Pozitronemissziós tomográfia, számítógépes tomográfia (PET-CT)

Pozitron emissziós tomográfia/számítógépes tomográfia (PET-CT) kombinált nukleáris gyógyszer (PET) és radiológia (CT) képalkotó technika, amely keresztmetszeti képalkotást alkalmaz a nagyon pontos lokalizációhoz terjesztés a radioaktív anyagok (nyomjelzők) mintázata. A PET és a CT egyetlen műtéthez történő integrálása jelentős technikai előrelépés, amely először a mindennapi klinikai felhasználásra 2001-ben vált elérhetővé PET-CT szkennerrel. A PET egy funkcióorientált vizsgálat, amelynek során radioaktívan jelölt nyomjelzőket vezetnek be a specifikus sejtek (pl. Tumorsejtek) metabolizmusába, majd ezt követően detektálják (detektorok segítségével határozzák meg). Az egyidejűleg végzett CT-vizsgálat lehetővé teszi a PET funkcionálisan feltűnő megállapításainak anatómiai pontos hozzárendelését. Erre a célra a molekuláris és morfológiai képadatok a vizsgálat után digitálisan összeolvadnak, így jobb diagnosztikai következtetést lehet elérni. Az értékelést általában interdiszciplinárisan végzi nukleáris orvos orvos, valamint radiológusok.

Jelzések (alkalmazási területek)

A PET-CT elvégzésének legfontosabb indikációja a daganatok. A daganat eredetétől függően különböző radiofarmakonokat alkalmaznak, így manapság szinte az összes daganattípus leképezhető a PET segítségével. A PET-CT nem alkalmas szűrővizsgálati módszerként a tumor kimutatására. A klinikán a következő helyzetekben releváns:

  • A daganatok stádiumozása: a nyomjelző felhalmozódása a daganatokban a normál szövethez képest és a nagy térbeli felbontás lehetővé teszi nagyon kicsi rosszindulatú folyamatok képalkotását (pl. nyirok csomópont metasztázisok). Ezen túlmenően lehetőség van egy teljes test vizsgálatára is, így teljesülnek a tumor stádiumozására (a daganat kiterjedésének kimutatására) alkalmas módszer követelményei.
  • KUPA ("rák ismeretlen primer ”): a CUP szindrómában áttétet fedeznek fel anélkül, hogy az eredeti daganatot ismernék. A PET-CT ebben az esetben is lehetséges módszer az elsődleges daganat keresésére.
  • Terápia alatti rétegződés kemoterápiás kezelés/ a terápia sikerének meghatározása: kemoterápia után ill sugárkezelés elvégezték, a PET-CT alkalmazható a tumor terápiára adott válaszának felmérésére csökkent (terápiás sikeresség) vagy állandó / fokozott (terápiás sikertelen) metabolikus aktivitása alapján.

Különböző daganatok alkalmasak a PET-CT diagnosztikára:

  • Bronchialis carcinoma (tüdő rák; elsődleges nem kissejtes és kissejtes esetén tüdő carcinoma) és a magányos tüdőcsomókra.
  • Hodgkin-limfóma - a nyirokrendszer rosszindulatú daganata (rosszindulatú daganata) más szervek lehetséges érintettségével.
  • Vastagbélrák (vastagbélrák)
  • Fej- és nyaki daganatok [PET-MRI ugyanolyan pontos]
  • Csont- és lágyrészdaganatok
  • - limfómák (beleértve a kezdeti stádiumba vételt is, csontvelő az érintettség jelen van).
  • Emlődaganat (emlőrák).
  • Malignus melanoma (fekete bőrrák)
  • Neuroendokrin daganatok (NET) - lokalizáció: a lokalizációtól függően megkülönböztethetők: a bronchus carcinoid, csecsemőmirigy karcinoid, vakbél karcinoid, ileum karcinoid, végbél karcinoid, nyombél karcinoid, valamint a gyomor karcinoid; a daganatok körülbelül 80 százaléka a terminális ileumban vagy a függelékben található.
  • Nyelőcső carcinoma (nyelőcső rák).
  • Petefészekrák (petefészekrák)
  • Hasnyálmirigyrák (hasnyálmirigyrák)
  • Prosztata carcinoma (prosztatarák)
  • Sarcoma
  • Pajzsmirigyrák (pajzsmirigyrák)
  • A csontrendszer daganatai

