Pectoralis Reflex: Funkció, feladatok, szerep és betegségek

A mellkasi reflex a mellizom nyújtó reflexe, amely az egyik belső reflex. Nyújtás az izom ínje az izom összehúzódását okozza ebben a folyamatban, indukálva emberrablás a felkar a vállízület. Kórosan megváltozott pectoralis reflex van jelen a különféle idegsérülések hátterében.

Mi a mellkasi reflex?

A mellkasi reflex a mellkas izom, amely az egyik belső reflex. A mellkasi reflex a monoszinaptikus reflex pectoralis major izom. A reflex mozgás az intrinzikhez tartozik reflex. Tehát efferensei és afferensei ugyanabban a szervben vannak. A pectoralis reflexet szintén a stretch reflexek közé sorolják. Ebben az esetben a nyújtás az izomorsón az ina kiváltja a mellizom összehúzódását. A reflex mozgás megfelel tekintélyre hivatkozás karjának a vállízület. A reflex összekapcsolódik a gerincvelő, ahol a C5 – C8 szegmens idegtraktusaiban helyezkedik el. A pectoralis lateralis ideg a fasciculus lateralis - ból brachialis plexus ezekhez a szegmensekhez kapcsolódik, és így motoros ellátást biztosít a nagy és a kis mellizmok számára. Különböző idegágak keletkeznek a brachialis plexus amelyek szerepet játszanak a kar, a váll motoros beidegzésében és mellkas valamint e területek érzékszervi beidegzése.

Funkció és cél

Nyújtási reflexként a mellüreg reflex része a hosszirányító rendszernek a pectoralis major izom. Ez az izom egy három végtagú vázizom a mellkas felső részén, a külső mellizmok közé sorolva. Ezek az izmok összekötik a vállöv a csomagtartóhoz. Az izom okozza tekintélyre hivatkozás, belső forgás, és antiversion karjának a vállízület és kiegészítő légzőizomként is szolgál. A három adag pectoralis major izom különböző eredetűek. A pars clavicularis medialisan a kulcscsontból származik. A pars sternocostalis az ipsilaterális szegycsontnál és a porcoknál kezdődik a második és a hatodik között borda. A pars hashártya az aponeurosis elülső szórólapján ered. A mellizom rostjai koncentrikusan konvergálnak, és lapos ínban találkoznak a humeralis crista tuberculi majorishoz kötődve. Az izmot a mediális mellizom és az oldalsó mellizom innerválja. Ez az ideg keresztül kap motoros ellátást gerincvelő szegmensek C5-től C7-ig. Eredete a fasciculus lateralis brachialis plexus. A trigonum deltoideopectorale-ban a motorideg keresztezi a hónaljat ér és hónalj ütőér, onnan caudalisan fut, és áttör a fascia clavipectoralis és a kis mellizom. Ezen a ponton az oldalsó mellizom kisebb rostokat enged a mediális mellizomhoz, és belép a mellizomba. A pectoralis major izomban a motoros ideg biztosítja a pectoralis reflex efferens útját. A reflexes mozgás afferens útja az érző idegrostokkal körülvett izomorsó rostok összehúzódó középpontjában található. Ezek az úgynevezett Ia rostok nyújtanak receptorokat. Az izom nyújtásakor az izomorsó és annak összehúzódó középső szakasza is megnyúlik. Az Ia szálak ezután egy akciós potenciál hogy a gerincen keresztül utazik idegek a hátsó szarvához gerincvelő, ahol egyetlen szinapszison keresztül továbbítja az elülső szarvra, és áttér az α-motoneuronokra. Így történik a vázizomrostok összehúzódása. Negatív visszacsatolási folyamatok révén az állandó izomhosszúság ily módon fennmarad a zavarok ellenére. A végrehajtó idegsejtek vezetési sebessége fontos szerepet játszik a reflex mozgás hatékonyságában. Az α-motoneuronok 80-120 ms-1 sebességgel vezetik a jeleket.

Betegségek és rendellenességek

A pectoralis reflex szerepet játszik a neurológiai diagnosztikában és az abban végzett standardizált reflex vizsgálatban. A vizsgálat során az orvos kinyújtja a nagy mellizom inát, nyomást gyakorolva a mellkas és az alkalmazott ujjak megütése a reflex kalapáccsal. A várható válasz: emberrablás a felkar karja, amely a vállízületben fordul elő. Ha a beteg válasza nem felel meg az elvárásoknak, ez bizonyos feltételeket jelezhet. A kóros pectoralis reflexről akkor beszélünk, amikor a reflex válasz kialszik, csökken vagy túlzó. A belső reflexek esetében a reflex válasz mind a felelős motoneuron gerjesztési állapotától, mind a reflex ív funkcionális integritásától függ. Utána ütés, a motoneuronok gerjesztési állapota rendellenes lehet. A belső reflexek, mint például a mellkasi reflex, ezért a stroke után gyakran spasztikusan megnövekednek. Így, nyújtás a nagy mellizom egy reflexrángást is kiválthat a környező izomcsoportokban. Másrészt a túlzott pectoralis reflex a felső gerincvelő elváltozásának indikátora lehet a C5 – C7 szegmensekben is, és így úgynevezett piramiscsatorna jelként jelenhet meg. Ilyen központi idegi elváltozások gerincdaganat betegség vagy infarktus hátterében fordulhatnak elő. A gyulladásos autoimmun betegség sclerosis multiplex vagy a degeneratív idegrendszer betegség ALS gerincvelő elváltozásokat is okozhat. Bizonyos fokig azonban a kissé eltúlzott pectoralis reflex fiziológiás is lehet, és ezért nem feltétlenül kell, hogy betegségértéke legyen. Ez különösen igaz az általában élénk reflexválaszú betegekre. Ha a reflexív szerkezete megsérül, a pectoralis reflex nem eltúlzott, hanem gyengül vagy kialszik. Ez lehet a helyzet például a periféria miatt idegkárosodás ideggyulladás vagy mechanikai sérülés hátterében. A rendellenes reflex viselkedés helyes hozzárendelése és értelmezése érdekében a neurológusnak fel kell mérnie a beteg általános képét. A gerinc és a gerinc további reflexes vizsgálata és képalkotása agy segít neki a rendellenes reflexválasz osztályozásában.