Pestivirus: Fertőzés, átvitel és betegségek

A Pestivirus nemzetségbe több tartozik vírusok a Flaviviridae családból. Ezek vírusok emlősökre szakosodtak. A pestivírusok különösen a szarvasmarhákat és a sertéseket fertőzik meg, súlyos betegségeket okozva bennük, amelyek néha jelentős gazdasági károkat okoznak.

Mik azok a pestivírusok?

Vírusok a Pestivirus nemzetséghez hasonlóan minden Flaviviridae egyszálú RNS vírus. Vírusborítékuk a lipidek gazdasejtjük. A vírus genetikai anyaga tárolódik benne. A vírusok az eredeti gazdasejtben is szaporodnak. Ebből a célból a pestivírusok először a gazdaszervezet sejtjeihez kapcsolódnak, és behatolnak a sejtburokba. A pozitív szálú vírus RNS-szál megduplázódása után az új vírus kibimbózik. A Pestivirus nemzetség vírusai általában szabálytalanul gömb alakúak és átmérőjük körülbelül 40-60 nm.

Előfordulás, eloszlás és jellemzők

A pestivirus nemzetség vírusai több emlősfajban gyakoriak. Különösen gyakoriak sertésekben és szarvasmarhákban. Az átvitel általában a beteg állatokkal való közvetlen érintkezés útján történik, ezért a pestivírusok különösen elterjedtek a gyárgazdaságokban és a nagy állományokban. A fertőzések azonban kisebb gazdaságokban is kitörhetnek, mivel az inkubációs periódus alatt általában nincsenek tünetek, és a vírusok némelyikéből a mai haszonállatok vad formáiban is állandó tartály található. Ezenkívül a pestivírusok több hétig fertőzőek maradhatnak a gazdaszervezeten kívül. Míg a sertéseket okozó kórokozó láz, amely a pestivírus nemzetségbe tartozik, különösen gyakori Európában, a szarvasmarhákat megfertőző vírusok a világ más részein elterjedtebbek. Ezek kórokozók különösen problematikusak Ausztráliában, ahol a pestivírusok elszaporodása ismételten komoly gazdasági károkat okoz. Afrikára korlátozva a Pestivirus nemzetség kórokozója, amely elsősorban a zsiráfokat fertőzi meg. A pestivírusokkal fertőzött állatokat az emberek semmilyen körülmények között nem fogyaszthatják. Nem minden állat kórokozók életben maradhat az emberi szervezetben, de legalább néhányan képesek. Ha az emberek ezt a húst megeszik, akkor ők is megbetegedhetnek.

Betegségek és betegségek

A Pestivirus nemzetség vírusainak behatolása a gazdaszervezet sejtjeibe nem feltétlenül pusztítja el őket. Attól függően, hogy ez a helyzet, a tünetek típusa és súlyossága változó. Míg a fertőzés egyes állatoknál szinte észrevétlenül elmúlhat, állandó válóvá válva, mások tapasztalatai szerint láz, hasmenés, vérzés, a nyálkahártya változásai és a központi idegrendszer rendellenességek. Súlyos esetekben ez halálos kimenetelű lehet. Ezekben az esetekben a halál általában a keringési elégtelenség miatt következik be. Másodlagos fertőzések is vezet az állat haláláig. A Pestivirus nemzetség vírusával való fertőzés különösen problémás, ha terhesség abban az időben jelen van. Ebben az esetben vetélések vagy halva születhetnek. Élő születés esetén a fiatal állatok fejlődési rendellenességei és korai elhalása lehetséges. Ezen túlmenően a pestivírusokkal való fertőzés tartós lehet meddőség az érintett állatokban. A látható tünetek ebben az esetben csak enyhe tünetek, például alacsonyak láz és a nyálkahártya vörössége. Úgy tűnik, hogy az állatok rövid idő után felépülnek, bár a valóságban a betegség krónikussá vált. Az által okozott közvetlen károk mellett meddőség, ezek az állatok az állomány többi részén keresztül is állandó fenyegetést jelentenek az állomány többi részén kórokozók. Idősebb és robusztus állatoknál azonban időnként teljes gyógyulás léphet fel. A pestivírus nemzetség vírusai közé tartozik különösen a sertéspestist okozó kórokozó és a szarvasmarha-vírus hasmenés vírus. A juhoknál előforduló határbetegség, amelyet az angol-skót határvidékről neveztek el, ahol először megjelent, szintén a pestivirus nemzetség vírusai által okozott betegségek közé tartozik. A fajtól és a vírustól függően különböző tünetek és következmények kerülnek előtérbe. Míg a sertéspestis általában halálos kimenetelű, a szarvasmarhák és különösen a juhok főleg problémákat tapasztalnak terhesség és a termékenység. Ezeknek az állatbetegségeknek az oltása ma már elérhető. Ezeket azonban nem minden országban engedélyezték, mert vér a vizsgálatok nem tehetnek különbséget a beoltott és a fertőzött állatok között. Az állatok megelőzését általában csak az állatállomány szigorú ellenőrzése, az újonnan érkezők szétválasztása és a beteg állatok elkülönítése végzi. Istállókban a fertőtlenítőszerek megakadályozhatja a pestivírus nemzetség vírusainak terjedését, mivel ez inaktív állapotba hozza őket. A pestivírusokkal történő fertőzés esetén a tényleges betegségnek még nincs ismert kezelési módja; csak másodlagos fertőzések kezelhetők. Annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék a még egészséges állatpopulációt, ezért legalább az összes beteg állatot megsemmisítik, sertéspestis esetén pedig az összes egészséges állatot is a sugárterület körüli sugarú körzetben. A pestivirus nemzetségbe tartozó vírusok által okozott betegségek akadálytalan terjedésének megakadályozása és a sikeres kontroll érdekében intézkedések megfelelő időben sok országban be kell jelenteni e betegségek egyikének kitörését. Ezután az illetékes hatóságok döntenek a szükségesekről intézkedések, szükség esetén megszervezze az érintett állományok selejtezését, és alapos vizsgálatokat végezzen, mielőtt az állatokat ismét a megfelelő helyen tarthatják. A gazdasági veszteségek ezért általában nagyon magasak, ha pestivírusokkal fertőznek.