Shunt: kezelés, hatások és kockázatok

A sönt kapcsolat az üregek, ill hajók amelyek valójában el vannak választva egymástól. Ez a kapcsolat természetesen létrejöhet, például rendellenességek miatt, vagy létrejöhet mesterségesen, például az orvosi kezelés támogatására.

Mi az a sönt?

A sönt alatt az orvosok összefüggést jelentenek a között hajók vagy üreges szervek, amelyek egyébként természetesen elválnak egymástól. Például a vénák és az artériák összekapcsolhatók ilyen módon. Az orvosok úgy értelmezik, hogy a sönt úgynevezett rövidzárlatnak, azaz kapcsolatnak nevezik hajók vagy üreges szervek, amelyek egyébként természetesen elválnak egymástól. Például a vénák és az artériák ilyen módon összekapcsolhatók a növekedés érdekében vér áramlását, és ezáltal olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek csak a természetes ereken keresztül nem lehetségesek. Egyes shuntok természetesen előfordulnak (például embrionális stádiumban vagy rendellenességek miatt); azonban általában mesterségesen helyezik el őket. Ez utóbbi esetben olyan orvosi kezelés részét képezik, ahol a hatékony áramlás eléréséhez szükséges testnedvek. A legismertebbek a alsókar in dialízis betegek.

Alakzatok, típusok és stílusok

A söntök az orvostudományban alapvetően természetben előforduló és mesterségesen létrehozott söntökre vannak felosztva. A természetben előforduló söntök például rendellenességek (malformációk) eredményeként fordulnak elő. A magzatoknak az embrió szakaszában három shuntje is van, amelyek születésük után önmagukban záródnak. Ezek a máj sönt, a pitvari sönt és az aorta sönt. Arra használják oxigén bevitele a magzat, amely még nem képes befogadni lélegző. Ha ezek a söntök nem záródnak le teljesen, szív hibák alakulhatnak ki. A mesterségesen létrehozott söntök szükségessé válnak, ha a folyamatos áramlás testnedvek mint például vér két üreg / edény között biztosítani kell. Sebészileg beillesztik őket az érintett testrégióba, és különféle célokat szolgálhatnak.

Felépítés, felhasználás és működési mód

A mesterséges sönt olyan cső, amelyet beültetnek a testbe. Ehhez műtéti beavatkozásra van szükség, amely a pozíciótól függően többé-kevésbé bonyolult lehet. Nagyon gyakran az ilyen mesterséges söntök összekapcsolják a vénákat és az artériákat, ezáltal állandóvá válnak vér folyam. Erre például akkor van szükség, ha dialízis rendszeresen kell elvégezni. Egy ilyen söntnek a lehető legnagyobb átmérőjűnek kell lennie, és különösen hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye szúrás két tűvel. A lehető legközelebb illeszkedik a bőr hogy a szúrások nehézségek nélkül elvégezhetők legyenek. A sönt elhelyezésekor feltétlenül ügyelni kell a higiéniára, mivel az a test belsejében helyezkedik el (például a test alatt) bőr) és bármelyik csíra így súlyos károkat okozhat Egészség. Ha például egy söntet helyezünk a alsókar mert rendszeres dialízis elvégezni kell, általában időbe telik, amíg a beteg megszokja az idegen testet. Mindaddig, amíg a sönt a testben van és használatban van, ismételten ellenőrizni kell, hogy megállapítsa, optimálisan látja-e el a funkcióját.

Orvosi és egészségügyi előnyök

A testben jelenlévő természetes söntök elsődleges funkciója a magzat nyújtani oxigén hoz embrió. Mivel a tüdő ekkor összeomlik, és nincs szabályos lélegző, a söntök biztosítják a szükségeset oxigén a növekvő organizmushoz. A korábban említett mesterséges söntöket általában akkor alkalmazzák, amikor a betegnek van veseelégtelenség és ezért rendszeres dialízist igényel. Ezekben az esetekben a sönt létfontosságú, mert csak így biztosíthatja a szükséges véráramlást. A legtöbb esetben a alsókar; ha ez nem lehetséges, akkor a nyak. Ez azonban általában a beteg mobilitásának korlátozását jelenti, és általában kényelmetlenebbnek tartják. Az úgynevezett agyi söntöknek nem kevésbé fontos feladata, hogy a felesleges cerebrospinális folyadékot egy csövön keresztül a hasüregbe tereljék, csökkentve ezzel a koponyaűri nyomást. Sönt valamilyen veleszületett esetben is elhelyezhető szív hibák az artériás és a vénás összekapcsolása érdekében keringés és ezáltal jelentősen javítja az oxigénellátást.