A polimerizációs lámpa olyan lámpa, amely a fogorvosi rendelő alapfelszerelésének része. A töltelék megkötéséhez szükséges.
Mi az a polimerizációs lámpa?
A polimerizációs lámpák speciális lámpák, amelyek kék színnel világítanak. Az összetett tömések, más néven köznyelvben műanyag töltések, ebben a fényben gyógyíthatók. A polimerizációs lámpák speciális lámpák, amelyek kék fényt bocsátanak ki. Az összetett tömések, amelyeket általában műanyag tölteteknek neveznek, ebben a fényben gyógyíthatók. A polimerizációs lámpák által előállított fény a hideg fény. Hideg A fény a kifejezetten csökkentett infravörös komponensű fény leírására szolgál.
Alakzatok, típusok és fajták
A polimerizációs lámpák esetében különbséget tesznek a halogén és a LED lámpák között. A beépített halogén lámpákkal rendelkező egységek sok hőt termelnek. Mivel azonban hideg fény szükséges a polimerizációhoz, különben a cellulóz károsodhat, ezeket az egységeket beépített fúvóval kell hűteni. A halogénlámpák egyik hátránya csökkenő erejük. Normál használat esetén a fényesség már két-hat éven belül jelentősen csökken. Ezen hátrányok miatt a LED-lámpákat egyre inkább használják a fogorvosi praxisokban. A LED-eket először 1995-ben használták fényforrásként a polimerizációs lámpákban. A LED-es lámpák előnye az alacsony hőtermelés. A lámpák lényegesen kevesebb hőt termelnek, ezért kevesebb áramot fogyasztanak. Ezért akár akkumulátorral működő eszközökben is használható. A halogén lámpákat mindig a hálózatra kell csatlakoztatni. Fontos, hogy a fénykibocsátás egyenletesen és hatékonyan oszlik el a teljes fénysugár felett. Ezt kiegyensúlyozott nyalábprofilnak nevezzük. A polimerizációs lámpa fénykibocsátása alapján értékelhető. Ez információt szolgáltat a fénykibocsátási ablak úgynevezett kibocsátott hullámhossz-spektrumán keresztül mért átlagos sugárerősségről. A hálózati és akkumulátoros lámpák mellett meg lehet különböztetni a hagyományos és a lágyindítású polimerizációs lámpákat is. Míg a hagyományos lámpák teljes fénykibocsátást biztosítanak közvetlenül a bekapcsolás után, a lágyindítású lámpák csak a bekapcsolás után az első tíz-húsz másodperc alatt bocsátanak ki csökkent fényt. Ez valójában a töltés lehetséges feszültségeinek csökkentésére szolgál. A vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a lágy polimerizációnak nincs sem előnye, sem hátránya.
Felépítés és működési mód
Manapság fénykeményedő gyantákat használnak a tömésekhez és héjak gyantából készült. Ezek általában úgynevezett kompozitok. A kompozitok olyan töltőanyagok, amelyek egyrészt szerves gyantamátrixból, másrészt szervetlen töltőanyagból állnak. A polimerizáció, vagyis a legszélesebb értelemben vett anyag kikeményedése három lépésben történik. Egyszerűen fogalmazva: a polimerizáció során bizonyos szabad gyökök molekulák az összetettben keressen egy másik szabad gyököt. Ez stabil vegyületeket hoz létre, és az anyag megkeményedik. Ennek a kémiai reakciónak az elindításához úgynevezett iniciátorokat adnak a műanyaghoz. Ezeket használják a gyökök létrehozására. A gyökök iniciátorokból történő képződésének előfeltétele viszont a polimerizációs lámpa fénye. Ez elindít egy kiindulási reakciót (iniciációt). Rövid időn belül egyre több gyök képződik, és ezáltal egyre több vegyület (növekedési reakció / terjedés). A több molekulák képződnek, annál stabilabb a vegyület és ezáltal a műanyag töltelék válik. Miután az összes molekulák jelen vannak kötve, a polimerizáció vége. Egy energia adag 12-16 J / cm² szükséges a polimerizációs lámpával történő polimerizációhoz. Minél mélyebb a töltelék, annál kevesebb fény éri még a töltőanyagot. A nagyon mély töltéseket ezért több rétegben kell kikeményíteni.
Orvosi és egészségügyi előnyök
Korábban a fogászat általában három anyagot használt a fogüregek kitöltésére: Amalgám, arany or ezüst. Ezek az anyagok önmagukban megkeményednek. De fokozatosan észrevehetőek e töltőanyagok hátrányai. A fogászati amalgám jelentős mennyiségű higany. Mechanikai feszültség okozhatja, hogy az amalgám idővel darabokban kerüljön ki a fogakból. Ennek eredménye lehet a higany terhelés a testen. Ez különféle panaszokban nyilvánul meg. Arany és a ezüst hátránya, hogy nem formázhatók közvetlenül a fogra. Ezért a vakolat Először létre kell hozni a fog modelljét. A arany betét ebből kialakulhat vakolat öntőforma. Egyéb hátrányai arany a tömések a feltűnő szín és az elektrokémiai reakciók, amelyek akkor fordulnak elő, amikor más fémtöltetekkel érintkeznek, például ezüst tömések. Annak érdekében, hogy találkozzunk Egészség esztétikai követelmények miatt egyre több műanyag tömést alkalmaztak. A műanyag tömések kialakíthatók a megfelelő fogszínben, ezért nem feltűnőek. Ők higany-mentessé és stabilizálja a foganyagot a dentin. Ezenkívül a műanyag töméseknél nem szükségesek olyan alámetszések, amelyek foganyagot igényelnek, mint az amalgámtömések esetében. Az 1970-es években elsősorban UV-lámpákat használtak ezeknek a töméseknek a gyógyítására. Ezek a lámpák azonban különbözőképpen pózoltak Egészség kockázatokat. Egyrészt fennállt a veszélye vakság a kezelés során a szem közelsége miatt, másrészt a lámpák megnövelték annak kockázatát bőr rák az arcba. Ezért az 1980-as évek elején a veszélyes UV-lámpákat kék fényű lámpák váltották fel, amelyek a mai polimerizációs lámpák elődei. A ma kapható polimerizációs lámpáknak köszönhetően a gyantatöltések behelyezése és kikeményítése most gyorsan és biztonságosan elvégezhető.
