Pitvarfibrilláció: következményes betegségek

A következők a legfontosabb betegségek vagy szövődmények, amelyekhez a pitvarfibrilláció (VHF) járulhat hozzá:

Légzőrendszer (J00-J99)

  • Alvással kapcsolatos légzési rendellenességek:
    • Obstruktív alvással társult lélegző rendellenességek (elzáródott légutak).
    • Központi alvással járó légzőszervi rendellenességek, amelyeknél a légutak nyitva maradnak, de a légzési minta megváltozik a csökkent légzéssel és az apnoával (alvási apnoe)

Szív-és érrendszer (I00-I99).

  • Akut artériás okklúzió a végtagok.
  • Akut jobb kamrai elégtelenség (RHV) az előterhelés növekedése miatt
  • Angina pectoris („mellkas feszesség ”; hirtelen fellépő fájdalom a szív terület).
  • Apoplexia (ütés) apoplexia: 2.42-szeres; iszkémiás apopleksiia: 2.33-szoros); lásd még a prognosztikai tényezőket] → a demencia kockázata ↑
    • A nőket kétszer olyan gyakran érinti, mint a férfiakat (arányszám: 1.99; 95 százalékos konfidenciaintervallum: 1.46–2.71)
    • Az egyidejűleg fennálló diabetes mellitus növeli az apoplexia kockázatát:
      • 3 évesnél idősebb betegek cukorbetegség relatív 74% -kal magasabb a kockázata, mint a rövidebb időtartamú betegeknél (kockázati arány: 1.74)
      • Sem a rossz glikémiás kontroll a hbaxnumxc 9% feletti szint (kiigazított kockázati arány: 1.04), és nem kevésbé súlyos hiperglikémia val vel hbaxnumxc a 7–8.9% közötti érték (kockázati arány: 1.21) az ischaemiás stroke kockázatának jelentős növekedését eredményezte (a normoglikémiához képest)
    • Pitvarfibrilláció bypass műtét után (apoplexia független prediktora (kockázati arány [HR]: 1.53, 95% konfidencia intervallum [CI]: 1.06-2.23, p = 0.025))
  • Szív kudarc (szívelégtelenség; hatszorosára nő a kockázat).
    • Tachycardic VHF (VHF, amelynek pulzusszáma> 100 ütés / perc) (a VHF súlyosan befolyásolhatja a szívteljesítményt és a bal kamra működését); a nőket 16% -kal gyakrabban érintik, mint a férfiakat
    • A szívelégtelenség kialakulásához kapcsolódó tényezők (itt: 62% vesz részt a kockázat növekedésében):
      • Dohányzó
      • Elhízás (testtömeg-index ≥30 kg / m2)
      • Diabetes mellitus
      • Emelkedett vérnyomás (szisztolés vérnyomás> 120 Hgmm)
  • Szívritmuszavarok:
    • Tachycardicus vezetőképesség nagy kamrai sebességgel.
    • Kamrai fibrilláció (életveszélyes, pulzus nélküli szívritmuszavar, amelyben rendellenes gerjesztések lépnek fel a kamrákban, és a szívizom már nem rendeződik össze rendesen)
  • Agyi infarktusok, néma → demencia kockázat ↑ (háromszorosára nőtt).
  • A koszorúér- szív betegség (CHD) (1.61-szeres).
  • Miokardiális infarktus (szívroham)
    • A szívkoszorúér-embólia (koszorúerek elzáródása) leggyakoribb oka, amely szívinfarktushoz vezet CHD részvétele nélkül (koszorúér-betegség; koszorúér-betegség); a nőket 55% -kal gyakrabban érintik, mint a férfiakat
    • Kockázatcsökkentés nemK-vitamin-függő orális antikoagulánsok (NOAK): a miokardiális infarktus abszolút 1 éves aránya 1.1-1.2 között mozgott
  • Perifériás artériás elzáródásos betegség (pAVD) - progresszív szűkülés vagy okklúzió a karokat ellátó artériák / (gyakrabban) lábak, általában érelmeszesedés miatt (érelmeszesedés, az artériák megkeményedése) (1.31-szeres).
  • Hirtelen szívhalál (PHT) (1.88-szoros).
  • Tüdő embólia - okklúzió egy tüdő ütőér.
  • Az extracranialis tromboembóliája hajók (1-ből 10 esetben) akut iszkémiával az alsó végtagokban (58%), a felső végtagokban (10%) vagy más belső szervek (32% a zsigeri-esenterikus vaszkuláris területen); évi 0.24% -os előfordulási gyakoriság (iszkémiás ütés: Évi 1.92%); A 30 napos mortalitás a szisztémás embólia után ugyanolyan magas volt, mint az apoploxia után (24 versus 25%)

