Ráktípusok / Milyen formák vannak? | Rák

Ráktípusok / Milyen formák vannak?

Sok különböző formája létezik rák jelentős különbségekkel. A gyakoriság mellett az emberi testre gyakorolt ​​hatásukra és következményeikre vonatkoznak. Az összes rák körülbelül két százalékát az általában agresszív hasnyálmirigyrák.

A gyomor-bél traktus harmadik leggyakoribb daganata. Gyomor rák és a vastagbél rák még gyakoribbak. Az esetek többségében a vastagbélrák bélből alakul ki polipok, úgynevezett adenomák, amelyek degenerálódnak.

Máj rák Májrák - az esetek többségében májsejtekből származik, de a epe vezesse. Tüdő a rák általában a nem kissejtes karcinóma. A rosszindulatú daganatok körülbelül három százaléka húgyhólyagrák, Amelynek 80% -a felszínesen növekszik és viszonylag könnyen kezelhető.

Vese a rák általában a kérgi zóna sejtjeiből fejlődik ki, és nagyobb számban fordul elő 50 és 70 év között. Prosztata a rák rosszindulatú új képződés a férfi prosztatában. Hererák 15 és 35 év közötti férfiaknál fordul elő gyakrabban.

A nőknél a rák egyik leggyakoribb formája emlőrák amelynek csúcsa 55 és 65 év között van. A női rák egyéb formái: A rák egyéb formái

  • Méhnyakrák,
  • Méhrák
  • És petefészekrák.
  • Bőr rák,
  • Agydaganatok,
  • Torokrák,
  • A csontváz rosszindulatú betegségei,
  • Rák a száj területén,
  • Limfómák (a nyirokcsomók rosszindulatú változásai)
  • És pajzsmirigyrák.

Mell karcinóma ill emlőrák a mellszövet rosszindulatú új képződése. Különbséget tesznek a tejcsatornák sejtjeiből kialakuló ductalis carcinomák és a mirigyes lobulákból származó lobularis carcinomák között.

Vannak más típusú emlőrák mint például Paget-kór (mellbimbó rák), de sokkal ritkábban fordulnak elő. A hormonális és genetikai tényezők mellett a táplálkozás fontos szerepet játszik az emlőrák kialakulásában. Ha a női családtagok korábban mellrákban szenvedtek, akkor az emlőrák kialakulásának legnagyobb kockázata 55 és 65 év közötti.

Az emlőrák előfordulhat, de nem feltétlenül, többek között a következő tünetekkel fordulhat elő: göbös változások, visszahúzódások, méretnövekedés, bőrpír, az emlőmirigy váladékozása és a hónaljban tapintható csomók. A képalkotó eljárások mellett, mint pl mammográfia, ultrahang és MRI, szövetmintavétel (biopszia) a diagnosztikában is használják. Az úgynevezett BIRADS-pontszámot (Breast Imaging Reporting and Data System) használják az osztályozásra mammográfia megállapításokat.

Alapvetően megkülönböztetik a nem invazív és az invazív emlőrákot. Míg az előbbi az emlőre korlátozódik, és jó esélyei vannak a gyógyulásra, az invazív karcinóma gyakrabban terjed a nyirok és a véráramon keresztül. A műtéti eltávolítás mellett kemoterápiás és hormonterápiás lehetőségeket, valamint célzott antitest terápiákat is fontolgatnak.

Prosztata a rák a férfiak egyik leggyakoribb rákos megbetegedése. A szerv mirigysejtjeiből fejlődik ki. Fejlődése főleg három kockázati tényezőhöz kapcsolódik: A jóindulatú tünetek prosztata a hyperplasia (jóindulatú megnagyobbodás) és a rosszindulatú daganatok hasonlóak.

Az érintettek gyakran panaszkodnak vizelési ingermég éjszaka is, csillapított vizeletáram és maradék vizeletérzés. Vér a vizeletben, fájdalom amikor vizel és hirtelen hátfájás szintén a panaszok között szerepelnek. Ha bármilyen gyanú merül fel, az urológus elvégzi a tapintást végbélnyílás (digitális rektális vizsgálat).

Meghatározza azt is PSA érték (prosztata-specifikus antigén), amelynek szintje jelezheti prosztatarák. A feltételezett diagnózist egy ultrahang vizsgálat, szintén a végbélnyílásés szövetminták vétele lyukasztással biopszia. Az eltávolított sejteket szövettanilag megvizsgálják, és további diagnosztikai lépéseket indíthatnak el.

Ha lokalizált daganat van, a prosztata műtéti eltávolítása ill sugárkezelés végrehajtható. Szükség esetén sugárterápia következhet. Hormonterápiát is alkalmaznak, ha a rák már áttétet adott nyirok csomópontok és csontok.

  • 50 év feletti életkor,
  • Betegségek a család férfi oldalán
  • És a magas zsírtartalmú táplálkozás.

Az összes mintegy 85% -a tüdő a nem kissejtes tüdőrákok, amelyeket szövettanilag három csoportra oszthatunk (adenokarcinóma, laphámsejtes karcinóma és nagysejtes karcinóma). Körülbelül 10-15% kissejtű tüdő carcinoma, amelyet gyors metasztázis jellemez. A genetikai tényezők mellett egy régóta fennálló dohányzás a kórelőzmény és a krónikus, dohányzással összefüggő panaszok, például a bronchitis, szerepet játszanak a kialakulásában.

Kapcsolatban tüdőrák, a figyelmeztető jelek közé tartozik a tartós köhögés, rekedtség, lélegző stressz alatti nehézségek, véres köpet, a meglévő állapotok súlyosbodása köhögés, fájdalom a mellkas nyeléskor pedig fogyás és fokozott kimerültség. Ha gyanúja merül fel a tüdőrák, Egy Röntgen, CT, vér teszt és video-segített bronchoszkópia biopszia (szöveteltávolítást) végeznek a diagnosztizáláshoz tüdőrák. Ha a gyanú beigazolódik, további vizsgálatok következnek a tüdőrák stádiumának meghatározására.

A tüdőrák terápiája nagymértékben függ a daganat mértékétől. Ha elegendő egészséges tüdőszövet marad, az érintett tüdőszekciókat műtéti úton eltávolítják. Kemoterápiás kezelés beadható a műtét előtt vagy után a daganat méretének csökkentése érdekében. A sugárkezelés kombinálható kemoterápiás kezelés, vagy a műtét után egyénileg is elvégezhető.

Míg a rák a vékonybél ritka, a vastagbél rosszindulatú daganatai sokkal gyakoribbak. A legtöbb esetben ezek elfajultak polipok, úgynevezett adenomák. A során kolonoszkópia (kolonoszkópia), az ilyen előzetes szakaszok időben felfedezhetők és eltávolíthatók.

A genetikai tényezők mellett az étkezési szennyező anyagok is szerepet játszanak a bél kialakulásában polipok. A degeneráció fokozott kockázatával járó egészségtelen diéta, dohányzás, genetikai összetevők, elhízottság és 50 év feletti életkor. A bélrák gyakran csak később jelentkezik.

Kitartó hasi fájdalom, változások a széklet szokásaiban és megjelenésében, valamint vérszegénység figyelmeztető jeleknek számítanak. A diagnosztika magában foglalja kolonoszkópia, laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó technikák. Terápiásán a cél a tumor minél teljesebb eltávolítása. A daganat mértékétől függően a sugárzás és / vagy kemoterápiás kezelés használt. Bizonyos esetekben mesterséges bélkivezetés létrehozása szükséges.