A pszichológia az emberi tapasztalatok és viselkedés, valamint az emberi fejlődés tudománya. Az alkalmazott pszichológia egyik területe a klinikai pszichológia, amely a mentális rendellenességek tanulmányozásával és kezelésével foglalkozik.
Mi az a pszichológia?
Az alkalmazott pszichológia egyik alterülete a klinikai pszichológia, amely a tanulmány és terápia mentális rendellenességek. A pszichológia alapterületei közé tartozik az általános pszichológia, amely általánosan alkalmazható elméleteket nyújt olyan témákban, mint pl tanulás, érzelmek és megismerések; biológiai pszichológia, amely a agy és azok hatásai; személyiségpszichológia, amely a személyiségjegyeket vizsgálja; fejlődéslélektan, amely feltárja az ember fejlődését fogamzás halálig; és a szociálpszichológia, amely többek között a kommunikációt, az interperszonális vonzást és a csoportfolyamatokat célozza meg. Az alkalmazott pszichológia fontos területei a klinikai pszichológia, az ipari és szervezeti pszichológia és az oktatáspszichológia. Ezen felül létezik pszichológiai módszertan, amely az empirikus kutatás módszereivel, a pszichológiai rendellenességek diagnosztizálásával és a pszichológiai beavatkozások értékelésével foglalkozik.
Kezelések és terápiák
A klinikai pszichológia a kognitív, az érzelmi, a biológiai és a szociális kérdéssel foglalkozik bázisok a mentális rendellenességek kezelésére, valamint a betegség diagnosztizálására, kezelésére és rehabilitációjára mentális betegségek. A klinikai pszichológia egyre nagyobb jelentőségű részterülete a magatartási orvoslás, más néven pszichoszomatika. A viselkedésorvoslat azokat a pszichológiai tényezőket tanulmányozza, amelyek szerepet játszanak a fizikai betegségek kialakulásában, fenntartásában és kezelésében. Az alkalmazott pszichológiában a klinikai pszichológia mellett Egészség a pszichológia kialakult, és a mentális rendellenességek megelőzésével és az egészség előmozdításával foglalkozik. Fontos rendellenességek, amelyekkel a klinikai pszichológia foglalkozik depresszió, szorongási rendellenességek, rögeszmés-kényszeres rendellenességek, étkezési rendellenességek, poszttraumás feszültség rendellenesség és skizofrénia. A mentális rendellenességek a tartós munkaképtelenség egyik leggyakoribb oka Németországban, ezért egyre inkább fontos társadalmi problémának tekintik őket. A szenvedés kockázata a mentális betegségek életében körülbelül 50%. Úgy tűnik, hogy a mentális rendellenességek gyakorisága növekszik - ennek oka lehet az is, hogy a társadalom ma már jobban ismeri az ilyen típusú rendellenességeket, és a pszichoterápiák is egyre nagyobb társadalmi elfogadottságot élveznek. Fontos terápiás módszerek a klinikai pszichológiában viselkedésterápia, beszélgetős pszichoterápia és mélységi pszichológia alapú pszichoterápia. Kezelések ezzel a három formával terápia és - korlátozásokkal - a pszichoanalízisre terjed ki Egészség biztosítás. Ezenkívül számos más terápiás módszer létezik, mint pl szisztémás terápia, Gestalt-terápia, hipnoterápia, és a zene terápia, amelyet azonban a betegeknek maguknak kell finanszírozniuk - amennyiben azokat magánrendelőkben végzik, és nem fekvőbeteg klinikai körülmények között.
Diagnózis és vizsgálati módszerek
A klinikai pszichológia a Világot használja Egészség Szervezet (WHO) ICD-10 és a DSM a mentális rendellenességek diagnosztizálására és osztályozására. Az ICD-10 (a betegségek és a kapcsolódó egészségügyi problémák nemzetközi statisztikai osztályozása) az orvostudomány legfontosabb, világszerte elismert osztályozási rendszere. Az V. fejezet osztályozza mentális és viselkedési rendellenességek. A DSM (a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) osztályozási rendszere. A jelenlegi kiadás a DSM-V, amely 2013 májusában jelent meg - de Németországban jelenleg csak a 2000-től származó DSM-IV-TR érhető el. A DSM helyettesítője vagy a kiegészítés az ICD-10-hez. A klinikai pszichológiában a diagnózist általában a kezdeti terápiás interjú során állapítják meg. Az ICD-10 vagy a DSM segítségével a pszichoterapeuta ill pszichiáter a betegtől kapott információk alapján meghatározza, hogy melyik mentális rendellenesség van jelen a betegben. Például a súlyos diagnózis depresszió akkor készül, amikor a DSM-ben felsorolt kilenc tünet közül legalább öt jelen van és legalább két hétig tart. A major diagnózisához depresszió ezek a tünetek nem magyarázhatók más mentális vagy fizikai állapotokkal vagy betegségekkel. A DSM a klinikai pszichológia legfontosabb osztályozási és diagnosztikai kézikönyve, és bizonyos kritikák ellenére kiállta az idő próbáját a kutatásban és a pszichoterápiás gyakorlatban.
