Sclerosis multiplex: okai

Patogenezis (betegség kialakulása)

A fejlõdés pontos mechanizmusa sclerosis multiplex (MS) még nem teljesen érthető. Ami biztosnak tűnik, az a testé immunrendszer túlreagál, megcélozza a mielinhüvely és autoaggresszíven megsemmisíti (megsemmisíti). A mielin egy lipidekben gazdag biomembrán, amely spirálisan körülveszi és elektromosan szigeteli az idegsejtek axonjait (axiális folyamatokat). A T és B sejtek központi szerepet játszanak ebben a folyamatban. Ebben a folyamatban T limfociták, amelyek a periférián aktiválódnak, először a CNS-en keresztül jutnak be a központi idegrendszerbe vér-agy gátat és autoimmun reakciót váltanak ki a mielinnel szemben. E gyulladásos folyamat eredményeként a vér-agy gát a B-sejtek számára is átjárhatóvá válik, amelyek az agyban aktiválódva citokineket választanak el, fokozva a mielinhüvely. Az elváltozások gyulladásos beszűrődések. Ezek viszont vezet a szervezet immunvédelmének változásai az IgG (immunglobulin G) képződése vagy a citokinek (fehérjék amelyek szabályozzák a sejtek növekedését és differenciálódását). A vírusfertőzéseket (lásd alább) a lehetséges kiváltó okoknak tekintik sclerosis multiplex. A fent említett tényezők mellett különféle vizsgálatok genetikai összetevőre is rámutatnak (lásd alább az „Életrajzi okok” című részt). Két-három évvel a diagnózis előtt sclerosis multiplex (MS), a következő rendellenességek mutathatók ki a vér későbbi betegek aránya: Egészséges egyénekhez képest D-vitamin a szint ebben az időszakban hirtelen csökken. Ugyanakkor a erő az antitest immunválaszának a Epstein-Barr vírus (EBV) növekszik. Új detektálási teszt, amely megkülönböztethet két különböző embertípust herpesz vírus (HHV-6) bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az SM régóta gyanított vírus etiológiája helyes lehet, hogy a betegséget a HHV-6a típus és az EBV okozhatja.

Etiológia (okok)

Életrajzi okok

  • A szülők, nagyszülők genetikai terhe (az SM esetek kb. 10-15% -ának örökletes összetevője van)
    • Genetikai kockázat a génpolimorfizmusoktól függően:
      • Gének / SNP-k (egy nukleotid polimorfizmus; angolul: single nucleotide polymorphism):
        • Gének: ALK, CLEC16A, FAM69A, HLA-DRA, IL7R, RPL5.
        • SNP: rs3135388 a HLA-DRA-ban gén.
          • Allél konstelláció: CT (3.0-szeres).
          • Allél konstelláció: TT (3.0-6.0-szoros)
        • SNP: rs7577363 az ALK génben
          • Allél konstelláció: AG (1.37-szoros).
          • Allél konstelláció: AA (> 1.37-szeres)
        • SNP: rs6604026 az RPL5 génben
          • Allél konstelláció: CT (1.15-szeres).
          • Allél konstelláció: CC (> 1.15-szeres)
        • SNP: rs6498169 a CLEC16A-ban gén.
          • Allél konstelláció: AG (1.14-szoros).
          • Allél konstelláció: AA (> 1.14-szeres)
        • SNP: rs7536563 a FAM69A-ban gén.
          • Allél konstelláció: AG (1.12-szoros).
          • Allél konstelláció: AA (> 1.12-szeres)
        • SNP: rs6897932 az IL7R génben.
          • Allél konstelláció: CC (1.08-szoros).
          • Allél konstelláció: CT (0.91-szeres)
          • Allél konstelláció: TT (0.70-szeres)
      • Az alacsony D-vitamin-szinttel járó négy génvariáns (SNP) szignifikánsan összefügg a sclerosis multiplex megnövekedett kockázatával
      • Monozigóta (azonos) ikerpárok: az esetek 75% -ában az egyik testvérnek SM-je van, de a másiknak nincs; oksági epigenetikai különbségek a vér immunsejtjeiben (7 különböző helyzetben az ikertestvérek genomját másképp metilálták).
      • HLA-DRB1 * 15 egyesület
  • Az áprilisban születetteket 24% -kal nagyobb valószínűséggel érintik, mint a novemberben születettek
  • Nem - A nőket a visszaeső-remitáló sclerosis multiplex körülbelül háromszor gyakrabban érinti, mint a férfiakat.
  • Hormonális tényezők - alacsony 25-hidroxi-D-vitamin szint a születés után.

Viselkedési okok

  • Táplálás
    • Állati zsírok és hús fogyasztása
    • Nagy mennyiségű telített zsírsavak (SFA).
    • Magas sótartalom - (ko) faktor az autoimmunitás kialakulásában; ellentmondásos.
    • Mikroelem-hiány (létfontosságú anyagok) - lásd a mikrotápanyagok megelőzését.
  • Stimulánsok fogyasztása
    • Dohány (dohányzás, passzív dohányzás)
      • Jellemző HLA-DRB1 * 15 + dohányzás (4.5-szeresen megnövekedett kockázat): + passzív dohányzás (Ötször nagyobb kockázat).
  • Pszicho-szociális helyzet
  • Túlsúly (BMI ≥ 25; elhízottság).
  • „Napfény hiánya” (D-vitamin) - az SM előfordulása az Egyenlítőtől való távolsággal növekszik, a legnagyobb prevalencia Skócia északi részén 250 beteg / 100,000 XNUMX lakosra esik.

Betegséggel kapcsolatos okok

Környezetszennyezés - mérgezések (mérgezések).

  • Jellemző a HLA-DRB1 * 15 + az oldószerek munkahelyi expozíciója (30-szoros fokozott kockázat) (a diagnózist átlagosan 34 éves korban állapították meg).