Oxigénfeszültség: funkció, feladatok, szerep és betegségek

A légzés során O2-t vesznek a vér és a CO a vér révén szabadul fel. Az oxigén feszültség vagy oxigén parciális nyomás az oxigén aránya a vér gázkeverék. Az orvos általában mindent meghatároz vér gázok a klinikai diagnózishoz, és így például a légzési elégtelenség bizonyítékait gyűjti.

Mi az oxigénfeszültség?

By oxigén feszültség, az orvosok a vér oxigén parciális nyomását jelentik. Ezt az értéket pO2-nek nevezik, és a részleges nyomással együtt szén dioxid, képezi a vér gázszintjét. Az emberi tüdő elsősorban a légzésért felelős. A gázcsere a tüdő alveolusaiban történik. CO felszabadul. Oxigén a belélegzett levegőből veszi fel, és a véren keresztül szállító közegként a test minden régiójába és szövetébe átviszik. A szervek és szövetek oxigénellátása létfontosságú. Ha az oxigénellátás meghiúsul, a test szövetei nagyon rövid idő alatt károsodnak. A sejtek oxigén nélkül nem képesek fenntartani anyagcsere-folyamataikat. Emiatt egy bizonyos idő után meghalnak, ha a vér már nem száll oxigént. Az oxigén oldott formában történő szállítása mellett a vér felelős a megkötött oxigén szállításáért is. Ebből a célból az O2 kötődik a hemoglobin a vér. Oxigénfeszültség alatt az orvosok a vér oxigén parciális nyomását értik. Ezt az értéket pO2-nek nevezik, és a részleges nyomással együtt szén dioxid képezi a vérgázértékeket. Ennek megfelelően a pO2 az oxigén aránya a vérgázelegy teljes nyomásában. Dalton törvénye szerint az egyes gázok részleges nyomása a vérben összeadja a teljes nyomást.

Funkció és feladat

Légzési gázként az oxigén az egyik legfontosabb vérgáz. Az oxigén mellett a vér is szállít szén dioxid, mint a légzés hulladéka. Az oxigén és a szén-dioxidA vérgázok tartalmazzák az alapfelesleget, a pH-értéket és a hidrogén-karbonátot. Ezen paraméterek mindegyike szerepet játszik a légzésben. Például a pH befolyásolja a hemoglobin oxigénig, ami nélkülözhetetlen a szállításhoz. A vér oxigéntartalma és oxigéntelítettsége egyaránt fontos paraméter. Normális esetben lélegző levegő, az oxigéntartalom körülbelül 21 százalék. Tengerszinten a teljes légnyomás 101 kPa körül van. Ennek eredményeként az oxigén parciális nyomása körülbelül 21 kPa. Az artériás vérben az oxigén parciális nyomása alacsonyabb, és az életkori élettan alapján 9.5 és 13.3 kPa között mozoghat. A parciális nyomás korrelál a megfelelővel koncentráció A képlet szerinti gáz c = α szorzata P-szerese. Itt α megfelel Bunsen oldhatósági együtthatójának, c koncentráció és P a parciális nyomásnak felel meg. Minél alacsonyabb a parciális nyomás, annál alacsonyabb az oxigén aránya a vérben. Az anyagspecifikus α állandó befolyásolja az oldhatóságot. Mert szén-dioxid, ez az állandó sokkal magasabb, mint az oxigén esetében. Így az oxigén parciális nyomása jelentős az oldékonyság és az O2 vérben történő szállítása szempontjából. Ha az oxigén parciális nyomásértékei túl alacsonyra esnek, akkor a test szöveteinek oxigénellátása zavart szenved. Ezenkívül, ha a test nem tudja eléggé kilélegezni szén-dioxid, a szén-dioxid felhalmozódik, és a vér savas lesz (pH). Minél savasabb a vér, annál kevésbé kötődési affinitás van az oxigén és az oxigén között hemoglobin. A szén-dioxid sokkal nagyobb kötési affinitással rendelkezik a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Ezért, ha magas koncentrációban van jelen a vérben, kiszoríthatja az oxigént a hemoglobinból. Másrészt a CO fokozott kilégzése a bázissá teszi a vért. Az oxigén parciális nyomásának, a szén parciális nyomásának és a pH-nak a meghatározása ezért alapvető információt nyújt tüdő Egészség. A vérgázértékek szorosan összefüggenek. Így az egyik gáz megváltozott résznyomása mindig megváltoztatja a másik gáz értékét.

Betegségek és betegségek

A vérgázvizsgálat szinte kizárólag klinikai körülmények között és intenzív terápiában történik. Általános szabály, hogy a meghatározás csak súlyos betegek esetében szükséges, például ellenőrzés lélegeztetőgépen lévő betegek. Az egyes vérgázértékek szoros összefüggése miatt az orvos a klinikai diagnosztikában általában együtt veszi figyelembe a paramétereket, és így meghatározza például a légzési vagy anyagcserezavarok súlyosságát. A megváltozott vérgázértékű tipikus betegség a légzési elégtelenség. Ezt a kifejezést a tüdőgázcsere zavarának leírására használják. A légzési parciális elégtelenség vagy a tüdőelégtelenség megfelel az izolált artériás hipoxémiának. Így az artériás vérben hiányzik az oxigén, ennek következtében csökken a testszövetek ellátása. Ez a jelenség azt eredményezi, hogy az oxigén parciális nyomása a 70 Hgmm határ alá csökken. A szén-dioxid vagy normális, vagy csökkent is. Légzési globális elégtelenség esetén a hipoxémia mellett úgynevezett hiperkapnia lép fel. A szén-dioxid parciális nyomása kórosan 45 Hgmm fölé nő, emiatt az oxigén parciális nyomása kisebb-nagyobb mértékben csökken. A légzési elégtelenség legfontosabb tünetei a nehézlégzés, elkékülés, belső nyugtalanság, zavartság és szívdobogás. Az októl függően ezek a tünetek más tünetekkel is társulhatnak. A tachypnea-ban a légzési elégtelenség mellett az oxigén parciális nyomása is szerepet játszik. Ez megnövekedett légzési arány, mint a megnövekedett oxigénigény esetén. A mélység lélegző vagy csökkent, állandó vagy túlzó. A tachypnea számos betegség tünete, mivel a jelenség például lázas reakciók kontextusában fordul elő. A tachypnea specifikusabb szív és a tüdő betegségek. A szervezet megpróbálja kompenzálni a csökkent oxigénellátást a munka növelésével lélegző. Általános szabály, hogy a tachypnea a kórosan megváltozott vérgázértékekben nyilvánul meg. A jelenség azonban elméletileg még fiziológiás vérgázok esetén is előfordulhat, például a hiperventilláció szindróma mentális izgalom során.