Osteopátiás beavatkozás Osteopathia a Piriformis-szindróma miatt

Osteopátiás beavatkozás

A legfontosabb dolog a piriformis szindróma a hangszín csökkentése piriformis izom. Meg kell találni a rövidülés pontos okát. Az oszteopata a medence helyzetét nézi a keresztcsont.

Ha a kismedencei lapát előre van helyezve a keresztcsont, a piriformis izom túlfeszített, és az oszteopata mozgósítással vagy manipulációval a kismedencei lapátot hátrafelé mozgatja, így a piriformis izom már nincs kifeszített helyzetben. Elvileg semmit sem tehet az oszteopata egy túl hosszú izom ellen, kivéve a helytelen helyzet kijavítását, amely automatikusan ismét lerövidíti az izmot. A M. Piriformis megrövidülését akár globális probléma, akár hátrafelé elhelyezett kismedencei lapát okozhatja.

Először is, az oszteopata közvetlen technikákat alkalmaz, azaz kiváltó vagy masszázs a Piriformis izom. Megmutatja a betegnek egy független személyt is nyújtás gyakorlat: hosszú helyzetben ülve helyezzen egyet láb a másik oldalon, és az ellenkező karral további nyomást gyakorol a nyújtás. Az adhéziók fellazításához az oszteopata a „Blackroll”Segély.

Néhány gyakorlat megtalálható a cikkben Fascial edzés. Ha a gyakorlatok után csökkennek a panaszok, egyetlen tünet a Piriformis izom hipertóniája, amelyet az edzés közbeni túlfeszültség vagy az izom átmeneti „bezáródása” okoz akut stressz esetén. Ha a panaszok nem csillapodnak, a medencealapát speciális mozgósítással vagy manipulációval megfelelő helyzetbe hozható.

A medence helyzetét minden mozgósítás után ellenőrizni kell, és ha ez nem sikerült, akkor a manipuláció elvégezhető. A manipuláció után közvetlen kezelés is végezhető az izom keringésének javítása érdekében. Ha a tünetek még mindig nem javulnak, elzáródhat az ágyéki gerinc, főleg az L5-S2 területen, mert a Piriformis izom beidegződése onnan ered.

Kérjük, olvassa el az ágyéki gerinc és a fizikoterápiás csípő fizioterápiás mozgásgyakorlatokról szóló cikkeket. A bél területén tapadások lehetnek, amelyek meghúzhatják a medencét, és ezáltal rossz pozícióhoz vezethetnek. A bél területén megnövekedett tónus miatt a medence viszonylag előre húzódik, így a nyújtás a Piriformis izomban fordul elő. Ha a bél területén tapadnak a tapadások, a medence tovább mozog a megfelelő helyzetbe. Ezt általában egy kötőszöveti masszázs.

Ha nem, akkor a fent említett technikák alkalmazhatók. Ezután az izom ismét rövidül és helyreáll a fiziológiai funkció. Éppen ellenkezőleg, a medencefenék viszonylag hátrafelé húzhatja a medencét, ami a M. Piriformis hypertonusához vezethet.

A medencefenék közvetlen technikákkal vagy a csípő mobilizálásával kezelhető. Ezenkívül a beteget arra utasítják, hogy maga szabályozza a tónust lélegző és a medence mozgása. Általában megnövekedett hangnem a medencefenék nem jó, mivel súlyosbodó terhességhez, visszamaradt vizelethez, WC-hez járó problémákhoz és még sok minden máshoz vezethet.

Ha a medencefenék tónusa csökken, a medence ismét kiegyenesedik, vagy a fent említett mozgósítással támogatható. Az M. Piriformis-on végzett közvetlen technikák tovább csökkenthetik a tónust. A bél, a medencefenék és az izom hasonló beidegződése miatt az ágyéki gerincet is meg kell vizsgálni blokkolás szempontjából, ha rendellenesség gyanúja merül fel ezeken a területeken.

Az elzáródás miatt ezeknek a területeknek a kínálata korlátozott lehet, így adhéziók vagy hypertonusok jelentkezhetnek. Az ellátás helyreállítható az alsó ágyéki gerinc mozgósításával vagy manipulálásával. Ez a holisztikus nézet csontkovácsolás a testben zajló folyamatok jobb megértését szolgálja. Egy munkamenet során az alsó végtag is vizsgálható az esetleges mozgáskorlátozások és eltömődések szempontjából, mivel előfordulhat izomegyensúlytalanság, amelyet az érintett struktúrák korrekciójával lehet megállítani.