A PET-CT másik indikációs területe a neuromedicina. Az agyreceptorok funkcionális vizsgálatának lehetősége miatt a degeneratív agybetegségek korai stádiumban differenciáltan diagnosztizálhatók:

  • Korai megkülönböztető diagnózis of Parkinson kór.
  • A multisystem degenerációk korai diagnózisa (szinonima: multisystem atrophies, MSA); ezeket multisystem degenerációknak is nevezik. Ezek olyan klinikai képek, amelyeken a centrum különféle struktúrái és rendszerei vannak idegrendszer (CNS) egyszerre regresszálódik. Ennek eredményeként a Parkinson kór (másodlagos Parkinson-szindrómák). Ezek a rendellenességek a következők: Shy-Drager szindróma; striatonigral degeneráció; Steele-Richardson-Olszewski-szindróma; kombinációja izomsorvadásos laterális szklerózis (ALS) demencia és a Parkinson kór; olivopontocerebellaris atrophia.
  • A korai észlelés Huntington-kór (szinonimák: Huntington-kór fő (Huntington-kór); Huntington-kór; Huntington-kór; régebbi név: Szent Vitus-tánc) - a gyógyíthatatlan örökletes betegség agy.

Ezenkívül a PET-CT-t olyan dinamikus vizsgálatokhoz is használják, mint például a szívizom perfúziójának (a szívizomba történő véráramlás) vagy az agyi perfúzió leképezése:

  • Haladás ellenőrzés a lízisben terápia (gyógyszeres terápia a vér vérrög) a feltétel apoplexia után (ütés).
  • Agyi keringési rendellenességek - a penumbra méretezéséhez (ahogy a penumbra (lat. Penumbra) nevezik agyi infarktusban a centrummal közvetlenül szomszédos területet) elhalás életképes sejteket tartalmaz) és a szívizom életképességének meghatározására, például miokardiális infarktus után (szív támadás).

PSMA (prosztata specifikus membránantigén) PET / CT használható a recidíva diagnosztizálására prosztatarák az új S3 irányelv 2017-től kezdődően. Az eljárást már alkalmazzák az elsődleges stádiumban is (valószínűleg kevésbé megfelelő), valamint a csont pótlásaként vagy kiegészítéseként szcintigráfia magas kockázatú betegeknél szükséges - műtét és sugárzás előtt vagy közben terápia. Úgy gondolják, hogy a PSMA-PET-CT érzékenyebb, mint a csontváz szcintigráfia (csont szcintigráfia) prosztata rák. A legújabb tanulmányok szerint a PSMA-PET-aktív elváltozás csak 67% -ban detektálja helyesen a daganatot hely és szám szerint; csont metasztázisok (rák daganatos daganatai) az eljárással 68.7–100% (szemben a 60.8–96.1%) specifitással (annak valószínűségével, hogy a vizsgálat során valóban egészséges egyéneket is egészségesnek észlelnek a teszt által). csont szcintigrammával). Megjegyzés: megkülönböztető diagnózis: A PSMA PET-CT a következő betegségeket is kimutatja; granulomatózus betegségek, például Wegener-kór, aktív tuberkulózis, hemangioma, Paget-kór, perifériás ideghüvely daganatok, schwannomák, ganglionok és rostos dysplasia.

