Remegés - köznyelven rázásként ismert (ICD-10 R25.1-: Remegés, nem meghatározott) akaratlan ritmusra utal izomrángás izomcsoportok (egy vagy több testrész). A kezek gyakran érintettek, de az egész test is érintett lehet.
A remegést a Mozgászavar Társaság osztályozási javaslata alapján osztályozzák a következő kritériumok szerint:
- Az aktiválás feltétel (pihenés, cselekvés, tartás, irányítatlan mozgás, célmozgás).
- Frekvencia (alacsony frekvencia: 2-4 Hz, közepes frekvencia: 4-7 Hz, nagy frekvencia:> 7 Hz).
- Intenzitás vagy amplitúdó
- Finom ütemű remegés
- Közepes ütemű remegés
- Durva verésű remegés
- A betegség időtartama
- Átöröklés
- Egyéb tünetek és kórtörténet hasznos az alapbetegség etiológiájának (okának) tisztázásában (extrapiramidális tünetek, például akinesia (magas fokú mozgáshiány) vagy szigor (izommerevség) vagy polineuropátiák (a perifériás betegségek idegrendszer) stb.).
Egy jól látható remegés különböző betegségek tünete lehet.
A remegés alábbi formáit különböztetjük meg (a részletekért lásd: „Tünetek - panaszok”):
- Akcióremegés
- Remegés
- Szándékos remegés
- Izometrikus remegés
- Kinetikus remegés (mozgásremegés)
- Dystonic remegés (közepes frekvenciájú visszatartás és mozgásremegés 5-8 Hz körül).
- Esszenciális tremor (ET) (közepes ütemű, közepes frekvenciájú visszatartás és mozgásremegés 5-8 Hz körül) - azonosítható neurológiai betegség nélkül jelentkezik; a remegés leggyakoribb formája (a lakosság körülbelül 1% -a).
- Holmes-remegés (szinonimák: rubralis remegés, agyi remegés, myorhythmia, Bendikt-szindróma) (alacsony frekvencia (2-5 Hz) és durva-ütemű amplitúdó) - általában egyoldalú pihenő, tartó és szándékos remegés.
- Neuropátiás remegés (4-8 Hz és durva ütésű amplitúdó) - központilag generált remegés; gyakran fordul elő olyan betegeknél: örökletes motoros és szenzoros neuropathia (HMSN) demyelinizáló típusú (CMT 1) vagy gyulladásos neuropathiákban (pl. CIDP, neuropathia MGUS-ban)
- Ortosztatikus remegés (OT; nem látható, nagyfrekvenciás remegés (12-20 Hz; általában 16 Hz-nél).
- Parkinsoni remegés (középfrekvencia: 4-7 Hz).
- Kóros remegés
- Fiziológiai (betegségérték nélküli) remegés (finom ütésű, nagy frekvenciájú (7-12 Hz).
- Pszichogén remegés
- Pihentető remegés
- Fokozott (fokozott) fiziológiai remegés
- Agyi remegés (lassú frekvencia (2-5 Hz) és nagy amplitúdó).
A leggyakoribb a fokozott fiziológiai remegés, nélkülözhetetlen remegés és a parkinsoni remegés.
A remegés számos betegség tünete lehet (lásd: „Differenciáldiagnózisok”).
Nemi arány: A férfiakat és a nőket egyaránt érinti nélkülözhetetlen remegés.
Az esszenciális remegés előfordulása az irodalomban nagymértékben változik (0.014 és 20.5% között). A 4.6 évesnél idősebb emberek körülbelül 65% -a esszenciális remegésben szenved. A fokozott fiziológiai remegés gyakorisága 9.5% az 50 év feletti korcsoportban.
Frekvencia csúcs: Az esszenciális remegés főleg fiatal felnőttkorban fordul elő. A gyermekek ritkábban érintettek.
Etetés és prognózis: A remegés kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatja az érintett személy életét. Még az evés, az ivás és az írás is nehéz vagy lehetetlen súlyos remegés esetén. Az érintettek közül sokan kivonulnak a közéletből. Ha a remegés egy betegség tüneteként jelentkezik, akkor annak kezelése a fő hangsúly. Az alapvető remegés lassan progresszív. Között lehetnek olyan szakaszok, amelyek állandó tünetekkel járnak. Más esetekben a remegés megközelítőleg állandó intenzitású az egész életen át.
