Rák: Karcinogenezis

A karcinogenezis (onkogenezis; tumorgenezis) az alábbiak szerint egyszerűsíthető:

  1. A DNS-mutációk előidézik a sejt előnyeit a szomszédos sejtekkel szemben, és kiszorítják a környező szöveteket.
  2. Ebben a folyamatban mutációk lépnek fel a sejtek replikációjában, és egyúttal kikapcsolják a DNS-javítást.
  3. Környezeti tényezők tud vezet megzavarására egyensúly a mutáció és a javulás között.

A karcinogenezis pontos okai intenzív alapkutatások tárgyát képezik. A pontos mechanizmusok jelenleg még nem tisztázottak. Végül azonban megszakad a genetikailag szabályozott egyensúly a sejtciklus (növekedés és osztódás) és az apoptózis (sejthalál) között. A szabályozási jeleket nem ismerik fel vagy nem hajtják végre, mert az esetekhez szükséges genetikai kód a legtöbb esetben hibás. Körülbelül minden ötödik gén, vagyis az emberekben levő, összesen kb. 5,000 25,000 gén közül XNUMX felelős a genetikai kód rendezett fenntartásáért egyik sejtgenerációról a másikra. Ezek az úgynevezett protoonkogének és a tumor szuppresszor gének minden reduplikáció után figyelik a bázispárok helyes szekvenciáját a DNS-ben. Döntenek a javítás szükségességéről, leállítják a sejtciklust a javításig, és ha szükséges, apoptózist váltanak ki, ha a javítás sikertelen. A tumorsejtek gyakran aneuploidok, ami azt jelenti, hogy megváltozott kromoszómaszámmal rendelkeznek. A karcinogenezis három fázisa:

  • Kezdeményezés - a DNS-t genotoxikus karcinogének módosítják, ezek kémiai jellegűek (pl. Nitrozaminok, dohány füst), fizikai vagy vírusos hatások, azaz mutáció következik be (a korrekció ebben a fázisban lehetséges DNS-javító mechanizmusokkal / apoptózissal). Itt az a fontos, hogy a mutációnak jelen kell lennie egy gén amely felelős a sejtciklus és a sejtosztódás, például a tumorszuppresszor gének irányításáért. A megváltozott, működésüket már nem képes ellátni képes tumorszuppresszor gének onkogének. Ezek elősegítik a sejtek növekedését és szaporodását.
  • Promóció - Promóterek (nem genotoxikus karcinogének vagy hormonok, például ösztrogének) képesek a megindított sejteket arra stimulálni és így daganatok kialakulása: Az állandó növekedési inger és a sejtproliferáció egy preneoplasztikus sejtet eredményez, amely a karcinóma előfutára. A promóció visszafordítható a korai szakaszban, és sikerült meghatározni azt a küszöböt, amely alatt a növekedés ingere nem gyakorolható a megindított sejtre.
  • Progresszió - ez a tumorgenezis felé vezető utolsó lépés; a preneoplasztikus sejt invazívan növekvő daganattá válik (a differenciálódás képességének elvesztése; minél jobban differenciálódik a tumorsejt, annál gyorsabban növekszik) a daganatelnyomó gének karcinogén hatású mutációi és a tumorszuppresszor gének onkogénekké történő átalakulása miatt.

Ebben az összefüggésben, epigenetika (epi = görögül a „túl” kifejezés) különös jelentőséggel bír a karcinogenezis szempontjából. Epigenetika évi örökletes változásokkal foglalkozik gén funkció, amely a DNS-szekvencia változása nélkül következik be (= nukleotid-szekvencia egy DNS-molekulában / a DNS / genetikai anyag építőkövei). Így a „hipermetilezés” (túlzott metiláció) a szuppresszor promoter régiójában (= „be / ki kapcsoló”) gén jelentősen hozzájárulhat a karcinogenezishez. Maga a gén nem változik. Funkcióját azonban már nem tudja megfelelően ellátni, mert a DNS (genetikai információ) már nem elérhető. Életmódbeli tényezők, például egészségtelen diéta, fogyasztása stimulánsok, elégtelen fizikai aktivitás és pszichomentális feszültség, valamint a környezetszennyezés stb. epigenetikai változásokat, azaz kromoszómamódosításokat (a kromoszómák, amelyek a sejtmag genetikai információinak hordozói), amelyek nem a DNS-szekvencia változásain alapulnak. A daganat molekuláris genetikai ujjlenyomata (DNS-ujjlenyomata) információt szolgáltat például arról is, hogy a gégekarcinóma kialakult-e a sok éves betegség következtében. dohány fogyasztás. A jövőben daganat terápia csak egy genomelemzés után kerül sor, amely aztán lehetővé teszi személyre szabott orvoslás, azaz betegspecifikus terápia.