Méhnyak endoszkópia (kolposzkópia)

A kolposzkópia (görögül: kolpos: hüvely; skopia: megtekintés) a nőgyógyászati ​​vizsgálat a hüvely (hüvely) és méhnyak méh (méhnyak) speciális mikroszkóppal. Ezt az eljárást, a citodiagnosztikával (hüvelyi kenetből származó sejtek vizsgálata) kombinálva, elsősorban a nyaki carcinoma (lat. Carcinoma cervicis uteri) korai felismerésére alkalmazzák, más néven collum carcinoma (lat. Collum for “nyak„) Vagy méhnyakrák). Ez lehetővé teszi a fényképészeti dokumentációt is. Tisztázó kolposzkópiaként a arany a korai méhnyakrák és annak prekurzorainak diagnosztikai standardja.

Jelzések (alkalmazási területek)

  • Kolposzkópia citológiai eredmények alapján (= tisztító kolposzkópia):
    • Bármilyen típusú feltételezett karcinóma
    • Enyhe vagy magasabb fokú dysplasia gyanúja (a szövetszerkezet eltérése a normál képtől)
    • Mirigy-atypia (mirigyes epithelialis atypia, valószínűleg gyulladás (a normától való eltérés) következtében, amely nem felel meg a dysplasia kritériumainak).
    • A citológiai kenetek tisztázatlan megállapításai (Pap-kenet; vékonyrétegű citológia).
    • Szembetűnő kenet azoknál a betegeknél, akik immunszuppresszióban vannak (a szervezet saját védekező képességének elnyomása), pl. HIV fertőzés vagy szervátültetés miatt.
  • Kolposzkópia más megállapítások miatt:
    • Bizonyított HPV fertőzés (humán papillomavírusok: vírusok ez okozhat méhnyakrák).
    • Kontaktvérzés (vérzés nyálkahártya érintkezéskor, például közösülés után).
    • Perzisztáló fluor vaginalis (tartós hüvelyi váladékozás).
    • Makroszkopikus feltűnő méhnyak (szabad szemmel látható változások).
    • Nyaki polipok jóindulatú nyúlványai nyálkahártya a nyaki csatornában).
    • HIV kezdeti diagnózis

Az eljárás

A vizsgálatot először Dr. Hans Hinselmann, Bonnból írta le 1925-ben, és ez ma is elismert és bevált módszer. méhnyak hogy a hüvelybe kinyúlik, megvizsgálják. Ezt a részt portio vaginalisnak (vagy röviden méhnyaknak) is nevezik. A vizsgáló orvos szemüveget (fém spatulát) helyez be a hüvely kitágítására. A kolposzkóp olyan mikroszkóp, amely megvilágítja a nyálkahártya a méhnyak méhének (röviden méhnyaknak is nevezik; nyak az méh), és 3.5-30-szorosára nagyítja. Mivel a legtöbb nyálkahártya-hiba nem könnyen látható egy natív kolposzkópiában (a nyálkahártya festése nélkül), a következő módszereket alkalmazzák:

  • Ecetsav minta
    • A nyálkahártya a portio vaginalis 3% -ával ecetsav megoldás. Az ecetsavoldat a felületet borító nyálka (nyaki nyálka) kicsapódását okozza. Ez a nyaki mirigy „könnycseppszerkezeteit” teszi hámszövet ugyanolyan jól láthatóak, mint a metaplasztikus hám szürke-fehér területei, amelyek egyértelműen kiemelkednek a szürke-vörös normál laphámból.
    • egy leukoplakiát (keratinizációs folyamat), az ecetsav nem tud behatolni a hámszövet, ezért reakció nem várható (a keratinizáció tehát fehéres „bevonatként” jelenik meg).
    • Atipikus hámszövet (pl. méhnyak-diszplázia, in-carcinoma in situ) és a méhnyak-karcinóma az intenzív fehéres elszíneződés mellett még mindig átlátszatlan duzzanat.
  • Schiller jódminta
    • A portio az úgynevezett Schillerrel van bepattintva jód oldat (3% jód-kálium jodid megoldás). Az egészséges nyálkahártya elszíneződött barna, mert a jód reagál a felszínen található glikogénnel (multisugar) („jód pozitív”). A megváltozott nyálkahártya egyáltalán nem foltos, vagy csak nagyon kevés („jód negatív").
  • Zöld szűrő
    • A szűrőn keresztüli nézet lehetővé teszi a hajók.

Ha feltűnő nyálkahártya-változást (gyanús portio-leletek) találnak, a biopszia (szövetmintát) veszünk, és szövettani vizsgálat következik. A kolposzkópiát nemcsak általános vizsgálatra használják, hanem a sebészeti beavatkozások során történő ellenőrzésre is (pl konizálás) a női nemi szervekről. A kolposzkópia értékes információkat nyújt, különösen a méhnyakrák (méhnyakrák), amely lehetővé teszi a hatékony kezelést. Tisztító kolposzkópia csak akkor nyújtható be, ha megfelelő engedélyt kaptak a Statutory Egészség Biztosítási orvosok.