A gyermek számára a játék döntő szerepet játszik a fejlődésében. A játékok révén kihívást jelent és ösztönzik, ezért játszik terápia 1920 óta használják és fejlesztették ki gyógyító megközelítésként különböző rendellenességek esetén terápia, konkrét területekkel foglalkoznak.
Mi a játékterápia?
játszani terápia a gyermekpszichológiában alkalmazott pszichoanalitikus megközelítés. A 20. század első negyedében fejlesztette ki Hermine Hug-Hellmuth pszichoanalitikus. A játékterápia a gyermekpszichológiában alkalmazott pszichoanalitikus megközelítés. A 20. század első negyedében fejlesztette ki Hermine Hug-Hellmuth pszichoanalitikus. A következő években különböző emberek fogadták el és fejlesztették tovább. A gyermek testét terápiás intézkedésként különféle játékok keretében stimulálják a gyógyulásra. Ennek során a betegek természetesen követik a veleszületett játékösztönüket, amely hozzájárul a fejlődésükhöz és különböző karaktervonások kialakulását szolgálja. Ez is elősegíti tanulás viselkedés. A gyerekek játék révén ismerik meg önmagukat és környezetüket, és ösztönzik őket agy. Ily módon a gyermek emlékezet serkentik, és a gyerekek megtanulják kifejezni magukat. Nehézségek gyermekkor amit a szülők nem sajátíthatnak el vezet pszichológiai problémákra. A szülők gyakran nem képesek önmagukban megbirkózni ezekkel a problémákkal. Ebben segíthet a játékterápia, mivel a szülő vagy a gondviselő megtanulja gyermeke sajátos kifejezésmódját is. Ezenkívül a terapeuta a játék segítségével meghatározhatja, hogy hosszabb terápiára van-e szükség. A tizenéves kor alatti gyermekek számára a játékterápia a választott módszer a verbális kifejezésre, valamint olyan gondolatok kezelésére, amelyeket egyébként nem fejeznek ki.
Funkció, hatás és célok
A játékterápia célja egyrészt a neurotikus viselkedés csökkentése és új ismeretek megszerzése. Másrészt a gyermek felébreszti képességeit, és megtanulja érzéseit szavakba önteni. Ezen felül ott van a tanulás a saját énem megbecsülésének és elfogadásának. További cél a stratégiai problémák kidolgozása és az érzelmi stabilitás kialakítása. A játékterápiát például akkor alkalmazzák, amikor a gyermekek fejlődési késésekben vagy lassulásokban szenvednek. Emellett gyakran vannak érzelmi és pszichoszomatikus problémák. Ezek szorongó, agresszív vagy gyakran félénk viselkedésben mutatkoznak meg. A gyerekek nyugtalannak, fideszesnek tűnnek, vagy egyáltalán nem hajlandók tevékenységet folytatni. Érzelmi feszültség tud vezet krónikus hasi fájdalom és a fejfájás, amelyekre általában nem lehet fizikai okot találni. Életkoruktól függően az érintett gyermekek ürülhetnek vagy újra megnedvesedhetnek, annak ellenére, hogy régen túl vannak már ezen a koron. A játékterápiát szociális nehézségek esetén is alkalmazzák. Az érintett gyermekek ritkán játszanak, általában kevés barátjuk van, és nehezen közelítik meg a többi gyereket. Nem tudják, hogyan viselkedjenek másokkal, és gyakran gondjaik vannak a szabályok betartásával. Az iskolában kívülállók lehetnek, otthon például erőteljes versengések vannak testvérekkel. Az érzelmi problémák oka sokféle lehet. A nehéz hazai helyzetek gyakran felelősek. Ide tartoznak a szülők különválása vagy válása, valamint mozdulatok vagy veszteségek, amelyekkel számolniuk kell. Ha maga a gyermek beteg vagy egy közeli ember beteg, ez súlyosat jelent feszültség, melyik tud vezet apátiára vagy agresszióra. Az otthonon kívüli viselkedés problémáinak oka lehet az iskolai zaklatás és erőszak. Annak érdekében, hogy ne csak kiderítsük ezeket a dolgokat, hanem a lehetségeseket is megoldások, különböző típusú játékokat alkalmaznak a terápiában. Ezek közé tartozik a különféle funkcionális játék, amelyet csecsemőknél és kisgyermekeknél használnak. Itt új képességeket sajátítanak el a műveletsorozatok ismétlésével. Egy másik lehetőség az úgynevezett szimbólumjáték, amelyben a viselkedéseket vagy tárgyakat kell megjegyezni. Lehetséges a szülők utánzásának feladata is, amelyben fiktív cselekedeteket kell végrehajtani. Ezenkívül az építőjátékban a gyermek megtanulja magát szervezni, kudarccal tanulni és kísérletezni. Ezenkívül szerepjátékon keresztül megtanulja a társadalmi viselkedést. Ezt általában orvos vagy apa-anya-gyermek játékok segítségével hajtják végre, amelyekben a gyermek az egyik szerepet átveszi. Ez a pozitív és negatív tapasztalatok feldolgozásának és a terapeutának a nehézségekre utaló módja. A szabályjátékokban a gyerekek megtanulják ragaszkodni a megállapodásokhoz. Megtanulják kezelni a frusztrációt, és kialakítják a helyes és a rossz megértését. A szabályjáték előfeltétele az a képesség, hogy megfelelően kifejezzék magukat verbálisan vagy verbálisan. E megközelítések többségét a gyógypedagógusok és a gyógypedagógusok is alkalmazzák.
Jellemzők
A játékterápiának van néhány sajátossága. Első és legfontosabb közöttük a terápiás légkör hiánya. A pszichológiai kezelés alatt álló gyermekek gyakran nyomást vagy megfélemlítést éreznek. A játékterápiában viszont ellazulhatnak, és gyorsan megfeledkezhetnek magáról a terápiáról. Nekik is könnyebb kapcsolatba lépniük a terapeutával. A különböző játékok révén természetesen felébred az öröm és az izgalom, valamint a kíváncsiság. Ez segíti a gyermek természetes fejlődését és lehetőséget kínál a kibontakozásra. A játékterápia jellemzői például az ismétléses játékok révén történő érzéketlenség, az idő megfeledkezése és a környezettel való kapcsolat. Az önbecsülés megerősödik, és a játék a kibontakozott érzések kiindulópontjaként szolgál. Arra is megtanítja a gyerekeket, hogy megfogalmazzák és kifejezzék magukat a nyelven. Ennek eredményeként a problémák jobban kezelhetők és megoldhatók.
