S. Helga betegsége miatt jogosult az ápolási biztosítás ellátásaira. Az ápolási biztosítás mindig a Egészség biztosítás, amellyel biztosított. A tartós ápolásbiztosítási pénztár úgy határozza meg az ellátás szükségességének súlyosságát, hogy az érintett személynek az ellátás öt fokának egyikét adja.
Ki tekinthető tartós ápolásra szorulónak?
A „gondozás szükségessége” kifejezést a német szociális törvény (SGB XI) határozza meg. Ez meghatározza a tartós ápolás-biztosítás keretében nyújtott ellátásokra való jogosultság kritériumait. Eszerint az ápolásra szoruló személyek „azok, akiknek van Egészséga függetlenség vagy képességek károsodásai, ezért mások segítségét igénylik. Olyan személyeknek kell lenniük, akik nem képesek önállóan kompenzálni vagy megbirkózni a testi, kognitív vagy szellemi fogyatékosságokkal, vagy Egészségkapcsolatos terhek vagy követelmények. ” Ezenkívül az ápolás igényének állandónak kell lennie, várhatóan legalább 6 hónapig tart.
Jogszabályi változások: Nagyobb hangsúly a függetlenségre
A második ellátást erősítő törvény (PSG II) részeként 1. január 5-jén bevezették az 1–2017. Szintű ellátási szinteket. Ezek felváltják a korábbi három ellátási szintet. A jogszabályi változások fő célja az volt, hogy segítsék jobban kielégíteni az ellátási igényeket demencia betegek, értelmi fogyatékosok és szenvedők mentális betegségek. Ennek eredményeként az ápolás iránti igény mértéke már nem kizárólag az érintettek testi korlátjain alapul, hanem azon is, hogy mennyire képesek önállóan kezelni mindennapjaikat.
Otthoni gondozás: ellátási jogosultság
Az ápolásra szoruló személy károsodásainak és képességeinek felméréséhez különféle kritériumok léteznek. Részletesen, az SGB szerinti ellátások igénylésének ezeket a kritériumait a következők határozzák meg:
- Mobilitás: az ágy helyzetének megváltoztatása, stabil ülőhelyzet fenntartása, áthelyezés, mozgás a lakónegyedben, lépcsőzés.
- Kognitív és kommunikációs készségek: Az emberek felismerése a közvetlen környezetből, helyi és időbeli orientáció, jelentős események vagy megfigyelések emlékezése, a mindennapi cselekedetek ellenőrzése, a mindennapi életben történő döntések meghozatala, a tények és információk megértése, a kockázatok és veszélyek felismerése, az alapvető szükségletek közlése, a megértések megértése, részt vesz egy beszélgetésben.
- Viselkedési és pszichológiai problémák: motorikus viselkedési rendellenességek, éjszakai nyugtalanság, agresszív viselkedés, ellenállás az ápolással és egyéb támogató intézkedésekkel szemben, téveszmék, félelmek, depressziós hangulatú kedvetlenség, társadalmilag nem megfelelő viselkedési minták
- Öngondozás: Az első felsőtest mosása, személyes higiénia a fej területén, az intim terület mosása, zuhanyozás és fürdés, beleértve a hajmosást, öltözködést és vetkőzést, ételkészítés és italöntés, étkezés, ivás, WC használata vagy komód, amely megbirkózik a vizeletinkontinencia következményeivel, foglalkozik a bent lévő katéterrel és az urosztómiával, megbirkózik a széklet inkontinencia következményeivel, sztómával foglalkozik, parenterálisan vagy csövön keresztül
- Megbirkózni és önállóan megbirkózni a betegség- vagy terápiakapcsolatos követelmények és feszültségek.
- Gyógyszeres kezelés, injekciók, intravénás hozzáférés, szívó- és oxigénadagolás, dörzsölés, hideg és meleg alkalmazás, test állapotainak mérése és értelmezése, testhez kapcsolódó segédeszközök
- Az öltözködés megváltoztatása és a sebkezelés, sztómás ellátás, rendszeres eldobható katéterezés és hashajtó módszerek, terápiás intézkedések otthoni környezetben
- Idő- és technológiaigényes vonatkozásban intézkedések otthoni környezetben orvoslátogatások, egyéb orvosi vagy terápiás létesítmények látogatása.
- Az étrend betartása vagy más betegséggel vagy terápiával kapcsolatos viselkedési követelmények betartása kapcsán
Figyelembe kell venni azt is, hogy a háztartások kezelése mennyire kezelhető még.
Az ellátás mértékének meghatározása
Az érintett személy ellátási fokát az Egészségbiztosítás Orvosi Szolgálatának (törvényileg biztosítottak esetében) vagy a MEDICPROOF (magánbiztosítottaknál) pontozó rendszer alapján határozza meg:
| Gondozási fokozat | Pontok száma | A károsodás mértéke |
|---|---|---|
| 1 | 12.5-től 27-ig | A függetlenség alacsony károsodása |
| 2 | 27-től 47.5-ig | A függetlenség jelentős károsodása |
| 3 | 47.5-től 70-ig | A függetlenség súlyos károsodása |
| 4 | 70-től 90-ig | A függetlenség legsúlyosabb károsodása |
| 5 | 90 a 1000 | Az önállóság legsúlyosabb károsodása az ápolói ellátás speciális követelményeivel |
A tartós ápolás szintjének „átalakítása” hosszú távú gondozásra
Azokat az ellátásra szoruló embereket, akik 2017 előtt már a három ellátási szint egyikén voltak, nem értékelték újra, hanem áthelyezték az új ellátási szintekre. Itt az úgynevezett Bestandsschutz jelentkezett, vagyis senki sem került rosszabb helyzetbe. Az ellátási szintek áthelyezése az ellátási fokozatokra e rendszer szerint történt:
- 2. gondozási szint: „0” szintű ellátás korlátozott mindennapi kompetenciával és 1. gondozási szinttel.
- 3. gondozási szint: 1. gondozási szint korlátozott mindennapi kompetenciával és 2. szintű gondozással.
- 4. gondozási szint: 2. gondozási szint korlátozott mindennapi kompetenciával és 3. gondozási szint
- 5. gondozási fokozat: 3. gondozási szint korlátozott mindennapi életkészséggel.
