A sürgető késztetést a szülési folyamat során megnyomó szakaszként értjük. Az úgynevezett kiutasítási periódusban fordul elő.
Mi a sürgető késztetés?
A sürgető késztetés a szülési folyamat során megnyomó fázist jelenti. A tolási késztetés, amely a lökéssel jár összehúzódások, a vajúdás utolsó szakaszában nyilvánul meg, amelyet kiutasítási periódusnak is neveznek. Ebben az időszakban az anya nyomással lépésről lépésre nyomja ki a babát a testéből. A legtöbb nő nagyon intenzíven érzi a nyomást. Ennek során a csecsemőnek körülbelül 15 centimétert kell legyőznie, ami mind az anyától, mind a gyermektől erőnlétet igényel. Rendszerint a sürgető késztetés csak néhány másodpercig tart. Az anyánál felmerül annak szükségessége, hogy kiengedjék babáját a testéből. Ennek során alig lehet elnyomni a nyomulási késztetést.
Funkció és feladat
A nyomulási vágy részeként az anya intenzív élményeket tapasztal összehúzódások. Ezek a babát a hüvelyen keresztül tolják. A születési folyamat a nyitási periódussal kezdődik, amelynek során összehúzódások körülbelül három-hat percenként fordulnak elő. Ebben az időszakban összehúzódások következnek be, amelyek a méhnyak. A nyitási időszak végére a méhnyak körülbelül tíz centimétert nyitott, és minden további összehúzódással nagyobbra nő. Első anyáknál a nyitási időszak 12–14 órát vesz igénybe. Azoknál a nőknél, akiknek már voltak gyermekeik, ez a szakasz általában csak hat-nyolc órán át tart. A nyitási fázist követően következik - kissé érzéketlenül - a kiutasítási periódus, amely alatt a lökéses összehúzódások is megkezdődnek. A csecsemő születésével végződik. A kiutasítási időszak alatt az összehúzódások egyre rövidebbek. Ezenkívül a méh fordul elő, a milliméterről milliméterre nyomja a babát a szülőcsatornába. A nyomás a méhnyak e folyamat során annyira megnyílik, hogy már nem jelent akadályt a baba számára. E folyamat során a csecsemőé fej által képes alkalmazkodni a születési csatornához nyújtás. Ily módon a baba könnyebben átjuthat a hüvelyen. Miután a babaé fej elég mélyen behatolt a szülőcsatornába, nyomás nehezedik az anya perineumjára. Ez reflex késztetést vált ki a szülő nő részéről. A lökés iránti késztetést elsősorban a farkcsont. Ezt a plexust lumbosacralis plexusnak hívják. A sürgető késztetés kapcsán az anyának lehetősége van arra, hogy a gyermeke születését azáltal nyomja meg. A lökés intenzitása nagymértékben változik. A jelentkező összehúzódások két-három percenként érezhetők. Az anyának azonban nem szabad túl korán nyomulnia. Ez a méhnyak összenyomódásához vezet, amely még nem múlt el, növelve a méhnyaködéma kockázatát. Az önkénytelen nyomulási vágy miatt a csecsemőé fej egyre erősebben nyomja a méhnyakot. Ennek eredményeként a vér felhalmozódik, ami viszont duzzanatot okoz. Mielőtt az anyának megadják a nyomulási késztetését, a szülésznő ellenőrzi, hogy a csecsemő elérte-e a medencefenék megfelelő tapintások elvégzésével. Normális vajúdás esetén az anya tíz összehúzódáson belül képes leszállítani gyermekét. Ebben a folyamatban intenzív külsőt érzékel nyújtás ahogy a fej a hüvelyen keresztül előbújik. Lélegző az összehúzódások révén ezért szintén fontos szerepet játszik a perineális és hüvelyi területek sérüléseinek ellensúlyozásában. Ez a technika már megtanulható a szülés előkészítő tanfolyamain. Amikor a csecsemő feje láthatóan előkerül a hüvelyből, a nő megszüli és a következő összehúzódással kiszorítja a testéből. A legtöbb esetben ehhez két vagy három összehúzódásra van szükség.
Betegségek és panaszok
Az összehúzódások lökése és visszafogása összefüggésében fennáll bizonyos szövődmények kockázata is. Első és legfontosabb közöttük a perineális repedés, amelyben a perineális terület szakadozik, amely a bél kijárata előtt és a hüvely mögött helyezkedik el. Perineális könny gyanúja esetén egy epiziotómia megelőző intézkedésként végezhető, amelyet később néhány öltéssel varrnak. Először azonban a szülésznő megkísérli megakadályozni a perineális szakadást azzal, hogy kézzel csekély ellennyomást fejt ki a baba fejére. A perineális könnyeken kívül a hüvelyben is lehet egy könny, amely vérzéssel észrevehető. Ezeket a könnyeket azonban a nőgyógyász a szülés után újra varrhatja. Az anya általában nem érzi a könny következményeit a következő időszakban. Néha a szív a születendő gyermek tónusai romlanak az összehúzódások során. Egy csepp szív a hangok gyakran annak a jele, hogy a köldökzsinór körbetekerte a csecsemőt nyak. Ebben az esetben fontos a szülés mielőbbi befejezése. A szülés előrehaladásának felgyorsítása érdekében az orvos általában tapadókorongot vagy fogót használ. Ha a köldökzsinór túl szorosan csavarodik a baba feje körül, fennáll a súlyos elzáródás vagy akár annak veszélye halvaszületés. Az orvosok ezért alaposan mérlegelik, hogy nem szabad-e kiváltani a születést császármetszés. A vajúdás másik kockázata, hogy a baba rosszul fordulhat meg. A babának a tolási szakaszban többször meg kell fordulnia, hogy áthaladjon a születési csatornán. Ha a baba a tolási szakaszban nem fordul meg, a szülésznő megpróbálja az anya hasfala fölé fordítani a babát. Ha ez nem sikerül, csipeszt vagy tapadókorongot is használnak.
