A pszeudoparalízis a bénulást jellemzi, amely nem az idegvezetés zavara miatt következik be. A pszeudoparalízisnek több formája van. Kezelésük a konkrét októl függ.
Mi az a pszeudoparalízis?
A pszeudoparalízis a bénulás gyűjtőfogalma, amelyet nem az idegsejtek vezetőképességének változásai okoznak. Definíció szerint tehát nyilvánvaló bénulás. Az „ál” előtag görögből származik, és megtévesztést jelent. Így, noha az áloparalízis nem igazi bénulás, megtévesztésig hasonló tünetekkel jelentkezik. Definíció szerint a bénulás a motor teljes bénulását jelenti idegek az egyes testrészek. Mivel az idegi inger átadása a agy a megfelelő testrészek megszakadnak, az egyes izmokat vagy izomcsoportokat ott már nem lehet stimulálni. Ezzel szemben az izmok hiányos bénulását parézisnek nevezzük. A pszeudoparalízisek olyan állapotokat foglalnak magukban, amelyek hasonlítanak többek között a progresszív bénulás vagy az idegi inger transzmissziójának zavarain alapuló egyéb bénulások megjelenésére. Míg a progresszív bénulást az okozza idegkárosodás ebben az értelemben szifilisz, hasonló tünetek figyelhetők meg alkohol bántalmazás (alkoholista pseudoparalysis) vagy érelmeszesedés. Ezenkívül izombénulás is előfordulhat a megfelelő izmok hosszú ideig tartó immobilizálása után vagy az izomban hegek az idegvezetés károsodása nélkül. A pszeudoparalíziseket érrendszeri betegségek és agy daganatok. Ezenkívül létezik papagáj pseudoparalysis is.
Okok
A pszeudoparalízisnek számos oka van. Azonban, idegkárosodás mindegyikben kizárt. Ebben az esetben ez igazi bénulás lenne. Így izomszakadás, izomgyengeség, a megfelelő izmok hosszú immobilizációja, reumatikus betegségek, de a agy, alkohol visszaélés vagy érelmeszesedés lehetséges okok. Izombetegségek esetén az agyból érkező jelek a motoron keresztül érkeznek az izomba idegek. Azonban nem alakíthatók izommá összehúzódások izomkárosodás vagy gyengeség miatt. Ennek tipikus példája a rotátorköpeny könny. Ebben a sérülésben egy vagy több inak a négy vállizom elszakadt. A kar lóg, mert az oldalirányú emelés már nem lehetséges. Továbbá a váll inak meszesedhet. Az úgynevezett íngyulladás calcarea a váll inak a karok bénulását is okozza. Az úgynevezett papagáj pseudoparalysis miatt a kar is ernyedten lóg le. Itt az ok egy epifízis leválás, amely már egy szenvedő anya születendő gyermekében alakul ki szifilisz. Akut pseudoparalysis is előfordulhat íngyulladás calcarea a csípőizület. Tendinitis a csípő calcareaja, hasonlóan a váll inakéhoz, fertőző, traumatikus vagy neoplasztikus lehet. Ebben az esetben az izmok a rotátorköpeny érint. Az agy betegségeiben, in alkohol visszaélés vagy érelmeszesedés, gyakran elégtelen jeleket küldenek a motor idegvezetékein keresztül. Ez nyilvánvaló bénulást is okozhat más tünetekkel együtt. Néhány pszeudoparalízis pszichogén is lehet.
