyelven tachycardia néven ismert (szinonimák: gyorsított szív mérték; sinus tachycardia; ICD-10 R00.0: tachycardia, nem meghatározott) az a feltétel amelyben a normál fiziológiás szív a korosztály túllépése. Ebben az esetben a szív sebességet több mint 100 ütésre percenként növelik.

A sinus tachycardia a szívritmus zavar amely a gerjesztési rendellenességek csoportjába tartozik. Ebben az esetben a gerjesztésképződés a szinuszcsomópontból származik, és rendszeresen áthalad a szív gerjesztési vezetési rendszerén (= ortotopikus tachycardia)

A sinus csomópont (nodus sinuatrialis; szinonimák: sinuatrial csomópont (SA csomópont) vagy Keith-Flack csomópont) az elsődleges pacemaker a szív közepe (= sinus ritmus). A szív jobb fülének területén helyezkedik el a suclus terminalis közelében (depresszió amely a felsőbbrendű és az alsóbbrendű beillesztése között fut vena cava).

A sinus tachycardia fiziológiás (betegségérték nélküli) csecsemőknél, kisgyermekeknél, fizikai és mentális feszültség, érzelmi reakciók és fájdalom.

EKG-n (elektrokardiogram), a sinus tachycardia keskeny kamrai komplexummal rendelkezik (QRS szélesség ≤ 120 ms), ezért keskeny komplex tachycardiának nevezik.

Kórosan (kórosan) a sinus tachycardia látható:

  • Extracardialis genezis (az eredet független a szívtől) / igény tachycardia - pl. láz (1 ° C-onként a frekvencia kb. 10 ütés / perc növekedése), vérszegénység (vérszegénység), hipoxia (csökkent oxigénellátás) oxigén a testhez), pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis), hypovolemia (a vér keringő, azaz a véráramban), hipotenzió (alacsony vér nyomás), fertőzés, tüdő embólia, sokk.
  • Szívgenesis - például a szívelégtelenség (szívelégtelenség), szívinfarktus (szívroham).

A tachycardia értékeléséhez a szív és az életkor kapacitását is figyelembe kell venni. Az egyik kritikus határról beszél, amikor a szívfrekvencia a 220 mínusz életkor értékének felel meg.

A sinus tachycardia számos betegség tünete lehet (lásd: „Differenciáldiagnózisok”).

Pálya és prognózis: Az elsődleges hangsúly az alapbetegség kezelésére irányul.