Száj, nyelőcső (ételcső), gyomorés a belek (K00-K67; K90-K93).

  • Bél ischaemia (az esetek 40-50% -ában artériás embólia (érelzáródás embolus / vaszkuláris dugóval), általában az A. mesenterica területén; tünetek: súlyos hasi fájdalom, kitágult has, puha és tészta (most 12 óra van hátra a tünettől akut fájdalom és puha has (rohadt béke) to sokk tünetek); diagnózis: angiográfia; multislice spirál CT; terápia: laparatomia (hasi bemetszés), halvány világos színű belek felfedése „zebra jelzéssel”, amelyet resectálni kell. (mesterségesen létrehozott kapcsolat a hasüreg és a külvilág között), így lehetséges a „második pillantás”).

Psziché - Idegrendszer (F00-F99; G00-G99).

  • Szorongásos betegségek
  • Depresszió
  • Álmatlanság (alvászavarok)
  • Kognitív hiányok ill demencia (apoplexia nélkül).

Tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi leletek, amelyek másutt nincsenek osztályozva (R00-R99).

  • Dyspnoe (nehézlégzés)
  • Syncope (rövid eszméletvesztés; krónikus pitvarfibrilláció).
  • Szédülés (szédülés)

Urogenitális rendszer (vese, húgyutak - nemi szervek) (N00-N99).

  • Krónikus vese betegség (1.64-szeres).

Több

  • Fokozott halálozás (1.7-szeres); (1.46-szoros).
  • Minden okból eredő halálozás (minden okból bekövetkező halálozási arány) 4.63% évente antikoagulánsokat (egyenként NOAK (új orális antikoaguláns) vagy warfarint) kapó résztvevőknél:
    • 46% szívbetegséggel járó haláleset:
      • 28% hirtelen szívhalál / aritmiák.
      • 15% -os szívelégtelenség (szívelégtelenség)
      • 6% Apoplexia / szisztémás embólia és vérzés.
      • 3% miokardiális infarktus (szívroham)
    • 13% rosszindulatú betegségek (daganatos betegségek).
    • 9% fertőzés

    A NOAK-ok mérsékelten, de szignifikánsan csökkentették az összes okból eredő halálozást (minden okból eredő halálozási arány) warfarin 4.46% vs. 4.87% / év; relatív kockázatcsökkentés: 10%; halálos vérzési szövődmények (elsősorban intracerebrális vérzés) aránya (ICB; agyvérzés)) felére csökkent (0.19% vs. 0.38% / év)

  • Két év alatt több mint 17,100 XNUMX VHF-beteg tanfolyama:
    • 30% - kal nőtt a mortalitás az első 4 hónapban (a K-vitamin antagonisták, VKA).
    • Két éven belül: a betegek 7% -a meghalt:
      • Kardiovaszkuláris halálok 40% -a:
        • 11% -os szívelégtelenség
        • 7.5% hirtelen szívhalál
        • Szívrohamok és iszkémiás stroke: 5-6%.
    • KÖVETKEZTETÉS: A legtöbb beteg olyan okok miatt halt meg, amelyeket nem befolyásoltak antikoagulánsok:
      • 36% daganat, légzési elégtelenség vagy fertőzés.
      • A 24% nem volt pontos ok a meghatározásra
  • Kardiovaszkuláris mortalitás (szívvel és erekkel kapcsolatos halálozás):
    • Kardiovaszkuláris mortalitás (2.03-szoros).
    • A nőknél a kardiovaszkuláris mortalitás kockázata 93% -kal magasabb, mint a férfiaké

