HWS-szindróma csontritkulása

A nyaki gerinc szindróma diagnózisa

Sok beteg számára a diagnosztizált nyaki gerinc szindróma egy hosszú terápiás periódus kezdete. Az akut nyaki gerinc szindróma gyakran jól és tartósan gyógyítható gyógyszeres kezeléssel és fizioterápiával. Ban ben krónikus nyaki gerinc szindróma, a gyógyszeres kezelés és a fizioterápiás gyakorlatok gyakran megkönnyebbülést hozhatnak, de sok beteg nem élheti át a mindennapokat fájdalom.

Csontkovácsolás

Ezek a betegek többnyire krónikus nyaki gerinc szindróma gyakran emellett alternatív kezelési módszerekhez folyamodnak. Csontkovácsolás ezen alternatív kezelési módszerek egyike. A kifejezés csontkovácsolás a görögből származik, és annyit jelent, mint a csontbetegség.

Amellett, hogy csontok, foglalkozik minden olyan szerkezettel is, amely bármilyen módon kapcsolódik a csontokhoz. Az izmok mellett kötőszöveti és a nyirok csatornák, belső szervek a testszerkezetek ezen összjátékába is beletartoznak. Csontkovácsolás a kézi orvoslás területéről származik.

Kézi azt jelenti, hogy a kezét. A terápia ezért a diagnosztikán és a kézi terápián alapul. Az oszteopata a kezével fogja értékelni a testet és annak jeleit.

Holisztikus kezelés

A terápia ezen formájának megközelítése egy holisztikus kezelésből áll. Az oszteopátia az emberi testet olyan egységnek tekinti, amelyben testünk minden alkotóeleme valamilyen módon összekapcsolódik. A test egy részének minden változása hatással van a test más részeire.

Az oszteopata tehát a test teljesen más részein fogja keresni a panaszok okát, mint azok, amelyek előfordulnak és panaszokat okoznak. A kezelést ezért nem automatikusan hajtják végre a panaszok helyszínén. Osteopathiában például az máj, epehólyag és a gyomor gyakran társulnak fejfájás és a nyak fájdalom.

E problémák kezelése tehát megkönnyebbülést hozhat. Egy másik példa az izomzat rendellenessége láb. Ott a sérülések okozta izomfeszültség változások továbbvihetők a nyak a zavart izomvonások folytatásaként, és ott okozzák a panaszokat. Még azok az események is, amelyek a beteg számára teljesen lényegtelennek tűnnek, mint például a korábbi műtétek, elesések és a mindennapi életben feltűnő sérülések, fontos információkat nyújthatnak az oszteopata számára.