Ribulóz | Ribóz

Ribulóz

A ribulóz az úgynevezett származéka ribóz, a kettőt nem szabad összekeverni egymással. A ribulóz molekuláris képlete megegyezik, ezért azonos a szén-, hidrogén- és oxigénatomok száma ribóz, de eltérő az összetételük, ezért a két anyag teljesen különböző kémiai tulajdonságokat ad. A ribulóz szintén monoszacharid, azaz egyszerű cukor.

Úgynevezett ketocsoportja és öt szénatomja van, így a ketózokhoz és a pentózisokhoz tartozik. A ribulóz minden növényben megtalálható, ott termelődik a növényi anyagcseréből. Ezenkívül a baktériumok.

A növényekben a ribulóznak nagy szerepe van az úgynevezett Calvin-ciklusban, amelyben a glükóz széndioxidból (CO2) képződik az ATP (a sejtek energiahordozója) és a NADPH (a sejtanyagcsere enzim) segítségével. Ezután a növény felhasználhatja ezt a cukrot energiaszolgáltatóként. Egy másik biokémiai folyamat, amelyben a ribulóz részt vesz, a pentóz-foszfát-ciklus.

Ez egy metabolikus út az emberi testben, amelyben ribóz-5-foszfát és más (az energia) anyagcseréhez elengedhetetlen anyagok keletkeznek. Ezután felhasználják a DNS és az RNS (nukleotidok) alapvető építőköveinek kialakítására. A pentóz-foszfát-ciklus és az eredményül kapott NADPH szükséges a zsírsavak szintéziséhez.

Ezért a ciklus különösen aktív máj sejtek és zsírsejtek. De a pentóz-foszfát-ciklus a herék egyes sejtjeiben és a mellékvese kéregében található hormonmirigyek sejtjeiben is zajlik (ahol a szteroid szintézis egy része zajlik). Ha ez az anyagcsere-folyamat már nem működik megfelelően, akkor már nem lehet elegendő NADPH-t termelni. Ha ezen felül oxidatív stressz (az oxigén káros formájának magas koncentrációja) jelentkezik, ez a hiány észrevehetővé válik a hemolízis során (a vörös oldódása vér sejtek).

Ribóz-5-foszfát

A ribóz-5-foszfát szénhidrát, pontosabban egyszerű cukor (monoszacharid). A monoszacharidok több (legalább három) szénatomot tartalmazó lánc alapvető struktúrájából állnak. Ezek alkotják az összes többi alapvető építőelemét szénhidrátok és kombinálódva kettős cukrokat (diszacharidok), több cukrot (oligoszacharidok) és többszörös cukrokat (poliszacharidok) képezhet.

A ribóz-5-foszfát öt szénatomot tartalmaz, ezért a pentózisok kémiai csoportjába sorolható (görög pente = öt). A pentózok általában nélkülözhetetlenek a szervek metabolizmusához. Például nagy szerepet játszanak a DNS (dezoxiribonukleinsav) és a fotoszintézis kialakulásában. A Ribose5Phosphate számos más funkcióval rendelkezik a testünkben.

A pentóz-foszfát útvonalhoz tartozik, amely a felhasználás egyik módja szénhidrátok szervezetünkben. Például a Ribose5Phosphate segít a glükóz energiává történő feldolgozásában. RNS, koenzimek és aminosavak építőköveinek szintézisében is alkalmazzák.

Általánosságban elmondható, hogy a Ribose5Phosphate számos építési folyamatban segít a testünkben, ezért metabolitnak is nevezik. Egy kiegyensúlyozott diéta általában egy embernek elegendő mennyiségű ribóz-foszfát van a szervezetben. Diétásan azonban kiegészítés a sportban szerepet játszhat a teljesítmény javításában és az energiaellátásban.

A ribóz-5-foszfát molekulaképlete a C5H11O8P. A ribóz-5-foszfátnak van egy úgynevezett sztereoizomerje is. Ez egy olyan molekula, amelynek azonos számú atomja és kémiai csoportja van, de térbeli elrendezésükben különböznek egymástól.

Pontosabban, a ribóz-5-foszfát még enantiomer is. Ez viszont azt jelenti, hogy a molekula két különböző elrendezése pontosan egymás tükörképe. Az emberi anyagcsere szempontjából azonban csak a D-ribóz-5-foszfát formának van jelentősége.

A „D” betű itt a latin „dextro” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „jobb”. A sztereoizomert „L” betűvel jelölik, ez a „levo” rövidítést jelenti, amelyet „bal” -nak fordítanak. A kémia területén ezek a nevek abból származnak, hogy a meghatározó funkcionális csoport a molekula alapszerkezetétől jobbra vagy balra helyezkedik-e el. A ribóz-5-foszfát a szervezetben található vér, nyál és alaposabban megvizsgálva a mitokondrium és a sejtplazma.