Szinonimák
Vércsoport összeférhetetlenség
Bevezetés
A rhesus inkompatibilitás (rhesus - inkompatibilitás, Rh - inkompatibilitás) inkompatibilitás az anya és a magzat között vér. Az inkompatibilitási reakció előfordulására jellemző egy rhesus-negatív anya, aki rhesus-pozitív gyermeket szül. Ez az összeférhetetlenség a magzat hemolíziséhez vezethet vörösvértesteket és a legrosszabb esetben a haemolyticus neonatorum betegség kialakulásához.
A rhesus negatív anyák anti-D profilaxisának bevezetése előtt az újszülöttek körülbelül 0.5% -ánál fordult elő rhesus inkompatibilitás. A profilaxis bevezetése óta a betegség jelentősen ritkábbá vált. Alatt terhesség, nincs magzat vér általában átjut az anya vérébe.
Így az első gyermek általában egészséges. Azonban a vér anya és gyermeke keveredik a születés során. Ha az anya rhesus negatív és a gyermek pozitív, antitestek az anya oldalán képződnek, és rhesus összeférhetetlenség következik.
Ezek antitestek áthaladhat a placenta és ezért képesek továbbadni a gyermeknek egy másik esetén terhesség. Ez vezet a antitestek a magzat felé vörösvértesteket és a vérsejtek pusztulásához vezet. Ennek eredményeként különböző mértékű rhesus inkompatibilitás tünetei és klinikai képei fordulhatnak elő.
Ilyen tanfolyam fordulhat elő abban az esetben is magzatelhajtás, megszüntetése terhesség or magzatvíz mintavétel, mivel ezekben az esetekben az anyai és a magzati vér is keverhető. Ennek megfelelően az első életben született gyermek is károsodhat. A súlyosság mértékétől függően a rhesus inkompatibilitás három különböző formája különböztethető meg, amelyek némelyike összefügg egymással.
- Anemia neonatorum: A rhesus összeférhetetlenség ezen formájában a gyermekek gyakran rendkívül sápadnak. Ez azonban más betegségek tünete is lehet, ezért nem közvetlen mutatója a rhesus inkompatibilitásának. Ezenkívül a szélsőséges vérképződés kompenzálja a vérszegénység jelentősen kibővített eredményt eredményez máj és a lép (hepatosplenomegalia).
- Icterus praecox és gravis: Ez jelentősen megemelkedik bilirubin szint, ami a csecsemő sárgulását okozza.
Ezt a sokak elvesztése okozza vörösvértesteket, amelyeket az anyai antitestek elpusztítanak. Amikor lebontják, bilirubin termelődik, amely a csecsemő szervezetében már nem bontható le. Legrosszabb esetben ez nukleáris icterus kialakulásához vezethet.
Ebben az esetben a bilirubin keresztezi a vér-agy gát és visszafordíthatatlanul károsíthatja a gyermek agyát. A gyerekek belehalhatnak egy ilyen icterusba, vagy egész életen át súlyos neurológiai károsodást szenvedhetnek.
- Hydrops congenitus universalis: Ez a rhesus inkompatibilitás legsúlyosabb formája. Ez hatalmas ödéma-felhalmozódáshoz vezet az egész gyermek szervezetében.
Az ok súlyos vérszegénység, amely oxigénhiány (hipoxia) révén károsítja a szövetet és acidózis. Ezenkívül fehérje veszteség és a szövet fokozott permeabilitása van. Ez ödéma kialakulásához vezet a testüregek.
A rhesus intolerancia diagnózisát a terhesgondozással kell kezdeni.
A rhesus negatív anyákat szorosabban kell ellenőrizni. Indirekt Coombs-tesztet is el kell végezni. Ez a teszt kimutatja a megfelelő placenta antitesteket az anyai szérumban.
A feltétel a gyermek, magzatvíz a bilirubin-tartalom ellenőrzéséhez többször kell bevenni. Azonban, hogy a magzat szenved vérszegénység, vagy mennyire fejlett, csak magzati vérelemzéssel lehet meghatározni. Ehhez szükség van egy köldökzsinór szúrás alatt ultrahang kontroll.
Ultrahang az ödémát is képes észlelni, egy megnagyobbodott máj és a lép és mellhártya-kiömlések. Mindez a betegség progresszióját jelzi. A kezelőszerveknek ennek megfelelően szorosan összekapcsolt hálónak kell lennie.
Ez a születés után is érvényes. Mivel a bilirubin koncentrációja a születés után gyorsan növekedhet, fontos, hogy rövid időközönként ellenőrizzék őket. A rhesus intolerancia kezelése a betegség formájától függ.
A kezelés legfontosabb célja a kernicterus elkerülése és a vérszegénység kezelése. Ha a gyermek már a terhesség 20. hete előtt létfontosságú veszélyben van, az egyetlen lehetőség egy vérátömlesztés keresztül köldökzsinór or hashártya. A születés utáni túlzott bilirubinszint a leghatékonyabban a fototerápia. A fenobarbital adható támogatásként.
Ez támogatja az enzim aktivitását máj. Ha a bilirubin (icterus praecox) nagyon gyorsan növekszik, cseretranszfúziót kell végrehajtani a nukleáris icterus elkerülése érdekében. Hydrops magzat mindig akut sürgősséget jelent a gyermekorvosok számára, és intenzív orvosi kezelést igényel.
Általában a gyermekeket közvetlenül a szülőszobában intubálják, mivel a tüdejük folyadékai miatt nem tudnak lélegezni. A nyomás enyhítésére a testüregek, az effúziókat kilyukasztják, és mindig cseretranszfúziót hajtanak végre. Az első gyermek születése után 24–72 órán belül az anya anti-D antitesteket kap.
Ez megszünteti a magzati eritrocitákat, és az esetek több mint 90% -ában megakadályozza a szenzibilizációt. Ez jelentősen csökkenti a rhesus inkompatibilitásának kockázatát egy további terhesség esetén. A rhesus összeférhetetlenségnek nagyon súlyos következményei lehetnek, ezért nagyon szorosra van szükség ellenőrzés terhesség alatt és után.
A legtöbb esetben nincs szükség invazív terápiára a gyermek gyógyításához. Megkülönböztetnek többnyire egyszerű vérszegénységet, hiperbilirubinémiát és hydrops congenitus fetalis-t. Ez utóbbi életveszélyes, és intenzív ellátásra van szükség a gyermek megmentéséhez.
Ezért a veszélyeztetett gyermekeknek egy perinatális központ közvetlen közelében kell születniük, hogy komoly problémák esetén közvetlenül segíthessenek. A rhesus intolerancia előfordulásának elkerülése érdekében manapság az érintett anyákat nem sokkal az első gyermek születése után antitestekkel injektálják, ami a legtöbb esetben megakadályozza a rhesus intoleranciát a második terhességben. További érdekes információ erről a tématerületről: A nőgyógyászat összes témájának áttekintése megtalálható a Nőgyógyász AZ-nál
- Vércsoport összeférhetetlenség
- Terhességi szövődmények
- Megelőző vizsgálat terhesség alatt