Prediktív tényezők

  • Rövid pitvari tachycardia/pitvarfibrilláció (AT / AF) epizódok, azaz legalább három korai pitvari komplex egymás után elektrokardiogram (EKG) a 300 pacemaker és 300 ICD hordozó együttesében nem volt nagyobb a klinikai események kockázata, mint az AT / AF epizód nélküli betegeknél. A hosszú AT / AF epizódokkal rendelkező ICD hordozóknál jelentősen megnőtt a kockázat (OR 1.57, p = 0.006 ).
  • Szubklinikai AHRE (pitvari magas arányú epizód) - Bármely szubklinikai AHRE-t (pitvari magas arányú epizód; pitvari gyakoriság> 190 ütés / perc legalább hat percig) 3 hónapig rögzítettek pacemaker vagy ICD implantátumok segítségével pacemaker vagy ICD rendszerek. 2.5 éves követési periódus alatt az iszkémiás sértések és a szisztémás embóliák előfordulását rögzítették. Eredmények: Azoknál a betegeknél, akiknél az első három hónapban tünetmentes AHRE-t észleltek, az utánkövetés során az apoplexia kockázata 2.5-szer magasabb periódus (veszélyességi arány, 2; 50% CI, 95–1.28; P = 4.89) Az ASSERT vizsgálat adatainak új elemzésében csak> 0.008 órás tartós szubklinikai AF társult a apopleksia (ütés) és a szisztémás embólia (korrigált kockázati arány: 3.24, p = 0.003).
  • Minél hangsúlyosabb a bal pitvari fibrózis (fibrózis a bal pitvar) VCF-ben szenvedő betegeknél annál nagyobb az apoplexia kockázata. A bal pitvari fibrózist kontrasztanyaggal fokozott szív-MRI vizsgálattal számszerűsítettük. A legsúlyosabb pitvari fibrózissal (IV. Stádium) rendelkező csoportban 67% -kal magasabb volt a kardiovaszkuláris események (apoplexus / stroke vagy TIA, myocardialis infarctus / szívroham) szívelégtelenség/ szívelégtelenség), mint a legalacsonyabb fibrózisú (I. stádium) csoport. KÖVETKEZTETÉS: Lehetséges, hogy pitvari kardiomiopátia (pitvari miokardiális betegség) - bal pitvari fibrózis - nem a szívritmus váltja ki a pitvarfibrillációval járó következményeket (szövődményeket).
  • Egy több mint 6,500 AF-ben szenvedő beteggel végzett vizsgálatban acetilszalicilsav (ASA), az iszkémiás apopleksiia gyakorisága a paroxizmális AF esetében évi 2.1%, a tartós AF esetén 3.0%, az állandó AF esetén pedig 4.2% volt. Az életkor figyelembevételével a pitvarfibrilláció osztályozása erős független kockázat-előrejelzőnek bizonyult.
  • A legmagasabb apopleksiás arányt idős AF betegeknél a kezelés megkezdését követő első 30 napban tapasztalták warfarin terápia (a 4-hidroxi-kumarin csoport ágense; a K-vitamin antagonisták; (6.0% / fő / év; 95% konfidenciaintervallum, 5.5-6.4%, szemben a kontrollcsoporttal: 1.6% / fő / év; 95% -os konfidenciaintervallum, 1.5-1.6%).
  • Depresszió súlyosbítja az AF fizikai tüneteit.