Piramis rendszer: felépítés, működés és betegségek

A madarak vagy például a cápák megfigyelése tevékenységük során egy jól összehangolt és gyors mozgást tár fel, amely azonban meglehetősen durva és ösztönös. Az ilyen állatok motoros aktivitását az extrapiramidális rendszer szabályozza agy, míg az embereknél és más emlősöknél ehhez a motoros rendszerhez egy fejlettebb rendszer csatlakozik. Az agyi agykéregben helyezkedik el, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy rendkívül finom, pontos és nagyon határozott mozgásokat hajtsanak végre, például az ujjaikkal vagy a kezükkel. Ez a piramis rendszer.

Mi a piramis rendszer?

Az emberek és az emlősök minden mozgásának ellenőrzési rendszerét piramis rendszernek nevezzük. Ez az összes konvergáló piramiscsatornájára vonatkozik idegsejt folyamatok és a központi motoros neuronok összegyűjtése, amelyek viszont efferens idegsejtek és a vázizomzat alapját képezik. Ezeknek a származási sejteknek a szerkezete feltűnő és piramisszerűen rendeződik a rostok és a rostkapcsolatok útján. A piramis rendszer szintén nem működik függetlenül az extrapiramidális rendszertől, ahogyan azt egy ideig feltételezték, de ez utóbbival együtt vezérli az összes önkéntes és akaratlan motoros aktivitást.

Anatómia és felépítés

A piramis rendszer közvetlenül az agykéregben helyezkedik el. A motoros idegsejtek piramissejteknek nevezett sejttesteket alkotnak, amelyek a motoros kéreghez tartoznak. Vannak kis piramissejtek, valamint feltűnően nagy sejtek, amelyeket Betz óriássejteknek neveznek. Ezek viszont olyan neuronális sejttípusok, amelyek kizárólag a primer motoros kéregben vannak jelen. Az ilyen óriássejtek az agykéreg ötödik rétegében helyezkednek el, és információikat axonokon keresztül továbbítják a koponya idegsejtjeihez és gerincvelő. Az ilyen Betz-sejtek száma kicsi. Az embereknél körülbelül harmincezer van az agykéregben. A kis piramissejtek viszont az agykéregben és különösen az izocortexben találhatók meg, amely különbözik az allokció második területétől. A harmadik réteget az idegsejtek mintegy hetven százaléka népesíti be. Az összes információátvitel fő része és ezek teljes feldolgozása ott zajlik. A piramis rendszerrel kapcsolatban mindig ott van a piramis traktus, amely ennek a régiónak a fő része, és átmenet a agy hoz gerincvelő. Ezekben a régiókban mindig leereszti és továbbítja az összes impulzust idegpályaként. A motoros kéreg, más néven precentral gyrus sejtsejtjeivel kezdődik, amely egy agy forduljon a központi barázda előtt. A belőle érkező idegrostok a belső kapszula (capsula interna) területén kötegelnek, átfutnak az agylábakon, és áthidalnak a medulla oblongata felé. Itt történik az összes rost csaknem 90 százalékának piramis keresztezése, amely emberben különösen fejlett. Az át nem keresztezett szálak viszont folytatódnak, és nem kereszteznek, amíg el nem érik a gerincvelő szegmentálódjon vagy végződjön a gerincvelő elülső szarvsejtjeinek alphamotoneuroneinál.

Funkció és feladatok

A piramis traktus felelős a testizmok önkéntes öntudatlan mozgásáért. Ez gátolja az alapvető izomfeszültséget vagy az izom belső reflexét is. Ez az izomorsók receptoraiból származik, amelyek irányítják a izom rost hossz. Az inger elhelyezkedésében és szervében azonos és reflexív útján továbbítódik. Az extrapiramidális rendszer útjai viszont aktiválják a végtag és a törzs izmait. Ez lehetővé teszi tömeg mozgások, amelyek a piramis útvonalon áthaladó mozgások alapját képezik. Ismét a kéz mozgása szolgál példaként. A mozgatásához a felkarot is meg kell mozgatni. Ez utóbbit az extrapiramidális rendszer végzi.

Betegségek

Ha a piramis rendszer megsérül, bénulás lép fel. A hibákat aszerint különböztetjük meg, hogy az első vagy a második idegsejtben keletkeztek-e. Egy ilyen bénulásnak nem kell teljesnek lennie, csak bizonyos régiókat érinthet, pl. A után ütés, ha keringési zavarok léptek fel az agyon belül. Ha egy ilyen zavar miatt a piramisrendszer folyamatai kudarcot vallanak, az extrapiramidális átveszi egyes funkciók irányítását. Ha az agyban lévő piramis út megsérül, petyhüdt bénulás következik be. Ez a finom motorikus képességek károsodásához, más izmok ellenőrizetlen együttmozgásához vagy a motoros készségek áramlásának kellemetlenségéhez vezet. A legtöbb esetben az ilyen megnyilvánulásokban nemcsak a piramisrendszer útjai blokkolódnak, hanem másokat is érintenek. A petyhüdt bénulás ezután spasztikus bénulásra változik. A neurológiai tünetek ilyen körülmények között általában különbözőek reflex, beleértve például a lábát a Babinski-reflexet. Általában az ilyen neurológiai tüneteket piramidális traktus tüneteinek nevezik, amennyiben a piramis traktus elváltozása okozza őket. Kórosan ez nagyon specifikus előfordulást eredményez reflex a felső és alsó végtagokban, amelyek különféle nevekkel váltak ismertté. Ha viszont az extrapiramidális rendszer zavart, sokkal súlyosabb rendellenességek lépnek fel. Mindig „extrapiramidális” motorrendszerről beszélünk, amikor a motoros folyamatokat vagy nem a piramis út irányítja, vagy azon kívül zajlanak. Ha itt zavarok lépnek fel, akkor genetikailag meghatározott vagy neurológiai mozgászavarok következhetnek be. Ezek tartalmazzák Huntington-kór és a Parkinson kór. Az ilyen betegségeket a primitív subcorticalis magokban bekövetkező elváltozások okozzák, amelyek megzavarják az izomtónust és rendellenes vagy akaratlan mozgásokhoz vezetnek. Különösen a Parkinson-kór lassan haladó, degeneratív betegség, általában idős korban fordul elő, és hipokinetikus mozgászavarokhoz vezet, amelyek viszont az összes kimeneti mag túlműködésén alapulnak. Ez fokozottan gátolja a transzmissziót a megfelelő vetítési útvonalakon a talamusz. Ilyen körülmények között nemcsak az arckifejezés veszik el és maszkká dermed, hanem a karok és a lábak is kontrollálatlanul rángatózni kezdenek.

Tipikus és gyakori agyi rendellenességek.

  • Elmebaj
  • Creutzfeldt-jakob betegség
  • Memória hiányosságok
  • Agyvérzés
  • Agyhártyagyulladás