Bevezetés
A test szöveteinek többsége folyamatosan megújul. Ezt a megújulást új sejtek állandó képződésével érik el. Ezt az új képződményt a sejtek felosztásával érjük el.
Ez a sejtosztódás megköveteli, hogy a sejtek képesek legyenek osztódni. A felnőtteknél osztódni képes sejteket felnőtt őssejteknek nevezzük. A sejt tényleges osztódását, amelyet citokinezisnek is neveznek, megelőzi a a sejtmag.
A sejtmag többnyire DNS-t tartalmaz. A DNS tartalmazza a genetikai információkat. Annak biztosítása érdekében, hogy a kapott sejtek tartalmazzák az összes információt, a tartalmú DNS-t megduplázzák a megosztás előtt a sejtmag. A sejtmag osztódásának folyamatát mitózisnak is nevezik.
Sejtosztódás sorrendje
A sejtmag osztódása 5 fázisban megy végbe. Ezen 5 fázis végén egy mag helyett két teljesen funkcionális és egyforma sejtmag található. A nukleáris felosztás megértése szempontjából fontos, hogy a DNS szerveződjön kromoszómák.
Az emberek és állatok teljes genetikai információja ezért többre oszlik kromoszómák. Az összes testsejtben, kivéve a petesejtet és sperma sejtek esetén az emberek a teljes genetikai információ 2 példányával rendelkeznek. Egy példány az anyától és egy az apától.
Összességében a sejtmagban lévő DNS 46-ra oszlik kromoszómák. A mitózist megelőzi a genetikai információk megkétszereződése az úgynevezett sejtciklusban, vagyis egy sejt életciklusában. A duplázás előtt a kromoszómák egykromatidos kromoszómaként, a megkettőzés után pedig kétkromatidos kromoszómaként vannak jelen.
Miután a sejtmagok megoszlottak, ismét vannak egykromatidos kromoszómák. Ez annak szemléltetésére szolgál, hogy a genetikai információ megduplázódik, mielőtt a sejtmagok megoszlanak, és nem vesznek el információk. A nukleáris osztódás akkor kezdődik, amikor a kromoszómák szorosabban tömörülnek.
Valójában ezek a sejtmagban válogatás nélkül vannak jelen. Ezen kondenzáció révén az egyes kromoszómák felismerhetők a fénymikroszkóp alatt. Ez korábban nem volt lehetséges, mert a kromoszómák korábban rendezetlenek és kitöltik a sejtmagot.
Ugyanakkor a sejtmagokat körülvevő héj lebomlik. Ezután a kromoszómákat az orsó berendezés egy vonalba rendezi. Az orsó készülék fonalszerű módon elrendezett fehérjeszerkezetekből, a mikrotubulusokból áll.
Ezek a fehérjeszerkezetek mozgathatják a kromoszómákat, és így egy síkba rendezhetik a következő lépésekhez. A kromoszómák megfelelő elrendezése után az orsó készülék széthúzza a két azonos kromatidát. Így most ismét egyetlen kromatid kromoszómák jöttek létre.
Végül a sejtmag héja újjáépül, és két azonos mag van jelen. Ezután a sejt osztódik, és a sejtmagokat két újonnan képződött sejtre osztják szét. Ez a folyamat azonban nem része a sejtmag-osztódásnak, hanem külön lépés, és sejtosztódásnak vagy citokinézisnek hívják.
A nukleáris felosztás 5 fázisra osztható. A fázisokat profáznak, prometafázisnak, metafázisnak, anafázisnak és telofázisnak nevezzük. Az első fázisban a profáz, főleg a kromoszómák kondenzációja megy végbe.
E fázis előtt az egyes kromoszómákat nem lehet megkülönböztetni egymástól a fénymikroszkóp alatt. Csak kondenzált állapotban válnak láthatóvá egyedi kromoszómaként. A kondenzáció mellett megkezdődik a magot körülvevő héj bomlása.
A következő fázisban a prometafázis, a mag burok teljesen lebomlik, és az orsó készülék kialakul. Az orsó-berendezés a következő fázisban, a metafázisban válik fontossá. Ebben a fázisban a kromoszómák rendeződnek.
A következő fázist anafázisnak nevezzük. Ebben a fázisban a kromoszómák elválnak, így 2 azonos leánykromoszóma képződik. Az így létrejövő kromoszómák szintén szétmozganak.
A mitózis utolsó fázisa a telofázis, amelyben a maghéjak helyreállnak. Ezenkívül a kromoszómák kondenzációja megfordul. A telofázis végén két funkcionális sejtmag található. Ez a téma is érdekelheti: A sejtmag feladatai
