Scheuermann-kór terápiája | Scheuermann-kór

A Scheuermann-kór terápiája

Terápiás céljai Scheuermann-kór: A Scheuermann-kór terápiája a betegség stádiumától, a rendellenesség mértékétől és a tünetektől függ. Amíg a növekedés nem teljes, addig a növekedés korrekciója elméletileg lehetséges. A javulás az izmok stabilizálásával érhető el.

Enyhe eseteiben Scheuermann-kór, az izmok stabilizálása, amely kompenzálja a testtartás deformitását, minden bizonnyal elegendő a mozgásgyakorlatokkal együtt. Ha azonban kifejezett púp kialakul, szükség lehet a fűző beállítására vagy kiegyenesítésére. Ez azonban csak a növekedési szakasz befejezése után hajtható végre.

A mindennapi élet sok apró dolgának megváltoztatásával gyakran lehet elérni a panaszoktól való mentességet. A munkahelyed ergonómiája fontos ebben az esetben Scheuermann-kór; minden munkaterületet a hátadnak megfelelően kell beállítani. A hátsó iskola sok hasznos tippet ad arról, hogyan lehet a hátadnak kedvesebben dolgozni.

Izomépítés és kikapcsolódás gyakorlatok, amelyeket naponta többször is elvégezhetsz „közben”, gyakran nagy sikerhez vezetnek. Itt fontos az összes gyakorlat megfelelő alkalmazása! A Scheuermann-kór intenzív fizioterápiás kezelésének izomstabilizációt kell eredményeznie.

A rövidített izomcsoportokat ki kell nyújtani. Vörös fény, masszázsok és fizikai intézkedések, mint pl elektroterápia (TENS) használható ellensúlyozásra izomegyensúlytalanságok. Az izomstabilizációt a Scheuermann-kór intenzív fizioterápiás kezelésével kell elérni.

A rövidített izomcsoportokat ki kell nyújtani. Vörös fény, masszázsok és fizikai intézkedések, mint pl elektroterápia (TENS) használható ellensúlyozásra izomegyensúlytalanságok.

  • A gerinc súlyos deformitásának előfordulásának vagy progressziójának megelőzése
  • A fájdalom csökkentése vagy megszüntetése
  • Megpróbálta kijavítani a gerinc deformitását

Elvileg különféle terápiák állnak rendelkezésre a Scheuermann-kór ellen.

Hogy ezek közül melyik a legértelmesebb egy adott beteg számára, számos egyéni körülménytől függ (például az életkortól, az ezzel járó betegségektől és a személyes preferenciáktól), de mindenekelőtt a Scheuermann-kór súlyosságától. Emiatt a megfelelő terápiát minden beteg számára egyedileg kell kialakítani, ezért mindig orvosával kell megbeszélni. A Scheuermann-kór legfontosabb terápiás összetevője a fizioterápia.

Görbülete miatt a mellkasi gerinc, a mellkas az izmok gyakorlatilag rövidülnek, a hátsó izmok pedig nem elég hatékonyak. A gyógytorna ezért két fő összetevőből áll: a hátsó izmokat meg kell erősíteni a hát és a hasizmok nyújtani kell. Ezenkívül a gerincet más gyakorlatokkal is mozgásképesnek kell tartani.

Az ilyen terápiát először egy tapasztalt orvosnak vagy gyógytornásznak kell utasítania, majd rendszeresen otthon kell elvégeznie, hogy megmutassa az előnyét. Különösen akkor, ha a páciens még mindig növekszik, a fizioterápia gyakran elegendő egyetlen terápiaként ahhoz, hogy kezelni tudják a Scheuermann-kórt. A fizioterápiás gyakorlatok késleltethetik a betegség előrehaladását, valamint enyhíthetik a tüneteket.

Ezeket a gyakorlatokat szakértői irányítással kell megtanulni, és később otthon önállóan kell folytatni. A manuális terápia a mozgásszervi funkcionális rendellenességek kiküszöbölésére szolgál (ízületek, izmok és idegek). Speciális továbbképzéssel rendelkező gyógytornászok végzik.

Célzott útján nyújtás, mozgósítás és kikapcsolódás gyakorlatokat, a panaszokat enyhíteni kell. Egy másik lehetőség (különösen a Scheuermann - féle betegség esetén) a mellkasi gerinc) egy speciális fűző viselése, például egy Milwaukee fűző, amely biztosítja a gerinc kiegyenesedését. A kezelés sikere érdekében azonban fontos, hogy ezt a fűzőt az elején szinte egész nap viseljék, és csak a személyes higiénia érdekében vegyék le. Később gyakran elég, ha a fűzőt csak egyik napról a másikra töltik fel.

A probléma itt az, hogy sok gyermek és tizenéves bosszankodik, vagy legalábbis fél a fűző viselésétől, ezért nem teszik fel rendszeresen. Fűző viselése esetén az orvoshoz való látogatásokat rendszeres időközönként meg kell szervezni annak ellenőrzésére, hogy a fűző még mindig megfelelően illeszkedik-e, és ha szükséges, állítsa be. Normális esetben a Scheuermann-kór nem okoz semmit fájdalom.

Időnként azonban a gerincoszlop görbülete okozhatja idegek csapdába esni vagy az izmokat helytelenül terhelni, ami oda vezethet fájdalom. Ilyen esetben kezelés fájdalomcsillapítók (különösen a nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint pl ibuprofen) és / vagy izomlazítók (izomlazítók) javallt. A terápia ezen lehetőségei mellett hasznosak a mindennapi élet bizonyos változásai.

Például a Scheuermann-kór esetében fontos, hogy vigyázzon a fizikai aktivitásra, különösen a hátbarát sportokra, mint pl. úszás vagy torna. Kerülni kell azonban azokat a sportokat, amelyek erőszakos hátterheléssel vagy ugrással járnak, például a harcművészeteket vagy a magasugrást. Ezenkívül a függőleges alaptartás még fontosabb a Scheuermann-betegségben szenvedő betegek számára, mint már.

Ezen kívül feküdt a gyomor (csak néhány esetben szükséges műtéti terápia Scheuermann-kórban szenvedő betegeknél) nem ajánlott. A műtétet például akkor hajtják végre, amikor a műtét kockázatait és előnyeit mindig gondosan mérlegelni kell egymással. A műtéten való döntés előfeltétele azonban mindig az, hogy a növekedési szakasz már befejeződött.

A Scheuermann-kór műtéte során először a kopott csigolyatárcsákat távolítják el. Az így keletkezett hézagokat újból kitöltjük a test saját csontanyagával. Ezután fémlemezeket és csavarokat fúrnak a gerincbe annak kiegyenesítésére és stabilizálására, valamint ebben a helyzetben tartására. Gyakran ajánlott fűző viselése néhány hétig vagy hónapig egy ilyen műtét után a gerinc és a gyógyulás támogatása érdekében.

  • Krónikus fájdalom, amely nem reagál a konzervatív terápiára
  • A tüdőfunkció korlátozott
  • A Scheuermann-kór kifejezett formája miatt erős pszichológiai teher van jelen