A rohamok típusai
Sokféle típusú felosztás létezik. Egy besorolási kísérlet a Nemzetközi Ligától származik Epilepszia. Itt a betegség fokális, generalizált, nem osztályozható epilepsziás rohamokra oszlik.
A fokális epilepszia, van egy további felosztás az egyén tudatállapota alapján. Így meg lehet különböztetni az egyszerű-fokális (tudattal) és a komplex-fokális (tudat nélküli) epilepsziás rohamokat. Az elsődleges generalizált epilepsziák olyan klinikai képek, amelyekben a agy érintettek egyidejűleg.
A betegek tudatzavarában szenvednek, és ébredés után általában semmire sem emlékeznek. A nem osztályozható rohamok magukban foglalnak minden olyan rohamot, amelyet nem lehet más kategóriába sorolni. Továbbá létezik az úgynevezett status epilepticus.
Ezek olyan rohamok, amelyek gyors egymásutánban fordulnak elő, és nincs szünet (helyreállítás) közöttük. A status epilepticus lehet fokális, azaz a betegség egy részére korlátozódhat agy, és legalább 20 percnek kell lennie ahhoz, hogy ilyennek lehessen meghatározni. Általánosított epilepsziás roham 5 percnél tovább tartó epilepsziás állapotnak is nevezik. Ezt a klinikai képet a lehető leggyorsabban kell kezelni, mivel fennáll a halál kockázata.
Kapcsolódó tünetek
Betegek, akik szenvednek epilepszia nem mutatnak tüneteket legtöbbször. Ezt a tünetmentes periódust azonban megszakítják az ismétlődő epilepsziás rohamok, amelyek a tünetek sokféle változatával járhatnak együtt. Sokféle epilepszia létezik, mindegyiknek különböző tünetei vannak.
Az érintettek többsége úgynevezett aurákat jelent, amelyek nem sokkal az akut roham előtt fordulnak elő. Ezeket szorongás érzése kísérheti, gyomor fájdalom, érzékszervi változások és hőhullámok, és önmagukban külön rohamok, de csak szubjektív tüneteket okoznak. Ezen tünetek pontos súlyossága és időbeli lefolyása az epilepsziás fókusz helyétől függ, és kulcsfontosságú tényező a az epilepszia diagnózisa.
Továbbá sok beteg leírja, hogy nem sokkal a roham előtt már nem képesek világos gondolatokat kialakítani. A megfigyelők számára ebben a pillanatban nagyon apatikusnak tűnnek. Néhány beteg azonban panaszkodik olyan tünetekről, mint pl fejfájás, roham előtt hosszú ideig szédülés vagy szorongás.
Ezt a fázist prodromális fázisnak nevezzük. Azok a személyek, akik hosszabb ideig szenvednek ebben a betegségben, és már több rohamuk is volt, általában nagyon jól fel tudják mérni ezeket a tüneteket, és akkor már sejtik, hogy a következő napokban roham áll fenn. Néhány beteg azonban még a két roham közötti időszakban is előforduló tünetekről számol be. Ezek tartalmazzák fejfájás, fokozott ingerlékenység, hangulatingadozás sőt mániákus depresszió.