A vizsgálat előtt

  • -Hez kapcsolt nyomjelző használata esetén szőlőcukor (pl. 18F-FDG), a betegeknek igen böjtölés legalább 4-6 órán át a vizsgálat előtt. Szérum szőlőcukor a szinteket figyelemmel kísérik, és nem haladhatják meg a 6.6 mmol / l (120 mg / dl) értéket.
  • A has vagy a test törzsének megjelenítéséhez a CT vizsgálat részeként a bélkontraszt szükséges. Erre a célra a betegek ivóoldatot kapnak víz-oldódó, jód- kontrasztanyagot tartalmaz (pl. 20 ml Gastrografin 750 ml ásványi anyagban) víz) 60 perccel a vizsga megkezdése előtt.
  • A vizsgálat előtt a vizelet hólyag ki kellett volna üríteni.
  • Az optimális képminőség és a műtárgyak elkerülése érdekében a betegeknek nyugodtan kell feküdniük, és nem kell megfagyniuk az előkészítési szakaszban és a nyomjelző felvitele során.
  • A PET és a CT egyetlen eljárásban történő kombinálásához a vizsgálat anatómiai hatókörének, a beteg pozicionálásának és a CT kívánt szeletvastagságának pontos meghatározása is szükséges.

Az eljárás

A PET alapja a molekulák a páciens testében pozitron-emisszióval, pozitron-emitterrel. A pozitronok detektálása (felfedezése) ezután a pozitron és egy elektron ütközésén alapul, mivel a töltött részecskék ütközése megsemmisülést (gamma kvantumok keletkezését) eredményez, ami elegendő a detektáláshoz. Alkalmazásra alkalmas radionuklidok azok, amelyek bomlási állapotban positronokat képesek kibocsátani. Amint azt korábban leírtuk, a pozitronok ütköznek egy közeli elektronnal. A megsemmisülés távolsága átlagosan 2 mm. A megsemmisítés olyan folyamat, amelyben a pozitronok és az elektronok egyaránt megsemmisülnek, és két fotont hoznak létre. Ezek a fotonok a elektromágneses sugárzás és alkotják az úgynevezett megsemmisítő sugárzást. Ez a sugárzás egy detektor több pontjára ütközik, így a kibocsátás forrása lokalizálható. Mivel két érzékelő egymással szemben helyezkedik el, a helyzetet így lehet meghatározni. A PET szekvenciája és keresztmetszeti képek előállítása (CT):

  • Először radiofarmakonot alkalmaznak a betegre. Ezeket az úgynevezett nyomjelzőket különböző radioaktív anyagokkal lehet jelölni. Leggyakrabban a fluor radioaktív izotópjait és szén. Az alapmolekulához való hasonlóság miatt a test nem képes megkülönböztetni a radioaktív izotópokat az alapelemtől, ami azt eredményezi, hogy az izotópok mind az anabolikus, mind a katabolikus anyagcsere folyamatokba integrálódnak. A rövid felezési idő miatt azonban szükséges, hogy az izotópok előállítása a PET szkenner közvetlen közelében történjen.
  • Intravénás vagy belélegzés a radiofarmakon bevitele, a terjesztés radioaktív izotópok mennyisége böjtölés várják a beteget, és körülbelül egy óra múlva megkezdik a tényleges PET-eljárást. A test helyzetét úgy kell megválasztani, hogy az érzékelők gyűrűje a test megvizsgálandó részének közvetlen közelében legyen. Emiatt az egész testen történő képalkotáshoz több testhelyzetet kell elfoglalni.
  • A már leírt detektoroknak nagy számban kell lenniük a fotonok detektálásának biztosítása érdekében. Az elektron és a pozitron ütközési pontjának kiszámítási módszerét egybeesési módszernek nevezzük. Mindegyik detektor szcintillációs kristály és fotorszorzó (speciális elektroncső) kombinációját képviseli.
  • A vizsgálat során a felvétel ideje mind az eszköz típusától, mind az alkalmazott radiofarmakontól függ.
  • A PET mellett a számítógépes tomográfia (CT) vizsgálatot végeznek. Kritikus, hogy a kombinált vizsgálat (PET és CT) során ne változtassuk meg a páciens helyzetét, hogy későbbi anatómiai feltérképezés lehetséges legyen.