A pozícióérzék vagy a helyzetérzék az interoceptív mélységérzékenység három percepciós minőségének egyike. Ez az értelem állandó információt nyújt az ízületek helyzetéről és az aktuális testhelyzetről az űrben. Kisagyi elváltozásokban és gerincvelő elváltozások, a helyzetérzék károsodhat, ami ataxiát okozhat.
Mi a helyzetérzet?
A helyzetérzéket nevezzük helyzetérzéknek vagy helyzetérzéknek is, és ezáltal az emberek megérzik saját testhelyzetüket. Az érzék átfogó információt nyújt a test aktuális térbeli helyzetéről. Az emberek a környezetükből, valamint a saját testükből származó ingereket érzékelik. A környezetből származó ingerek észlelését exterocepcióként foglalják össze. A saját testéből származó ingerek észlelését interocepciónak nevezzük, és az önészlelésnek felel meg. A mélységérzékenység az önfelfogás egyik legfontosabb érzékelési típusa. A proprioreceptorok ingereket kapnak a saját mozgásukból és tartóeszközeikből, és továbbítják azokat a központba idegrendszer. A mélységérzékenység három különböző észlelési minőségre osztható. Az erő és az ellenállás, valamint a mozgás és a helyzet érzéke alkotják az úgynevezett kinesztetikai rendszert. A helyzetérzéket helyzetérzékként is ismerik, és az emberek megérzik a saját testhelyzetüket. Az érzék átfogó információt nyújt a test aktuális helyzetéről a térben. E helyzetinformációk tartalmazzák az egyén helyzetét ízületek és a fej. A mélységérzékenység interoceptorai az izomorsók, az ínorsók és az ízület érzékeny receptorai kapszula, szalagok és periosteum. Ezen receptorok révén a helyzetérzék átfogó képet készít a test helyzetéről, és véglegesen tovább vetíti a tudat felé.
Funkció és feladat
A kinesztetikus rendszer érzékei szorosan együtt játszanak, és pótolhatatlanok az emberi lény egyéb érzékei számára. Például a belső fül gravitációs érzékével együtt fontos alapot képeznek az érzéshez egyensúly. Csak a helyzetérzet lehetővé teszi az emberek számára, hogy tudatosítsák az aktuális hajlamot, amikor a fej megdől. A helyzetérzet ezért elengedhetetlen a stabil testtartáshoz vagy a test helyzetének a változó környezeti feltételekhez való igazításához. A legtöbb proprioceptív afferens nem lép be a tudatba. Például a testtartás apró kiigazításai általában öntudatlanul fordulnak elő. Az összes proprioceptív afferens közül a idegrendszer kifejleszt egy összeget, és ilyen módon információt szolgáltat a térbeli test kapcsolatából, az egyes végtagok egymás helyzetéből és a helyzet változásából a központi idegrendszer felé irányuló mozgásokkal. Ehhez állandóan fel kell ismerni a szervezetre gyakorolt hatásokat. Az érzékszervi információkat a relevancia szerint választják ki, és integrálják a vestibularis és optikai információkkal. Az ingerek szenzoros-motoros integrációja során a céltudatos motoros és kognitív funkciók kidolgozása zajlik. A helyzetérzékelés receptorai a mechanoreceptorok ízületek, izmok és inak. Ezek az érzékszervi sejtek érzékelik a nyomást, és ezekből a hatásokból kiszámítják az ízület helyzetét és a test helyzetét, amely továbbadódik a gerincvelő mint bioelektromos impulzus. A statikus helyzet érzékeli az ízület helyzetét a testtartásban. A helyzetérzék dinamikus része viszont érzékeli a testtartás változását mozgás közben. A helyzetérzék nélkül a szenzoros és motoros inger feldolgozásának megfelelő interakciója nem lehetséges. A céltudatos és pontos mozgásokat tehát zavarok érhetik. Az exterocepció és az interocepció tehát együtt játszik a kinesztetikában. A agy képes kinesztetikára tanulás és így tárolja például a megcélzott testhelyzeteket, a környezeti információkat és a motoros válaszokat a testhelyzetek egymáshoz történő igazításához annak érdekében, hogy a következő alkalommal azonnal képesek legyenek elindítani a megfelelő testtartási korrekciót az adott környezeti körülmények között.
Betegségek és betegségek
A testtartás érzékével kapcsolatos egyik legismertebb panasz az örökletes motoros-szenzoros neuropathia. Ez egy klasszikus primer axonális HMSN-rendellenesség. Distalisan a betegek szimmetrikus izomsorvadást és üreges lábat mutatnak. Csökken a rezgésérzet és a helyzetérzet. A betegséget a MED25 mutációi okozzák gén és autoszomális recesszív módon öröklődik.Az gén A MED25 az ARC alegységének felel meg, amely a transzkripció koaktivátorainak családjaként ismert. A mutáció mára lokalizálódott a 19q13.3 kromoszómára. Minden helyzetérzetet befolyásoló rendellenesség a mélységi érzékenységi rendellenességek csoportjába tartozik. A helyzetérzékelési rendellenességek mellett ezek magukban foglalják a rezgésérzet és a sztereognosia rendellenességeit is. Az ilyen jelenségek, az örökletes és genetikai rendellenességeken kívül, főleg a hátsó szarv vagy a fehér anyag károsodása után jelentkeznek. Ilyen károsodás fordul elő például a gerincoszlop traumás sérülései során. Daganatok a gerincvelő szintén okozhatja az elváltozásokat. Ugyanez vonatkozik a funikuláris gerinc rendellenességeire. Ugyanolyan gyakran a leírt rendellenességeket megelőzi egy neurológiai betegség, mint pl sclerosis multiplex. Ebben az autoimmun betegségben a immunrendszer rombolót okoz gyulladás a központi idegszövetben. A gerincvelőben fellépő mélységi érzékenységi rendellenesség következménye a gerinc ataxia, amely különösen sötétben súlyosbodik. A gerinc ataxiáit szintén kiválthatja vitamin B hiány vagy mérgezés és fertőző betegségek mint például szifilisz. Alkohol a mérgezés olyan ataxiát is kivált, amely a mozgások összehangolásának és a testtartás kontrolljának képtelenségével jár. A mélység érzékenységi rendellenességeit ugyanolyan jól okozhatják a kisagy vagy a Golgi-ínszervek, izomorsók és ízületi receptorok specifikus receptorainak zavarai. Minden esetben a betegek már nem becsülik meg helyesen saját helyüket az űrben. Ennek eredménye egy sajátos testtartás, zavart járásminta és gyakran képtelenség gyors agonista-antagonista mozdulatokat végrehajtani. Az ilyen ataxiák kezelése támaszkodik foglalkozásterápia és a fizikoterápia és elsősorban a betegek testtudatának javítására szolgál.
