megelőzés
Fontos megelőző intézkedés a halláskárosodás alapvető betegségek kezelésének kezeléséből áll. Az orvosi kiigazítás magas vérnyomás és ennek megfelelő orvosi kiigazítása cukorbetegség mellitus, a gátlás véralvadás véralvadási rendellenességekben szenvedő betegeknél, valamint az emelkedett szint beállításához koleszterin és a rendszeres stressz csökkentésére mindenképpen itt kell törekedni.
Prognózis
A prognózis hirtelen halláskárosodás viszonylag kedvező. Az érintettek 80% -ában a hirtelen jelei mutatkoznak halláskárosodás maradandó károsodás nélkül teljesen eltűnnek. Minél fiatalabbak a betegek és annál kevésbé súlyosak a tünetek, annál nagyobb a teljes gyógyulás valószínűsége.
Sok esetben a tünetek a halláskárosodás kezelése nélkül is visszaszorulnak, de enyhe formában is megmaradhatnak. Bár tudományos bizonyítékok még mindig hiányoznak, továbbra is úgy gondolják, hogy egy prognosztikai kritérium egyben a terápia kezdetének időzítése is, és minél korábban kezdik el a terápiát, annál jobb. Körülbelül 15,000-20,000 XNUMX ember szenved hirtelen süketségtől évente Németországban.
Legtöbbjük mindkét nemből 40 éves kortól. Jellemző, hogy a betegek hirtelen süketség esetén az egyik fül hirtelen halláskárosodására panaszkodnak. Néha szédülést és a fülre gyakorolt nyomást jelentenek.
Fájdalom gyakorlatilag soha nem létezik. Ezenkívül néha a fül bőrén vattás érzés, valamint hirtelen szédülés jelentkezik. A hirtelen halláskárosodás néhány nappal azelőtt észrevehetővé válhat fülzúgás (fülcsengés).
A hirtelen süketség okait feltételezzük a vér áramlás, megnövekedett véralvadás, a vér megvastagodása trombózis kialakulásával és embólia in a belső fül, valamint fertőző, daganatos, autoimmunológiai és traumatikus okok. Az áramlási sebesség változása vér csökkenéshez vezet haj sejtek be a belső fül egyidejű hallásvesztéssel. A fül-orr-gégész orvos a Rinne- és Weber-tesztek mellett számos elektronikus hallásvizsgálathoz fér hozzá diagnosztikai kritériumként, amelyek információkat nyújtanak a hallászavar típusáról.
A hirtelen hallásvesztés számos, ritkább oka közül az egyik kizárása érdekében az orvosnak a vér teszt és szükség esetén a mágneses rezonancia tomográfia (MRI) fej a hallásvesztés előrehaladtával. A hirtelen süketség diagnózisa akkor tekinthető megerősítettnek, ha a tünetek 24 órán belül jelentkeznek, ha nincs fájdalom, ha a hallási rendellenességek egyéb okai nem találhatók, és ha az egyik fülben 30 dB hallásveszteség bizonyítható 8 oktáv felett. A hirtelen süketség kezelése ellentmondásos, mivel nincs pontos tudományos bizonyíték, és a megfelelő terápia nélküli betegek viszonylag gyakran gyógyulnak meg.
A terápia vérhígító gyógyszerekkel végzett infúziós terápiából áll, amelynek vissza kell állítania az áramlási sebességet, valamint a vérnyomás-terápia szabályozása. Szükség esetén gyulladáscsökkentő és inotrop terápia helyi érzéstelenítők is elvégezhető. Megelőző intézkedésként a kísérő és okozó fő betegségeket orvosilag ki kell igazítani és kezelni kell (pl magas vérnyomás, koleszterin kiigazítás, vérhígítás, cukorbetegség mellitus kiigazítás, stressz csökkentés, testmozgás).
A legtöbb esetben a hirtelen halláskárosodás maradványtünetek nélkül gyógyul. Vitatott, hogy ez gyógyszeres kezelés nélkül is így van-e. Az előrejelzés annál kedvezőbb, minél fiatalabbak a betegek, és annál könnyebb a hirtelen halláskárosodás jelei.
A betegek 80% -ának nincsenek panaszai a kezelés után. Ha a halláskárosodást a múltban abszolút sürgősségnek tekintették, tanulmányok kimutatták, hogy a terápia visszafogottabb megközelítése tűnik megfelelőbbnek. Az irányelvek szerint a hirtelen süketséget továbbra is azonnal kezelni kell, de a jó prognosztikai kilátások, még kezeletlenül is, a megfelelő terápiát kritikussá teszik.
