Poliovírus: fertőzés, átvitel és betegségek

A poliovírus egy olyan RNS vírus, amely a Picornaviridae családba és az enterovírus csoportba tartozik. A vírus a kórokozója gyermekbénulás (gyermekbénulás).

Mi a poliovírus

A betegség gyermekbénulás polio vagy poliomyelitis néven is ismert. A betegség kórokozója a poliovírus. A poliovírusok a Piconavirales rendbe tartoznak. A poliovírusfajoknak három különböző szerotípusa van. Az 1. szerotípus a leggyakoribb, és gyakran súlyos betegségeket okoz. A 2. szerotípus enyhe lefolyásokat okoz. A 3. típus meglehetősen ritka, de rendkívül súlyos betegség lefolyását idézi elő. A gyermekbénulás már régóta ismert, de csak a 20. század elején ismerték el, hogy a gyermekbénulás a fertőző betegség érintkezés útján terjed. 1908-ban Karl Landsteiner és Erwin Popper bizonyítani tudták, hogy a poliovírus váltotta ki a rettegett gyermekbénulást. A poliovírus szerkezete nagyon egyszerű. Átmérője 28-30 nanométer, bevonat nélküli. A kerek vírusrészecskék mindegyike egyszálú RNS másolatát tartalmazza. Ez egy ikozaéderes kapszidba van foglalva, amely a négy kapszid másolatából áll fehérjék. Az egyik régióban a vírusos RNS tartalmaz egy úgynevezett belső riboszomális belépési helyet (IRES). A vírusos RNS transzlációja a gazdasejtbe ezen a belépési helyen keresztül történik. A gazdasejtbe való bejutáshoz a vírushoz a CD155 fehérjére van szükség. Ezután a polivírus szaporodhat a gazdasejt folyadékban.

Előfordulás, eloszlás és jellemzők

A gyermekbénulás elleni oltás bevezetése előtt az vírusok világszerte terjesztették. Mivel a vírus ezt megelőzően Európában is mindenütt jelen volt, a vírussal való kezdeti kapcsolat általában gyermekkor. Ezért gyermekbénulás ma is gyermekbénulásnak hívják. Ma világszerte az emberek több mint 80% -a gyermekbénulás mentes területen él. A Világ szerint Amerika, a Csendes-óceán nyugati régiója, Európa és Délkelet-Ázsia gyermekbénulás-mentes Egészség Szervezet (WHO). A betegség legutóbbi esetét Németországban 1990-ben regisztrálták. Endémiás gyermekbénulás esetek csak Pakisztánban és Afganisztánban találhatók. Az egyedi esetek Oroszországban, Türkmenisztánban és Kazahsztánban is ismertek. A poliovírusok egyetlen ismert kórokozótartálya az ember. A vírus kizárólag az emberi sejtekben és más főemlősök sejtjeiben is képes szaporodni. Az átvitel főleg széklet-orális úton történik kenetfertőzések útján. A poliovírusok elsősorban a bélsejteket fertőzik meg. Nem sokkal a fertőzés után a beteg bélhámja sok vírussejtet termel. Rövid időn belül a betegek 10–10⁹ fertőző anyagot választanak ki vírusok gramm székletre. A vírus a garat hámsejtjeiben is szaporodik bőr. Ennek eredményeként a vírus aerogén úton is átvihető cseppfertőzés közvetlenül a fertőzés után. Minél rosszabbak a higiénés körülmények, annál jobban terjedhetnek a gyermekbénulás fertőzései. A szervezetben a vírus megfertőzi a nyirok csomópontok, majd a vér és nyirokutak az elülső szarv idegsejtjeihez a gerincvelő. Ezek a ß-motoneuronok irányítják a harántcsíkolt izmokat. Az idegsejtek fertőzésére reagálva a védekező sejtek ún leukociták vándorolnak a gerincvelő. Ez okoz gyulladás, amelyben az idegsejtek a gerincvelő súlyosan károsodnak vagy akár megsemmisülnek. A gerincvelőn kívül a gyulladás gyakran érinti a agy. Különösen a medulla oblongata, híd és kisagy, gyulladásos beszivárgások és idegsejtek pusztulása található.

Betegségek és tünetek

Az inkubációs periódus 3 és 35 nap között mozog. A fertőzöttek több mint 90 százalékánál nincsenek tünetek. A betegség tünetmentes, de semlegesítő antitestek képződnek. Ezt a folyamatot néma feiikációnak nevezzük. Abortív poliomyelitis esetén három napos fertőzés alakul ki egy-két hét múlva, és kíséri láz, lazaság, hányás és a hasmenés. A poliomyelitis ezen legyengített formája a legtöbb esetben következmények és szövődmények nélkül gyógyul. A központi idegsejtjei idegrendszer nem érinti. A központi idegrendszer az összes tüneti beteg 5-10 százalékában vesz részt. A prodromális stádium abortív poliomyelitisre hasonlít. Az érintett egyének láz, fáradtnak érzi magát és szenved hasmenés or hányás.Ezt egy hét követi láz- tünetek nélküli időszak. Ezután a betegeknél általában nem gennyes betegség alakul ki gyulladás az agyhártya (steril agyhártyagyulladás). A poliomyelitis jellegzetes bénulása azonban hiányzik. Ez egy nem paralitikus poliomyelitis. Agyhártyagyulladás láz kíséri, fejfájásés nyak merevség. Megnövekedett sejtszám és fehérje koncentráció az érintett egyének cerebrospinális folyadékában találhatók meg. A fertőzöttek csak egy százalékánál alakul ki paralitikus poliomyelitis. A paralitikus poliomyelitis a betegség legsúlyosabb formája és a szó valódi értelmében vett „klasszikus gyermekbénulás”. A láz- és tünetmentes szakasz után két-tíz nappal a agyhártyagyulladás, a jellegzetes reggeli bénulás következik be. A gyermek előző este még egészséges volt, de másnap reggel petyhüdt bénulások jelennek meg. A bénulások szimmetrikusan oszlanak meg, és elsősorban a comb izmok. Az érintett régiók gyakran nagyon fájdalmasak. A paralytikus poliomyelitis bulbar formájában a koponya származási területei idegek érinti a vírus. A betegek magas lázban szenvednek és lélegző nehézségek. A keringés szabályozása szintén zavart. Normális esetben a poliomyelitis tünetei egy év alatt teljesen megszűnnek. Bizonyos esetekben bénulás, keringési rendellenességek vagy ízületi károsodások maradnak. Évek vagy évtizedek után késői következményként jelentkezhet a polio-szindróma. Extrémként nyilvánul meg fáradtság, izomvesztés és izom fájdalom.