Részecske-szennyezés

A részecskék a különböző szilárd és folyékony részecskék leírására szolgálnak, amelyek felhalmozódnak a levegőben, és nem süllyednek azonnal a földre. A kifejezés magában foglalja mind az úgynevezett elsődleges kibocsátókat, mind az égetéssel előállítottakat, mind a másodlagos kibocsátókat, amelyek kémiai eljárásokkal keletkeznek. Különbséget tesznek a 10 mikrométer nagyságú PM10 finom por (részecske anyag) és az átmérőnél kisebb PM2.5 között. A kis szemcseméret miatt a részecskék szabad szemmel nem láthatók; csak bizonyos időjárási viszonyok teszik láthatóvá köd formájában. Az elsődleges részecskéket közvetlenül a kibocsátások generálják. Ezeket járművek, kemencék és fűtőüzemek, valamint bizonyos ipari gyártóberendezések generálhatják. Elsősorban maguk az emberek viselik a részecskékért való felelősség nagy részét. Az erózió vagy a kefetüzek azonban természetes úton is előidézhetik. A mezőgazdaság, különösen az állattenyésztésben használt bizonyos anyagok másodlagos részecskéket adnak.

Részecske-szennyezés

Az, hogy a testet milyen mértékben károsítják a részecskék, attól függ, hogy mekkora részecskék vannak, milyen mélyen hatolnak be a testbe, és az ember mennyi ideig van kitéve részecskéknek. Bár a részecskék természetes úton is előállíthatók, a részecskeszennyezés elsősorban az ember által okozott probléma. Különösen a közúti forgalom növekedése okozza a határértékeket meghaladó szennyezési szintet, nemcsak benzin égés, hanem a gumiabroncs kopása is szerepet játszik. Mivel a részecskék károsak lehetnek Egészség túlzott koncentrációkban a PM10 részecskék határértékei 2005 óta vannak érvényben Európában. A megengedett napi érték 50 μg / m3, és ezt évente legfeljebb 35-ször lehet meghaladni. Az éves átlagérték ismét 40 μg / m3. A PM2.5 esetében az éves átlagérték 25 óta 3 μg / m2008. Különösen nagyvárosokban a részecskeszint a nehéz közúti forgalom miatt gyakran meghaladja a határértéket. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) mérései például azt mutatják, hogy Stuttgartban a finom porszennyezés meghaladta a 95-es mérési időszakon belüli idő 2011% -ának határértékét. Az UBA információkat nyújt az egyes városok aktuális szennyezési adatairól is. Elvileg azonban a részecskeszennyezés Németországban 1990 óta csökkent a kibocsátás miatt intézkedések amelyeket bevezettek.