Tünetek, panaszok és jelek
A pszeudoparalízis tünetei hasonlóak az igazi bénulásokhoz és az adott októl függenek. Specifikus izmok vagy izomcsoportok bénulása következik be. Például a rotátor-bilincs könnyei, Parrot áloparalízise és a meszes váll bénulása mind a vállizmok bénulását vonják maguk után, ami a karok petyhüdt lelógását eredményezi. Mindhárom állapot okai különbözőek, de nem járnak velük idegkárosodás. Ugyanez vonatkozik a tendinitis calcarea-ra a csípőizület, amelyet a csípőizmok bénulása és fájdalom a csípőben. Mint korábban említettük, a progresszív bénulás párja a pseudoparalysis, amelynek szinte ugyanaz a tünete. A progresszív bénulást idegkárosodás okozza a szifilisz. Teljes fizikai és szellemi romláshoz vezet. Az uralkodó tünetek progresszívek demencia vagy fejlesztése pszichózis. Ezenkívül bénulás is előfordulhat.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A bénulás és a pszeudoparalízis különböző betegségek tünete, amelyek diagnosztikai tisztázást igényelnek. Az előfeltétel mindig átfogó kórtörténet. Ezt követően képalkotó technikákat és laboratóriumi vizsgálatokat alkalmaznak a betegség meghatározására.
Szövődmények
A pszeudoparalízis szövődményei és az azt követő lefolyása nagymértékben függ az alapbetegségtől. Emiatt a szövődmények általános előrejelzése általában nem lehetséges. Az érintettek azonban a betegség következtében a test különböző részein megbénulnak. Ez lehet vezet korlátozott mozgás és a beteg mindennapi életének egyéb korlátai. Az érintettek többsége ekkor más emberek segítségétől függ a mindennapi életben. Nem ritka fájdalom vagy feszültség jelentkezik a csípőben. Ez fájdalom gyakran átterjed a hátára, így az érintett személy fájdalmat is szenved ott. Ha az áloparalízist nem kezelik, a fizikai és a motoros funkciók lecsökkennek, így mentális is lesz retardáció. A legtöbb esetben a demencia or pszichózis megjelenik. Az áloparalízis nagyon negatívan hat az embertársakra is, így a társadalmi kényelmetlenség és depresszió előfordulhat. A pszeudoparalízist gyógyszeres kezelés és különféle terápiák segítségével kezelik. A szövődmények ritkán válnak nyilvánvalóvá. A pszeudoparalízis gyógyítása azonban nem garantálható.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Pszeudoparalízis esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni. Ebben a betegségben nincs öngyógyulás, és a legtöbb esetben a tünetek súlyosbodnak. Ezért az érintettnek mindig orvoshoz kell fordulnia, amikor a pseudoparalysis tünetei jelentkeznek. Az orvoshoz kell fordulni, ha a test különböző izmaiban bénulás lép fel. A bénulások szórványosan fordulhatnak elő, és nem kell, hogy állandóak legyenek. A konkrét ok nélkül bekövetkező sporadikus bénulás azonban mindig pszeudoparalízist jelez. Minél korábban fordulnak orvoshoz ebben az esetben, annál nagyobb a valószínűsége a betegség pozitív lefolyásának. Bizonyos esetekben a pszichológiai panaszok vagy a mentális állapot romlása is áloparalízist jelezhet, ezért orvosnak kell megvizsgálnia. A barátok vagy rokonok is felismerhetik a betegség tüneteit, és arra ösztönözhetik az érintettet, hogy látogasson el orvoshoz. A beteg várható élettartamát pszeudoparalízis is csökkentheti.
Kezelés és terápia
A pszeudoparalízis kezelése természetesen a konkrét októl függ. Például a forgó bilincs szakadását kezdetben konzervatív módon kezelik. Ha a fájdalom nagyon súlyos, műtétre van szükség, amelynek során a mellizom egyes részei átkerülnek a vállra. A konzervatív kezelés magában foglalja a igazgatás nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek valamint fájdalomcsillapítók. A glükokortikoidok alatt injekciózzák acromion. Továbbá, fizikoterápia izomépítéssel manuális terápiákat és különféle fizikai terápiákat végeznek. Tendinosis calcarea a váll or csípőizület kezdetben szintén konzervatív módon kezelik, amíg a meszesedések fel nem oldódnak. Ha ez nem jár sikerrel, különféle sebészeti terápiák, mint pl sokk hullám terápia, kalcium törekvés vagy arthroscopy elérhetőek. Minden más pszeudoparalízis esetén az alapbetegséget kezelni kell. Előrejelzésük az alapbetegség kezelésének sikerességétől függ.
