Pajzsmirigy: anatómia és működés

Mi a pajzsmirigy?

A pajzsmirigy egy vörösesbarna színű szerv a nyaki régióban. Gyakran lepke alakúnak nevezik. Ez a forma a két oldalsó lebenyből (lobus dexter és lobus sinister) adódik, amelyek általában kissé eltérő méretűek.

A két oldallebenyet keresztirányú szövethíd, az isthmus köti össze. Lehet még az isthmusból kinyúló lebeny, a lobus pyramidalis. A pajzsmirigy súlya felnőtteknél 18-30 gramm.

Külső kapszula és szervkapszula

A pajzsmirigyet két kapszula veszi körül, egy külső kapszula (más néven külső vagy műtéti kapszula) és egy belső kapszula (más néven belső vagy szervi kapszula). A két kapszula között vannak a nagyobb erek és a négy mellékpajzsmirigy a mirigy hátsó részén. A szervkapszula kötőszöveti csatornákká egyesül, amelyek a mirigyszövetet (parenchimát) egyes lebenyekre osztják.

Pajzsmirigy lebenyek (lebenyek)

A C-sejtek a tüszők között helyezkednek el. Ezeket parafollikuláris sejteknek is nevezik. A kalcitonin hormont termelik és a vérbe juttatják.

Hormonális szabályozó áramkör

A pajzsmirigyhormonok képződése és felszabadulása egy szabályozási körtől függ:

Az úgynevezett hipotalamuszban, a diencephalon egy szakaszában a TRH hormon (thyrotropin releasing hormone) képződik és szabadul fel, ha a pajzsmirigyhormonok (T3, T4) szintje a vérben túl alacsony. A TRH serkenti a TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon) felszabadulását az agyalapi mirigyben (hipofízis).

A TSH fokozza a T3 és T4 termelését a pajzsmirigyben, és a köztes raktáraikból (tüszőkből) felszabadul a vérbe. Ily módon elérik a test minden régióját, beleértve a nyúlványt és az agyalapi mirigyet is. A vér megnövekedett T3 és T4 szintje gátolja az ottani TRH és TSH felszabadulását, ami csökkenti a pajzsmirigy hormontermelését (negatív visszacsatolás).

Mi a pajzsmirigy működése?

A pajzsmirigy a következő hormonokat termeli:

  • Trijód-tironin (T3)
  • Tetrajódtironin (tiroxin vagy T4)
  • Kalcitonin (kalcitonin)

T3 és T4 hatása

A T3 és T4 hormonok számos funkciót látnak el:

Növelik az alap anyagcserét a szív munkájának, a testhőmérsékletnek, valamint a zsírok és a glikogén (a szervezetben a szénhidrátok raktározásának formája) lebontásával.

A T3 és a T4 elősegíti a növekedést és az agy érését is. A hosszú távú növekedés és az intellektuális fejlődés döntő mértékben függ a megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormonok jelenlététől.

Részletesebben, a pajzsmirigyhormonoknak a következő hatásai vannak. A következőket hirdetik:

  • a glükóz felszívódását
  • szénhidrát anyagcserét
  • oxigénfogyasztás
  • hőtermelés
  • a koleszterin lebontása
  • a központi idegrendszer, a nemi szervek és a csontváz fejlődése
  • izomműködés
  • pulzus és vérnyomás

Ugyanakkor gátolják

  • energiában gazdag foszfátok képződése
  • a szénhidrátok tárolása
  • fehérjék képződése
  • az energia hasznosítása

A kalcitonin hatása

Miért van szükségünk jódra?

A jód nyomelem különösen fontos a pajzsmirigy élettani működéséhez. A T3 és a T4 egyaránt jódmolekulák felhalmozódásával jön létre.

Egy felnőtt ember napi jódszükséglete 180-200 mikrogramm, amit táplálékkal kell fedezni. A nyomelem kis mennyiségben megtalálható minden élelmiszerben. Nagyobb mennyiségben csak a tengerből származó termékekben található meg, például a tengeri halakban, mint a foltos tőkehal, a fekete tőkehal, a lepényhal és a tőkehal, valamint az algákban.

Hol található a pajzsmirigy?

A pajzsmirigy a nyaki régióban található. A nyakizmok mögött (a páros sternohyoid izom és a páros sternothyroid izom) és a légcső (légcső) előtt fekszik, amelynek elejét és oldalát körülveszi.

A két pajzsmirigylebenyet összekötő isthmus a második-harmadik légcsőporc (patkó alakú porcrudak, amelyek a légcső stabilitását adják) szintjén helyezkedik el.

A két pajzsmirigylebeny felfelé a gége alsó széléig, lefelé pedig a felső mellkasi nyílásig (felső mellkasi nyílásig) nyúlik.

Közel helyezkedik el a légcsőhöz (légcső), a nyelőcsőhöz és a közös nyaki artériához (arteria carotis communis). A hangideg (nervus recurrens) is a pajzsmirigy közvetlen közelében fut.

Milyen problémákat okozhat a pajzsmirigy?

Gyakori betegségek a pajzsmirigy túlműködése (túlműködés) és a hypothyreosis (alulműködés).

Túlműködés esetén a mirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel. Ez a kórosan magas alapanyagcsere, a testhőmérséklet emelkedése, a szívműködés fokozódása, az álmatlanság és a belső nyugtalanság, a mentális instabilitás, a kézremegés és a hasmenés miatti fogyáshoz vezet. A hyperthyreosisot általában autoimmun betegség okozza.

Pajzsmirigy alulműködésben a pajzsmirigyhormonok hiánya áll fenn. Az eredmény alacsony alapanyagcsere, amely súlygyarapodásban, székrekedésben és hidegérzékenységben nyilvánul meg. Egyéb tünetek közé tartozik a bőr tésztaszerű megvastagodása és duzzanata (myxedema), mentális lassúság és fáradtság, bozontos és száraz haj, valamint a libidó és a potencia zavarai. A hypothyreosis lehet veleszületett vagy szerzett.

A pajzsmirigy különféle gyulladásos betegségei (thyreoiditis) ritkábban fordulnak elő. A pajzsmirigygyulladás legismertebb formája a Hashimoto-féle autoimmun pajzsmirigygyulladás.

Előfordulnak jóindulatú daganatok és pajzsmirigyrák is.