Egészségügyi kockázatok

A finom por jellemzője, hogy a többi részecskénél hosszabb ideig marad a levegőben, mielőtt leülepedne a földre. Ezért itt nagyobb a kockázat, hogy a részecskéket belélegezzük a belélegzett levegővel. Ha a finom por bejut a testbe, az különféle kiváltó tényezőket válthat ki Egészség következményei. Az, hogy a testet milyen mértékben károsítják a részecskék, attól függ, hogy mekkora részecskék vannak, milyen mélyen hatolnak be a testbe és mennyi ideig van kitéve az embernek a finom por. Alapvetően kevésbé fontos, hogy agresszív kémiai anyagról vagy porszemcsékről van-e szó, inkább a részecske mérete a meghatározó. Minél kisebb a porszemcsé, annál mélyebben behatolhat a testbe, ami azt jelenti, hogy általában nem lehet újra kilélegezni. Feltételezzük, hogy a PM10 részecskék csak a orrüreg, míg a PM2.5 részecskék a hörgőkbe és az alveolusokba vándorolnak. Az úgynevezett ultrafinom részecskék viszont akár mélyen is megtelepedhetnek tüdő szövet vagy a véráram. Mivel a részecskék abszorbeálódnak lélegző, a légutak különösen veszélyeztetett. Rövid távon a finom pornak való kitettség vezet a nyálkahártya irritációjára és gyulladás. Különösen a légcső és a hörgők érintettek. Ezek a tünetek összehasonlíthatók az allergiás reakciókkal, így folyamatos expozíció esetén úgynevezett szintváltozás léphet fel. Ebben az esetben az allergiás reakciók krónikus panaszokká válnak - a légutak, ez azt jelenti, hogy allergiás asztma végül kialakulhat. A betegek, akik már szenvednek asztma magasabb napi adagot igényelnek az asztmás gyógyszerek, ha nagy részecskéknek vannak kitéve. Mivel a részecskék az alveolusokon keresztül is bejuthatnak a véráramba, és a légzőrendszer szorosan kapcsolódik a szív-és érrendszer, ér- és szívkárosodás is előfordulhat. A részecskék képesek vezet nak nek plakett felhalmozódása a véráramban, növelve a trombózis. Végül az autonóm szabályozása idegrendszer maga is érintett lehet, növelve a szív támadás. A világ tanulmányai Egészség Szervezet (WHO) kimutatta, hogy a szív a támadás fokozódik, amikor a levegő minősége csökken. A WHO becslése szerint csak Németország nagy forgalmú területein a részecskeszennyezés tíz hónappal lerövidíti a lakók várható élettartamát. A véráramból azonban a részecskék más szervekhez is eljuthatnak. A vesék és máj különösen, mint méregtelenítés szervek gyakran érintettek. Elvileg azonban a felvétel a bőr vagy a gyomor-bél traktus nem zárható ki, így a lép or csontvelő is elképzelhető. Az úgynevezett 19-poros vizsgálat patkányokon is igazolni tudta, hogy a finom por rákkeltő. Dózis-függő kitett finom por tüdő daganatok patkányokban. Feltételezzük, hogy az eredmények az emberihez hasonló módon alkalmazhatók. Azt azonban még nem tisztázták, hogy a finom pornak van-e közvetlen rákkeltő hatása, azaz közvetlenül vagy közvetetten, a bomlástermék révén. Különösen veszélyes, hogy a finom porra nem lehet hatásküszöböt meghatározni, de az nem lenne káros az egészségre. Ha még mindig vannak korlátozások a vegyi anyagokra, mint pl nitrogén dioxid, amelyen belül kizárható az emberi egészségre gyakorolt ​​veszély, a finom por bármelyikben káros koncentráció. Infogram a különböző tüdő betegségek és azok jellemzői, anatómiája és elhelyezkedése. Kattints a kinagyításhoz. Például a müncheni Helmholtz Központ tanulmánya kimutatta, hogy az egészségkárosodás már az EU határértékei alatti szinten jelentkezik; kockázata szív különösen a vártnál magasabb volt a támadás (12-13% növekedett). Ennek megfelelően nem igaz, hogy csak a magas, rövid távú expozíció károsítja a testet, különösen az alacsony koncentráció káros lehet az egészségre. Valójában a vizsgálatok azt mutatják, hogy a levegőben lévő részecskék expozíciója lineárisan összefügg az egészségkárosodással.

Megelőzés és elővigyázatosság

A részecske-szennyezés és ezáltal az egészségkárosodás csökkentése érdekében az EU-ban már évek óta léteznek irányelvek a kibocsátási határértékekről, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk. Ugyanakkor sok nagyvárosban vannak úgynevezett környezeti zónák, ahová csak megfelelő emissziós szűrőkkel rendelkező járművek léphetnek be. Feltételezzük, hogy önmagában a környezeti zónák körülbelül 10 százalékkal csökkentik az éves átlagos porszennyezést. A szakértők azonban általában azt feltételezik, hogy Németországban a forgalmi arányt 60-80 százalékkal kellene csökkenteni, hogy ne lépjék túl a napi maximális határértékeket. Mivel ez a gyakorlatban nem tekinthető reálisnak, ismételten felhívják a személyes kezdeményezést. Fontos tényezők itt: részecskeszűrők használata, kerékpárok vagy tömegközlekedés igénybevétele saját autó helyett, alacsony üzemanyag-fogyasztású autók használata vagy az üzemanyag-fogyasztás korlátozása alacsony sebességgel történő vezetéssel. Különösen az ipari gyártóüzemekben, de körömstúdiókban vagy nyomtatókban is keletkezhetnek részecskék. A munkahelyi prevenció ezért éppen olyan szükséges. Ez speciális elszívórendszerekkel érhető el, amelyek mind a munkahelyhez, mind a keletkező szennyező anyagokhoz igazodnak. A munkavállalóknak lehetőség szerint védőruházatot kell használniuk, például a száj őr.