A permeabilitás a szervetlen vagy szerves szilárd anyagok permeabilitása az úgynevezett permeattól. Ez a permeátum megfelelhet gázoknak, folyadékoknak vagy más anyagoknak molekulák és a testben releváns például a sejtmembránok és vér hajók. A pszichológiában viszont a permeabilitás a tudatalatti impulzusokra való fogékonyság.
Mi az a permeabilitás?
A biológiai membránok különböző anyagokat, például különböző gázokat vagy folyadékokat áteresztenek. Ez a permeabilitás megfelel a membrán permeabilitásának. A biológiai membránok különböző anyagokat, például különböző gázokat vagy folyadékokat áteresztenek. Ez a permeabilitás megfelel a membrán permeabilitásának. A permeabilitás azonban nem csak a sejtmembránokat érinti, hanem más szerves és szervetlen anyagokra is utalhat. A vér hajók például egy organizmus esetében a permeabilitás megfelelhet a szilárd vérkomponensek vaszkuláris permeabilitásának, például az immunsejtek permeabilitásának vagy az alvadási faktoroknak. A kapillárisok kapcsán erre is hivatkoznak hajszálcsöves áteresztőképesség. A permeabilitás speciális formája a féligáteresztő képesség vagy a szelektív permeabilitás is. A féligáteresztő anyag csak bizonyos mértékben áteresztő molekulák. Közben mások számára nincs átjárhatóság. A féláteresztő képesség gyakran a méret alapján történő kiválasztáson alapul molekulák. A membránok esetében például gyakran csak egy bizonyos részecskeméretig terjedő molekulák jutnak be a sejt belsejébe. A pszichológia viszont a permeabilitást a tudatalatti impulzusokra való fogékonyságként határozza meg. A szociálpszichológiában ráadásul arra utalhat, hogy az emberek könnyedén mozognak az osztályok és a rétegek között.
Funkció és feladat
A szerves és szervetlen anyagok áthatolhatatlanok, vagyis át nem eresztőek, vagy bizonyos átjárhatósággal rendelkeznek. Ez az átjárhatóság olyan hajtóerőkön alapul, mint a koncentráció és nyomásgradiensek, és lehetővé teszi az anyag más anyagok, például gázok vagy folyadékok, áthatolását. A sejtmembránok számára a permeabilitás létfontosságú tulajdonság tömeg átruházás. Az anyagot, amely áthalad, permeátumnak is nevezzük. A külső hatások miatt egy permeátum az alacsonyabb koncentrációk, azaz az alacsonyabb parciális nyomás felé mozog. Ez az áteresztési folyamat különféle alfejezetekből áll. Először az úgynevezett szorpció megy végbe a szilárd anyag határfelületén. Így az oldat gőzeit, gázait vagy vegyi anyagait, valamint a szuszpendált anyagokat a szilárd felület elnyeli. Ezután a permeátum diffundál a szilárd anyagon. E diffúzió során a permeátum behatol a szilárd anyag pórusaiba vagy molekuláris intersticeibe. Ezután deszorpció történik, amelynek során egy úgynevezett adszorbát a szilárd anyagot gáznemű formában hagyja el a másik oldalon. Ha a szóban forgó szilárd anyag membrán, akkor interfésze féligáteresztő vagy részben átjárható is lehet. A féligáteresztő membránok például lehetővé teszik az oldószerek áthaladását, a bennük oldott anyagok azonban nem. Ez azt jelenti, hogy csak egy bizonyos molekula mól- tömeg áthaladhat. Ez a féligáteresztő képesség az alapja az összes sejt ozmózisának, azaz a molekuláris részecskék a-n keresztüli áramlásának sejt membrán. Kapcsolatban hajók, a permeabilitás kifejezés utalhat a vér szilárd anyagokra. Az érpermeabilitás elsősorban a vérkapillárisok és a venulák szempontjából játszik szerepet, és attól függ endothelium az edények hajszálér a permeabilitás lehetővé teszi az anyagok szelektív cseréjét az intravaszkuláris tér és az erek belseje között. Lipidben oldódó és kicsi anyagok, mint pl szén dioxid és oxigén, könnyen áthaladhat a endothelium. hajszálér az áteresztőképesség tehát részt vesz a gázcserében. Ezzel szemben a nagy molekulájú anyagok, mint pl fehérjékés mozdulatlan sejtek, mint pl vörösvértesteket, ne diffundáljon a kapillárisok falain keresztül.
Betegségek és rendellenességek
Az érpermeabilitással közvetlenül összefüggenek a szisztémás gyulladásos válaszok, mint pl vérmérgezés. -ban vérmérgezés, az érpermeabilitás nő. Az oka vérmérgezés általában trauma, súlyos műtét, égések, vagy fertőzés. Baktériumok szepszisben belép a véráramba és okozza vérmérgezés globális gyulladásos reakció értelmében.A fokozott érpermeabilitás jellemzi az első típusú allergiás reakciókat is és vezet az ödéma kialakulásáig. Normális esetben a vaszkuláris permeabilitás növekedését megelőzi a közvetítő anyagok felszabadulása, mint pl hisztamin. A növekedés következtében folyadék szivárog az edényekből, ami gyakran a szövetek duzzadását okozza. A permeabilitási rendellenességek összefügghetnek a membrán permeabilitásával is. A membrán permeabilitási rendellenességei sok esetben megelőzik a szív- és érrendszeri betegségeket. Ennek következménye gyakran az elektrolit zavara egyensúly. A membrán permeabilitási rendellenességeit örökletes tényezők is okozhatják. Például amikor membrán fehérjék mutáció, ez megváltoztatja a sejt permeabilitását. Ez a helyzet például a myotonia congenita Thomsen esetében, amely izomdiszfunkcióval jár. Az ok genetikai mutáció, amely megváltozott klorid csatornák a izom rost és csökkenti a membrán permeabilitását a klorid ionok. Ennek következtében a betegek akaratlan izmokban szenvednek összehúzódások amelyeket merevségnek érzékelnek. Az érintettek csak némi késéssel tudják kinyitni csukott öklüket vagy csukott szemeiket. Különösen a membrán permeabilitását befolyásolhatja az is autoimmun betegségek. Ezen betegségek egy része a biomembránok ellen irányul, például az antifoszfolipid szindróma ellen. Ezenkívül a mitokondriopátiák megzavarják a membrán permeabilitását. A mitokondriumok a sejt energiaellátásának nevezett sejtorganellák, amelyek szabad gyököket termelnek az energiatermelés hulladéktermékeként. Ha ezeket a gyököket nem teszik ártalmatlanná, akkor elpusztítják a membránokat, és ezáltal megzavarják a permeabilitást. A pszichológiai permeabilitással kapcsolatos panaszok sok mentális betegség kapcsán fordulhatnak elő, és általában az öntudat csökkenésének tudhatók be, ami a tudatalatti impulzusainak csökkent permeabilitásában nyilvánulhat meg.
