Rángatózás elalváskor

Meghatározás

A izomrángás az izmok elalvása nagyon gyakran fordul elő. A lakosság mintegy 70 százaléka már megtapasztalta ezt. A lábak gyakran érintettek.

Általában közvetlenül az elalvás előtt fordul elő. Azt, hogy miért rángatóznak el az izmok elalváskor, végül nem sikerült véglegesen kutatni. A tudósok azonban egyetértenek abban, hogy ez a jelenség általában ártalmatlan, és nem utal ritka neurológiai betegségre.

Okok

Hogyan jön a izomrángás az izomzat elalvásakor végső soron nincs feltárva. Az alváskutatók következő elmélete azonban hihetőnek tűnik: Az agy ebben a fázisban alvó üzemmódra vált. Ismeretlen okokból ez alkalmanként kissé rendezetlen módon fordul elő.

A egyensúly az ingerlő és gátló impulzusok között zavart, így a rövid távú elektromos impulzusok átkerülnek az egyes izmokba, amelyek aztán összehúzódnak. Ezt úgy érzékelik izomrángás. A tudósok azt is feltételezik, hogy gyakran fordul elő olyan embereknél, akik stressztől vagy érzelmi megterheléstől szenvednek.

A magnézium a hiány rángatózást okozhat elalvás előtt is, ami általában éjszakai borjúhoz vezet görcsök az érintettekben. A legtöbb esetben az okok ártalmatlanok. Ritka esetekben azonban neurológiai rendellenesség, mint pl nyugtalan láb szindróma szintén mögötte állhat.

A betegek ilyenkor nem csak görcsökben szenvednek elalváskor, hanem éjszakánként többször is felébrednek, és gyakran bizsergés kíséri őket fájdalom. Az elalvás során az izmok kontrollálhatatlan rángásának okai gyakran ártalmatlanok. A tudósok be tudták mutatni, hogy ez nagyon gyakran összefügg a stresszel.

Az érzelmi stressz, például a munkahelyi viták vagy a párkapcsolat konfliktusai, végül az izmok megrándulásához is vezethetnek. A tudósok ezzel kapcsolatban a következő elméletet terjesztették elő: Stressz vagy érzelmi megterhelés esetén a egyensúly gerjesztő és gátló elektromos impulzusok között a agy gyakran nem egészen igaz. Ez azonban egy nagyon finoman szabályozott rendszer.

Ha rendellenességek lépnek fel, akkor a hirtelen gerjesztő impulzusok könnyen túlsúlyban lehetnek és spontán izomösszehúzódást váltanak ki. Rángás elalváskor gyakori jelenség. Egészséges embereknél is előfordul; gyakrabban figyelhető meg, főleg sport után.

Ez főleg a karok vagy lábak izmait érinti. Intenzív után erősítő edzés, izomrángások mindig előfordulhatnak. Ezt gyakran a jelzésként értelmezik túledzés.

Ennek azonban hiánya is lehet magnézium or kalcium mögötte. Sportolás közben a test elveszíti a vizet és vér sók az izzadsággal, így a sportolók növekedésére számíthatnak magnézium és a kalcium követelmény. Az alkoholnak sokféle hatása van az emberi testre.

Többek között hatással van a központi idegrendszer, amely megmagyarázza a zavaros érzékelést és szédülést. Az alkohol szintén befolyásolja bizonyos idegsejtek aktivitását a agy. Az alkohol pozitív hatással van az idegsejtek gátlásának agyi aktivitására, míg az aktiváló idegsejtek negatív hatással vannak.

Az alvást és az elalvást tehát az alkohol befolyásolja. Bár az alkohol hajlamos fárasztani, a nagyon pihentető REM alvás ritkábban és rövidebb ideig jelentkezik alkohol hatása alatt. Az alvás tehát meglehetősen felszínes az alkoholfogyasztás után.

Az elalváskor jelentkező rángatózás ezért gyakrabban fordulhat elő alkohol hatása alatt. Így elaludni alkohollal a vér szintén eltér a normálistól. Bár a test szinte alszik, az agy egyes részei továbbra is aktívak alkohol hatása alatt.

A hirtelen rángatózás valószínűleg annak a ténynek a kifejezése, hogy az elalvás fázisa zavart. Az a tény, hogy a rángatózás személyenként nagyon változó, abból fakad, hogy az alkoholfogyasztás egyeseknél csökkenti a rángatózás gyakoriságát elalváskor. A rángások kialakulásának pontos okait és az alkohol folyamatokra gyakorolt ​​hatását eddig nem sikerült egyértelműen tisztázni.

A legtöbb esetben az izomrángások ártalmatlanok, de valójában az is előfordulásának a jele lehet epilepszia. Olyan betegségekben, mint epilepszia, az agy funkcionális rendellenessége a kóros gerjesztési impulzusok folyamatos elterjedéséhez vezet a centrum bizonyos területein idegrendszer.Az agy bizonyos régióinak téves gerjesztése a régióhoz tartozó izmok kontrollálatlan aktiválódását idézi elő. Ez a tipikus akaratlan rohamszerű izomrángásokban nyilvánul meg.

Ezt hívják an-nak epilepsziás roham vagy görcsök. Az elalvás közbeni izomrángások azonban teljesen más irányt öltenek. Legtöbbször csak rövid karrángatás vagy láb bekövetkezik.

Természetesen vannak formái is epilepszia amelyben az agynak csak egy kis része érintett. Ezt fokális rohamnak nevezzük. A gerjesztés kóros terjedése az agy kis területére korlátozódik.

Ezért gyakran csak egy izomcsoportot érint a rángatózás, például az arcon vagy csak a kézben. Az elalvás közbeni rángatózás természetesen nem jellemző az epilepszia jele. Vannak azonban az epilepszia olyan formái is, amelyek csak minimális tünetekkel, például rángatózással jelentkezhetnek.