Megelőzés
A pszeudoparalízis megelőzésére vonatkozóan általános ajánlás nem adható, mivel a bénulás okai nagyon eltérőek. Ez gyakran csak az alapbetegség tünete. A pszeudoparalysis kockázata természetesen jelentősen csökkenthető az olyan betegségek megelőzésével, mint pl cukorbetegség vagy arterioszklerózis. Ezért az egészséges életmód kiegyensúlyozott diéta, rengeteg testmozgás, valamint az alkohol és az alkohol kerülése dohányzás általában ajánlott.
Követés
Utókezelésre van szükség, ha az áloparalízist a rotátorköpeny vállszakadás és mûtétet végeznek miatta. Ezután a nyomon követés rendkívül fontos. A nyomonkövetési kezelést már a műtét utáni első napon megkezdik. Ebben a folyamatban a beteg hatékony fájdalomterápia amely egyedileg hozzá van szabva. Az elsődleges cél a fájdalmas tünetek megelőzése. Ezenkívül speciális fizioterápiás gyakorlatokat hajtanak végre, amelyek szintén egyénileg alkalmazkodnak a beteghez. Erre a célra az orvos először összeállítja a terápia terv. A fizioterápiás utókezelés során fontos egyrészt a varrat helyének nagymértékben immobilizálása, másrészt az izomsorvadás elkerülése. A műtétet követő első tíz nap során a betegnek nyugodtan kell tennie a karját. Ő is kap egy emberrablás párna 45 fokos szögben négy-hat hétig. Ugyanakkor a mozgósítási gyakorlatokat gyógytornász irányításával kezdik meg. Ezekkel a gyakorlatokkal javítható az ínsiklás és nagyobb ellenállás érhető el a szakadással szemben. A további tanfolyamon aktív gyakorlatok, például siklási gyakorlatok vagy inga gyakorlatok következnek. Körülbelül hat hét elteltével eszközzel támogatott fizikoterápia elkezdődik. Összességében a rehabilitációs szakasz körülbelül három-hat hónapot vesz igénybe. Az összes pozitív kezelési siker körülbelül 50 százaléka következetes utókezelésnek tudható be.
Mit tehetsz te magad
Miután az orvos felállította az áloparalízis diagnózisát, mindent megtesz annak érdekében, hogy kiderítse ennek a bénulásnak az okát. Végül is, ha a feltétel a mögöttes pszeudoparalízis meggyógyul, az érintett testrész utána általában újra mozgékony lesz, feltéve, hogy a beteg betartja az orvos kezelési utasításait. Ez a ragaszkodás terápia - más néven „megfelelés” - rendkívül fontos, különben nem garantálható a pszeudoparalízis gyógyulása. Az alapbetegségtől függően szükség lehet több éves kezelésre különböző terápiás megközelítésekkel, valamint gyógyszerekkel és / vagy műtéttel. Sok beteg számára az áloparalízis nagyon aggasztó. Ez az életminőség csökkenéséhez vezet, és gyakran azt is jelenti, hogy a beteg másoktól függ, mert például már nem képesek önmagukat öltöztetni vagy a mindennapi életüket egyedül kezelni. Ez megterheli a beteg hozzátartozóit is, és szociális problémákat okozhat. Ez viszont a páciens ideges, sőt depressziós állapotát okozza. Ebben az esetben kísérő pszichoterápia tanácsos. Ezenkívül a pszeudoparalízisben szenvedő betegek számára előnyös az egészséges életmód az alapbetegség jobb gyógyítása és egy új betegség megelőzése érdekében. Az elegendő alvás és a friss levegőn végzett testmozgás ugyanúgy része ennek, mint a kiegyensúlyozott diéta friss, egészséges ételekkel, rengeteg gyümölccsel és zöldséggel.
